Politikai alapon von meg forrásokat a kormány a CEU mellett korábban kiálló szakkollégiumoktól – írja a Qubit Balla Attila, az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiumának korábbi szakkollégistája beszámolójára hivatkozva.
Múlt héten hozták nyilvánosságra az Emberi Erőforrások Minisztérium tehetségfejlesztést szolgáló Nemzeti Tehetségprogramának pályázati döntéseit. Ez az az évente kihirdetett pályázat, amely a magyar nyelvű szakkollégiumok általános működésének támogatására lett kitalálva. Idén azonban a szokottnál jóval később, csak december 10-én hirdették ki az eredményeket. A közel fél éves csúszás mögött meg nem erősített információk szerint az áll, hogy idén már nem az Emmi, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium bírálta el a döntést.
Balla Facebook-bejegyzésében azt írja, „a minisztériumi pályázat döntése nem hagy semmi kétséget az elbírálás politikai befolyásoltságát illetően”, 2018 novemberében ugyanis tíz szakkollégium közös nyilatkozatban állt ki a CEU mellett, illetve kritikát fogalmazott meg az MTA akkor még csak tervezett átszervezésével és az egyeztetés nélküli szakbezárásokkal és az ösztöndíjrendszerrel kapcsolatban.
A nyilatkozat Bibó Istvántól származó idézettel indított, visszafogott hangvételű, pártpolitikailag semleges volt, egyedül a felsőoktatást érintő kérdésekben fogalmazott meg kritikákat. Ezt a következő intézmények írták alá:
- a BME Építész Klub,
- az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium,
- az ELTE Illyés Sándor Szakkollégium,
- az Eötvös József Collegium, ahol csak a hallgatók közössége írta alá a nyilatkozatot, a vezetőség nem,
- az egri Kepes György Szakkollégium,
- a BME gazdasági karán működő Liska Tibor Szakkollégium,
- az ELTE BTK Művészetelmélei és Médiakutatási Intézetében alapított Mérei Ferenc Szakkollégium,
- a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Szakkollégiuma,
- a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán működő Simonyi Károly Szakkollégium,
- valamint a Corvinus Egyetemen működő Társadalomelméleti Kollégium.
Ezen tíz kollégium közül nyolc folyamodott támogatásért, közülük hat kapott 500 ezer forintot, kettő pedig 700 ezret, azaz az átlaguk 550 ezer forint.
Minden más kollégium legalább egymillió forintot kapott,
de a nyolc kollégium támogatottsága akkor tűnik csak igazán kevésnek, ha megnézzük a többi 59 intézmény támogatásának átlagát, ami 2 millió 298 ezer forint. Balla erről azt írta, „szervezetenként kb. másfél millió forint volt a kiállás ára”.
A nyolc kevésbé támogatott kollégium közül hat 2018-ban is kapott pénzt, legalább 1,7 millót, egy pedig 2,3-at. A szegedi intézménynek ekkor 2 millió 69 ezer forintot határoztak meg. Idén ők 500 ezret kaptak.
Balla az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiumától kapott infók alapján azt mondta, a tavaly megítélt 2,2 millió forintos támogatás az intézmény költségvetésének mintegy 40 százalékát fedezte, tehát az idén kiérdemelt félmillió forint komoly érvágást jelent. Balla szerint „levonható a következtetés, hogy ha a társadalmi problémákra érzékenység, valamint a közéleti szerepvállalás az oktatáspolitikával szemben megfogalmazott kritikában és a hatalom által támadott intézményekkel való szolidaritásban nyilvánul meg, akkor az ebben a szellemiségben működő műhelyek a támogatottból a tűrt kategóriába kerülnek át”.
Kerestük az üggyel kapcsolatban az Emmi-t és a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Szakkollégiumát, amint választ kapunk, beszámolunk róla.
Frissítés (20:41): válaszoltak a kollégiumtól. Dr. Hunyadi Zsolt kollégiumigazgató az összefüggés fennállását sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudta, de értesülései szerint a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma (Interkoll) péntekre rendkívüli ülést hívott össze a kérdés megvitatására. Az Interkoll azt kérte tagjaitól, hogy az ülésig legyenek türelemmel.
Frissítés (12. 19. 10:55): válaszoltak az Emmitől is, azt mondják, ez nem az ő hatáskörük.