Mivel kérdőjelet tartalmaz a cím, ezért a tapasztalt médiafogyasztó már sejtheti is a választ, amit most leírok ide: nem. Viszont tényleg vannak földalatti téglajáratok, csak azokban nem emberek, hanem szennyvíz közlekedett annak idején, és nem, a Tisza alatt sem mentek át. Legalábbis ezeket állítják a Móra Ferenc Múzeum régészei, akik a napokban közösségi oldalukon osztották meg összeesküvéselméleteket oszlató gondolataikat. A következőt írták:
„A város területén zajló munkálatok során – legyen az régészeti feltárás, vagy akár közműépítés – a munkagépek gyakran akadnak érdekes téglákból készült, boltozott építményekbe, melyek a nem szakavatott szemlélőnek első látásra »titkos« alagutaknak tűnhetnek. Ezek a járatok azonban nem rejtélyes alagutak, hanem Szeged első csatornarendszerének részei. A város első csatornája a vár területén épült, még a 18. század második felében, viszont a városban csak 1848 után kezdődött meg a csatornázás. Ezek elsősorban a vízállások levezetésére épültek, tehát a feltöltés előtti »csöpörkék« eltüntetése volt a céljuk, s a Tisza felé gravitáltak, vagyis lejtettek. Egységes csatornahálózatról csak az 1879-es »nagy árvíz« utáni időszaktól beszélhetünk. A munkálatok Lechner Lajos irányításával zajlottak, így ezeket »Lechner-csatornáknak« szoktuk nevezni. Méretük változó, némelyikben egy felnőtt ember is tudott sétálni, míg a kisebbek kb. 1 méter átmérőjűek voltak.
Tehát, ezek a téglaépítmények nem alagutak, és Rózsa Sándor sem ezeken keresztül szökött ki a várból, hiszen ezek minden esetben a Tiszába torkollottak, de az alatt soha nem vezettek át. A legendának, mely szerint Rózsa Sándor ilyen módon szökött ki, annyi valóságalapja van, hogy más várakban valóban előfordulnak menekülő alagutak, azonban a szegedi vár nem tartozik közéjük. (Ha belegondolunk, a Tisza alatt kézi erővel alagutat ásni ma sem volna egyszerű feladat.) Az ilyen menekülőutak egyébként sem kígyóztak hosszasan a föld alatt, csak rövid egérutat jelentettek a várak területén kívülre.”
Szomorú, de igaz. Pedig mennyire végtelenül klassz volna már, ha a város alatt valóban lennének téglából készült alagutak! De hogy ne csüggedjünk, azért valami hasonlóról tudunk: a belvárosi bérpaloták alatt állítólag – és ezt nem a mórások, hanem én mondom – olyan pincerendszer van, amelynek köszönhetően régen az utcaszint alatt is lehetett néhány háznyi távolságokat közlekedni a kiskörúton belül, bizonyos helyeken. Vagy nem, ki tudja. Mindenesetre egyes bérpaloták pincéiben kolbászolva (mi mást csinálna az ember tizenévesen) bukkantam már gyanús, befalazott folyósóvégekbe.
A Móra munkatársai egyébként a szöveg mellé csatoltak pár fotót is korábbi feltárásaikról:
