{"id":1539,"date":"2017-11-25T16:58:21","date_gmt":"2017-11-25T15:58:21","guid":{"rendered":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/?p=1539"},"modified":"2019-11-19T16:56:47","modified_gmt":"2019-11-19T15:56:47","slug":"igy-eltek-nagyapaink-mestersegek-a-100-eves-szegedrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/igy-eltek-nagyapaink-mestersegek-a-100-eves-szegedrol\/","title":{"rendered":"\u00cdgy \u00e9ltek nagyap\u00e1ink – mesters\u00e9gek a 100 \u00e9ves Szegedr\u0151l"},"content":{"rendered":"

Ha megk\u00e9rdez\u00fcnk ma valakit az utc\u00e1n, hogy mi a foglalkoz\u00e1sa, bizony\u00e1ra nem hal\u00e1szt, gy\u00e9k\u00e9nyest, papucsost, haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u0151t, piaci kof\u00e1t vagy k\u00e9kfest\u0151t fog mondani. Pedig a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig ezek voltak a legn\u00e9pszer\u0171bb szakm\u00e1k Szegeden. Hogy ezek az emberek pontosan hol, mit \u00e9s hogyan csin\u00e1ltak, most bemutatjuk.<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u00e9s<\/strong><\/h4>\n

 <\/p>\n

\"2\"
A f\u00e1kat \u00f6sszek\u00f6tve, tutajk\u00e9nt \u00fasztatt\u00e1k le Szegedig.<\/figcaption><\/figure>\n

Szeged m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9pkor \u00f3ta fontos v\u00edzi \u00e1tkel\u0151hely \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9k kereskedelmi k\u00f6zpontja. Az \u00e9p\u00fcl\u0151 Magyarorsz\u00e1ghoz Erd\u00e9lyb\u0151l a Maroson le\u00fasztatott feny\u0151 \u00e9s t\u00f6lgyfa kirakod\u00e1sa \u00e9s feldolgoz\u00e1sa a v\u00e1rosban t\u00f6rt\u00e9nt. A f\u00e1t tutajokk\u00e1 \u00f6sszek\u00f6tve \u00fasztatt\u00e1k le, hiszen \u00edgy nem kellett maga a rakom\u00e1ny alkotta a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3haj\u00f3t. Erd\u00e9lyb\u0151l m\u00e9g k\u00e9t akkor elengedhetetlen \u00e1ru \u00e9rkezett: az arany \u00e9s a s\u00f3, mely ut\u00f3bbit a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vsz\u00e1zadokban a ma is \u00e1ll\u00f3 S\u00f3h\u00e1zba pakoltak ki<\/a>.<\/p>\n

A f\u00e1b\u00f3l pedig, melynek nagyobb r\u00e9sz\u00e9t f\u0171szertelepek \u00e9s zsindelyk\u00e9sz\u00edt\u0151k dolgozt\u00e1k fel, a Tisza-parton haj\u00f3kat k\u00e9sz\u00edtettek.<\/p>\n

A 18. sz\u00e1zadra \u00fagy megn\u0151tt a kereslet a fahaj\u00f3k ir\u00e1nt, hogy Ausztri\u00e1b\u00f3l telep\u00fcltek Szegedre k\u00e9pzett haj\u00f3\u00e1csok, un. superok, akik superplaccokat alak\u00edtottak ki Als\u00f3- \u00e9s Fels\u0151v\u00e1rosn\u00e1l, ill. az \u00fajszegedi oldalon, ahol a haj\u00f3kat k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n

\"3\"
Fasz\u00e1lak f\u0171r\u00e9szel\u00e9se, melyhez k\u00e9t ember kellett.<\/figcaption><\/figure>\n

Egy n\u00e9pszer\u0171bb haj\u00f3t\u00edpus volt a gabonasz\u00e1ll\u00edt\u00f3 haj\u00f3, vagy b\u0151g\u0151s haj\u00f3, mely az orrt\u0151ke d\u00edszes, nagyb\u0151g\u0151fejre eml\u00e9keztet\u0151 alakj\u00e1r\u00f3l kapta nev\u00e9t.<\/p>\n

\"7\"
A Keszeg nev\u0171 b\u0151g\u0151s haj\u00f3 Belv\u00e1rosi h\u00eddt\u00f3l d\u00e9lre, a haj\u00f3 ma az \u00d3pusztaszeri eml\u00e9kparkban van ki\u00e1ll\u00edtva.<\/figcaption><\/figure>\n
\"1\"
Piacosok sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00edtett kofahaj\u00f3.<\/figcaption><\/figure>\n

A Szegeden k\u00e9sz\u00fclt haj\u00f3kon a korm\u00e1nyos \u00e9s 4-5 haj\u00f3sleg\u00e9ny szolt\u00e1lt \u00e1ltal\u00e1ban, amikor azonban foly\u00e1sir\u00e1nnyal szemben szerettek volna haladni, akkor<\/p>\n

\n

20-30 lovat l\u00e1ncoltak a haj\u00f3 orr\u00e1hoz, azok pedig a ki\u00edrtott n\u00f6v\u00e9nyzet\u0171 \u00e1rt\u00e9rben vontatt\u00e1k a megrakott haj\u00f3t felfel\u00e9, ak\u00e1r heteken \u00e1t.<\/h4>\n<\/blockquote>\n
\"5\"
\u00c9letk\u00e9p a Fels\u0151 Tisza-parton 1908-b\u00f3l: fahaj\u00f3k tucatjai, balra a t\u00e1volban gy\u00e1rak, jobbra pedig a Bertalan eml\u00e9km\u0171 t\u0171nik fel.<\/figcaption><\/figure>\n

 <\/p>\n

Hal\u00e1szat<\/span><\/strong><\/h4>\n

 <\/p>\n

\"6\"
A hal\u00e1szat fejl\u0151d\u00e9se: a 20. sz\u00e1zadra r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gok is alakultak.<\/figcaption><\/figure>\n

Persze a Tisza nemcsak a kereskedelemnek \u00e9s a haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u00e9snek, hanem a hal\u00e1szatnak is kedvezett. A foly\u00f3nak sz\u00e1mtalan un. mell\u00e9kvize volt a foly\u00f3szab\u00e1lyoz\u00e1s (19. sz\u00e1zad) el\u0151tt, ahol \u00e1rad\u00e1sokkor a megn\u00f6vekedett v\u00edzter\u00fclet miatt igencsak elszaporodott a hal\u00e1llom\u00e1ny. Ez persze csak j\u00f3t jelentett a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sek, \u00edgy Szeged lak\u00f3inak is.<\/p>\n

Minthogy a hal els\u0151dleges t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kk\u00e1 l\u00e9pett el\u0151 a k\u00f6rny\u00e9ken, a 18. sz\u00e1zadt\u00f3l saj\u00e1tos t\u00e1rsadalma alakult ki a hal\u00e1szatnak, amely szervezett nagy\u00fczemm\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t, a hal\u00e1szat \u00e9s halkereskedelem k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 t\u00e9ve Szegedet.<\/p>\n

\"9\"
Sz\u00e1rad\u00f3 nagyh\u00e1l\u00f3 a Belv\u00e1rosi h\u00edd mellett.<\/figcaption><\/figure>\n
\"8\"
Un. ter\u00edcsf\u00e1n sz\u00e1rad\u00f3 nagyh\u00e1l\u00f3.<\/figcaption><\/figure>\n

A nagy mennyis\u00e9g\u0171 halat feldolgozt\u00e1k (has\u00edtott\u00e1k, s\u00f3zt\u00e1k, sz\u00e1r\u00edtott\u00e1k, f\u00fcst\u00f6lt\u00e9k), \u00e9s tov\u00e1bbsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Arad, Temesv\u00e1r, Lugos \u00e9s Z\u00e1gr\u00e1b ir\u00e1ny\u00e1ba, ahol nagy v\u00e1s\u00e1rl\u00f3er\u0151 volt jelen.<\/p>\n

\u201eA hal feldolgoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s a keresked\u00e9ssel Fels\u0151v\u00e1ros lak\u00f3i foglalkoztak. A szegedi halhas\u00edt\u00f3 tany\u00e1k Algy\u0151 \u00e9s Szeged k\u00f6z\u00f6tt, a f\u00fczes \u00e1rt\u00e9ren sorakoztak. A has\u00edt\u00e1st egy-egy tany\u00e1n 15-20 has\u00edt\u00f3l\u00e1ny v\u00e9gezte, akik el\u0151sz\u00f6r lekapart\u00e1k a halp\u00e9nzt, azaz a hal test\u00e9t bor\u00edt\u00f3 pikkelyt, majd kivett\u00e9k a bels\u0151s\u00e9get. A kett\u00e9v\u00e1gott halat s\u00f3z\u00f3k\u00e1dba, hord\u00f3ba, d\u00e9zs\u00e1ba tett\u00e9k \u00e9s hagyt\u00e1k, hogy a s\u00f3 alaposan \u00e1tj\u00e1rja. A halat ezut\u00e1n kar\u00f3kra fesz\u00edtett zsin\u00f3rra f\u0171zve, bels\u0151 oldalukkal kifel\u00e9 ford\u00edtva 6-8 napig sz\u00e1r\u00edtott\u00e1k. A megsz\u00e1radt halat gy\u00e9k\u00e9nybe csomagolva sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. A has\u00edt\u00e1s mell\u00e9kterm\u00e9ke, a halzs\u00edr kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas volt a l\u00f3szersz\u00e1m, l\u00e1bbeli \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra.\u201d<\/p>\n

\"10\"
Varga Mih\u00e1ly k\u00f6t\u00e9lgy\u00e1rt\u00f3 m\u0171helye.<\/figcaption><\/figure>\n
\"12\"
Tal\u00e1n a legikonikusabb k\u00e9p a t\u00e9m\u00e1ban: fog\u00e1s bemutat\u00e1sa a mai Roosevelt t\u00e9ren 1933-ban.<\/figcaption><\/figure>\n

 <\/p>\n

A v\u00e1roson t\u00fal: paraszts\u00e1g<\/strong><\/h4>\n

 <\/p>\n

\"13\"
Juh\u00e1sz pulival, a h\u00e1tt\u00e9rben szek\u00e9r hajt el a f\u00e1s \u00faton.<\/figcaption><\/figure>\n

A hal\u00e1szat persze nem jelentett mindent: a Tisza kincsein t\u00fal is kellett tenni valamit az asztalra. Szeged ekkoriban mai szemmel felfoghatatlanul nagy volt (viszony\u00edt\u00e1sk\u00e9pp: a mai Szeged mind\u00f6ssze 35%-a a sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tti v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9nek). Persze nem volt az eg\u00e9sz be\u00e9p\u00edtve, s\u0151t ha megn\u00e9z\u00fcnk egy korabeli t\u00e9rk\u00e9pet, l\u00e1thatjuk, milyen kis r\u00e9szt jelent csak a be\u00e9p\u00edtett v\u00e1ros, illetve az ekkoriban m\u00e9g hozz\u00e1tartoz\u00f3 mai nagyobb telep\u00fcl\u00e9sek, mint p\u00e9ld\u00e1ul M\u00f3rahalom.<\/p>\n

\"16\"
Arat\u00e1s g\u00e9mesk\u00fattal a h\u00e1tt\u00e9rben.<\/figcaption><\/figure>\n
\"17\"
Cs\u00e9pl\u0151g\u00e9p, rajta doh\u00e1nyz\u00e1st tilt\u00f3 t\u00e1bla.<\/figcaption><\/figure>\n

Ezzel a hatalmas ter\u00fclettel pedig mi m\u00e1st tehetett volna az ember, mint megm\u0171veli. Az egyre csak n\u00f6vekv\u0151 n\u00e9pess\u00e9g egyre n\u00f6vekv\u0151 ig\u00e9nyeit kiel\u00e9g\u00edtend\u0151 folyamatosan fejl\u0151d\u00f6tt a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s a megm\u0171velt ter\u00fclet nagys\u00e1ga is rohamosan n\u0151tt.<\/p>\n

Volt azonban egy nagy gond ezzel: Szeged k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a talaj homokos, ez\u00e9rt nehezen m\u0171velhet\u0151 csak. A v\u00e1ros m\u00e9gis b\u00e9rbe adta ezen f\u00f6ldeket, \u00e9s \u00f3ri\u00e1si bev\u00e9telekre tett szert (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt innen sz\u00e1rmazott a D\u00f3m \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez felhaszn\u00e1lt forr\u00e1s is).<\/p>\n

\"18\"
A sz\u0151l\u0151termeszt\u00e9s a domborzat hi\u00e1nya miatt nem terjedhetett el, de jelen volt mindig is.<\/figcaption><\/figure>\n

A f\u00f6ldeken dolgoz\u00f3k persze nem j\u00e1rhattak ki a v\u00e1rosb\u00f3l mindennap, \u00edgy tany\u00e1kat \u00e9p\u00edtettek, l\u00e9trehozva az orsz\u00e1g legnagyobb tanyav\u00e1ros\u00e1t, amely azt eredm\u00e9nyezte, hogy<\/p>\n

\n

1930-ban Szeged n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek 42%-a, 45 ezer ember tany\u00e1n \u00e9lt.<\/h4>\n<\/blockquote>\n

Ami mai szemmel el\u00e9gg\u00e9 er\u0151s.<\/p>\n

Sok ideig Szeged k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n f\u0151k\u00e9nt a doh\u00e1nytermeszt\u00e9s volt a legn\u00e9pszer\u0171bb, hiszen ezt magas \u00e1ron tudt\u00e1k tov\u00e1bb adni Szegeden k\u00edv\u00fcl m\u00e1s v\u00e1rosok polg\u00e1ri lakosainak is. A 19. sz\u00e1zadra azonban meg\u00e9rkezett a leg\u00fajabb \u0151r\u00fclet<\/em>, amely a mai napig h\u00f3d\u00edt: a f\u0171szerpaprika.<\/p>\n

\"19\"
Paprika pal\u00e1nt\u00e1k locsol\u00e1sa.<\/figcaption><\/figure>\n
\"20\"
Paprik\u00e1val teli f\u0171zdelt tanyah\u00e1z.<\/figcaption><\/figure>\n
\"21\"
Paprika\u00e1rus a Sz\u00e9chenyi t\u00e9ren.<\/figcaption><\/figure>\n

 <\/p>\n

A k\u00e9zm\u0171vesek<\/span><\/strong><\/h4>\n

 <\/p>\n

A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e9g Szeged lakoss\u00e1g\u00e1nak 15%-a, azaz k\u00f6zel 17 ezer ember \u00e9lt k\u00e9zm\u0171ves mesters\u00e9gb\u0151l. Sz\u00e1z \u00e9ve m\u00e9g vir\u00e1goztak, m\u00e1ra azonban javar\u00e9szt teljesen elt\u0171ntek ezek a mesters\u00e9gek, pedig lenne hol m\u0171k\u00f6dni\u00fck<\/a>.<\/p>\n

Tucatnyi mesters\u00e9g \u00e9lt m\u00e9g ezekben az id\u0151kben, \u00fagymint a k\u00e9ses, a k\u00e9kfest\u0151, a gy\u00e9k\u00e9nyes, vagy a papucsos.<\/p>\n

A k\u00e9ses<\/strong> mesters\u00e9g a 18. sz\u00e1zadban vir\u00e1gzott legink\u00e1bb, b\u00e1r orsz\u00e1gos h\u00edrnevet csak a 19. sz\u00e1zadban kapott. A k\u00e9sek \u00e1ll\u00edt\u00f3lag h\u00e1rom, az 1890-es b\u00e9csi, az 1897-es br\u00fcsszeli \u00e9s az 1900-as p\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is sikernek \u00f6rvendtek.
\n<\/span><\/p>\n

\u201eA bicska f\u0151 r\u00e9szei a ny\u00e9l \u00e9s a vas, azaz a penge. A ny\u00e9l anyaga szerint megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 a gy\u00f6ngyh\u00e1zbicska, fanyel\u0171 \u00e9s csillagos nyel\u0151 bicska. A ny\u00e9l bels\u0151, vasb\u00f3l vagy r\u00e9zb\u0151l val\u00f3 bels\u0151 lemezeinek neve platina. A ny\u00e9l k\u00e9t v\u00e9g\u00e9n a peng\u00e9t a ny\u00e9lhez pecs\u00e9tvas szor\u00edtja, ezt a f\u00e9nyesre d\u00f6rg\u00f6lt pakni, bakni bor\u00edtja. A ny\u00e9lben ac\u00e9lrug\u00f3 van a platin\u00e1k k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtva, ezen fordul a penge. A peng\u00e9nek \u00e9le, vagy foka \u00e9s tompa sz\u00e9le, h\u00e1ta van. Az oldal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3, f\u00e9lhold alak\u00fa bemetsz\u00e9s, a k\u00f6r\u00f6mnyit\u00f3 a bicska kinyit\u00e1s\u00e1t k\u00f6nny\u00edti meg. A mester n\u00e9vjegye sokszor a penge ny\u00e9lhez illeszked\u0151, n\u00e9gysz\u00f6gletes r\u00e9sz\u00e9n, a t\u00e1lungon szerepelt.\u201d<\/p>\n

K\u00e9sz\u00fcltek k\u00fcl\u00f6nleges k\u00e9sek, p\u00e9ld\u00e1ul a jegybicska, melyet a v\u0151leg\u00e9ny aj\u00e1nd\u00e9koztt a menyasszony sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n

A k\u00e9kfest\u0151k<\/strong> k\u00e9kfestettek, azaz cseh vagy osztr\u00e1k pamutv\u00e1szonra vagy a Szepess\u00e9gb\u0151l beszerzett lenv\u00e1szonra indig\u00f3val festettek.<\/p>\n

\"22\"
Tanyasi asszony k\u00e9kfest\u0151 ruh\u00e1ban.<\/figcaption><\/figure>\n

\u201eA v\u00e1sznat el\u0151bb sz\u00f3d\u00e1s v\u00edzben kif\u0151zt\u00e9k, kifeh\u00e9r\u00edtett\u00e9k, majd megsz\u00e1r\u00edtott\u00e1k. Ezut\u00e1n gyeng\u00e9n kikem\u00e9ny\u00edtett\u00e9k, majd kisim\u00edtott\u00e1k, \u00e1tm\u00e1ngorolt\u00e1k. Az \u00edgy el\u0151k\u00e9sz\u00edtett v\u00e1szon tark\u00e1z\u00e1s\u00e1t, mint\u00e1z\u00e1s\u00e1t egy sz\u00e9les, p\u00e1rn\u00e1zott asztalon v\u00e9gezt\u00e9k, a papnak nevezett, s\u0171r\u0171 p\u00e9p \u00e9s a mintaf\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A mint\u00e1t el\u0151bb felrajzolt\u00e1k az alj\u00e1ra, majd kifaragt\u00e1k. M\u00e1sik elj\u00e1r\u00e1s szerint a f\u00e1t a kont\u00faroknak megfelel\u0151en kiv\u00e9st\u00e9k \u00e9s v\u00e9kony r\u00e9zlemezt, r\u00e9zdr\u00f3tot er\u0151s\u00edtettek bele. A mint\u00e1z\u00e1s nagy pontoss\u00e1got ig\u00e9nyl\u0151 k\u00e9zi munka volt, nagyobb m\u0171helyekben tark\u00e1z\u00f3 g\u00e9ppel, peratinnal helyettes\u00edtett\u00e9k. A tark\u00e1zott v\u00e1szon fest\u00e9se m\u00e9ly k\u00e1dakban, kip\u00e1kban t\u00f6rt\u00e9nt. A v\u00e1sznat a kipa f\u00f6l\u00f6tt l\u00f3g\u00f3 vasker\u00e9kre, a kerekr\u00e1fra akasztott\u00e1k, majd vasl\u00e1ncon az el\u0151re elk\u00e9sz\u00edtett, indig\u00f3s fest\u00e9kl\u00e9be eresztett\u00e9k. F\u00e9l\u00f3r\u00e1nk\u00e9nt 10-15 percre felh\u00fazt\u00e1k, hogy a fest\u00e9k oxid\u00e1l\u00f3djon. A k\u00edv\u00e1nt sz\u00edn\u00e1rnyalat el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez ezt a m\u0171veletet, a c\u00fagol\u00e1st t\u00f6bbsz\u00f6r ism\u00e9telt\u00e9k. A megfelel\u0151 sz\u00edn\u0171 kelm\u00e9t ezut\u00e1n megsz\u00e1r\u00edtott\u00e1k, a mint\u00e1z\u00e1shoz haszn\u00e1lt p\u00e9pet kioldott\u00e1k bel\u0151le, majd alaposan \u00e1t\u00f6bl\u00edtett\u00e9k. Ezut\u00e1n k\u00f6vetkezett a kem\u00e9ny\u00edt\u00e9s, majd legv\u00e9g\u00fcl a kelme sim\u00e1ra m\u00e1ngorl\u00e1sa.\u201d <\/span><\/p>\n

A\u00a0papucsos<\/strong> pedig persze papucsk\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel foglalkozott. A t\u00f6r\u00f6k id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 l\u00e1bbeli a 20. sz\u00e1zadban nyert teret, hiszen csak a nagy\u00e1rv\u00edz ut\u00e1n \u00e9p\u00fcltek k\u00f6vezett utc\u00e1k a v\u00e1rosban, addig a saras utakon nem volt divatja a d\u00edszes papucsnak.<\/p>\n

\"23\"
\u00c9letk\u00e9p a Papucsk\u00e9sz\u00edt\u0151 H\u00e1ziipari Sz\u00f6vetkezetben.<\/figcaption><\/figure>\n

\u201eA papucsk\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel a c\u00e9hes \u00e1rszab\u00e1sok tan\u00fas\u00e1ga szerint a csizmadi\u00e1k foglalkoztak. Az 1880-as \u00e9vekt\u0151l ugyan a csizmadia mesters\u00e9gt\u0151l fokozatosan elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 papucsosok t\u00f6bbnyire csak ezt a k\u00f6nny\u0171 l\u00e1bbelit k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k, szervezeti \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1got csak 1922ben nyertek. A mesters\u00e9g felvir\u00e1gz\u00e1sa a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re tehet\u0151. 1890-ben 46, 1919-ben 87 papucsost tartottak sz\u00e1mon az iparosok k\u00f6z\u00f6tt, sz\u00e1muk a kereslet n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel ar\u00e1nyosan gyarapodott. A papucs utcai viseletk\u00e9nt a v\u00e1ros utc\u00e1inak kik\u00f6vez\u00e9se ut\u00e1n, az 1879-es \u00e1rvizet k\u00f6vet\u0151en j\u00f6tt divatba. B\u00e1lint S\u00e1ndor szerint az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett v\u00e1ros kik\u00f6vezett utc\u00e1in j\u00e1r\u00f3 asszonyok a kor\u00e1bban hordott csizm\u00e1t neh\u00e9zkesnek, a bocskort szeg\u00e9nyesnek, a cip\u0151t idegennek tal\u00e1lt\u00e1k, \u00edgy lett a papucs n\u00e9pszer\u0171 viselet. Kezdetben f\u0151k\u00e9nt a szeg\u00e9nyebb, napsz\u00e1mb\u00f3l vagy ipari keresetb\u0151l \u00e9l\u0151 r\u00e9tegek k\u00f6r\u00e9ben terjedt el, akik sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6nny\u0171, a polg\u00e1rosod\u00f3 \u00f6lt\u00f6zetekhezj\u00f3i illeszked\u0151 l\u00e1bbeli el\u00e9rhet\u0151 volt.\u201d<\/p>\n

A\u00a0gy\u00e9k\u00e9nyes<\/strong> a Tisza menti v\u00edz\u00e1ll\u00e1sokban b\u0151s\u00e9ggel term\u0151 gy\u00e9k\u00e9ny feldolgoz\u00e1s\u00e1val foglalkozott, t\u00f6bbnyire T\u00e1p\u00e9n.<\/p>\n

\"25\"
Gy\u00e9k\u00e9nykazal egy t\u00e1p\u00e9i udvaron.<\/figcaption><\/figure>\n
\"24\"
Gy\u00e9k\u00e9nyszatyor k\u00e9sz\u00edt\u00e9se.<\/figcaption><\/figure>\n

A gy\u00e9k\u00e9nymunka az eg\u00e9sz csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra meg\u00e9lhet\u00e9st biztos\u00edtott. Gyermekek, asszonyok, f\u00e9rfiak, id\u0151sek egyar\u00e1nt megtal\u00e1lt\u00e1k a szed\u0151, el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151, feldolgoz\u00f3, vagy az \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u0151 f\u00e1zisban a maguk r\u00e9szmunk\u00e1j\u00e1t. A gy\u00e9k\u00e9nyv\u00e1g\u00f3 hely szeml\u00e9z\u00e9s\u00e9t a tapasztaltabb, id\u0151sebb f\u00e9rfiakra b\u00edzt\u00e1k. \u0150k mondt\u00e1k meg, mikor lesz \u00e9rett, v\u00e1ghat\u00f3 \u00e1llapotban. Az alapanyag \u00e9rt\u00e9k\u00e9t az is mutatja, hogy tehet\u0151sebb emberek v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k fel a gy\u00e9k\u00e9nyr\u00e9teket, akik m\u00e1r tov\u00e1bb \u00e9rt\u00e9kes\u00edtett\u00e9k a nyersanyagot. A szed\u00e9sre band\u00e1kat szerveztek \u00e9s k\u00f6z\u00f6sen indultak a f\u00e9rfiak. Magukkal vitt\u00e9k a gy\u00e9k\u00e9nyv\u00e1g\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges eszk\u00f6zeiket \u00e9s a lak\u00f3hely\u00fckt\u0151l val\u00f3 t\u00e1voll\u00e9t miatt t\u00f6bb napi \u00e9lelmet, ruh\u00e1t, takar\u00f3t \u00e9s a bogr\u00e1csot, amiben k\u00f6z\u00f6sen f\u0151ztek. Az is el\u0151fordult, hogy ideiglenes sz\u00e1ll\u00e1shelyet (gyunyh\u00f3t) kellett \u00e9p\u00edteni\u00fck a szed\u0151helyen.<\/p>\n

 <\/p>\n

Nyit\u00f3k\u00e9p:\u00a0Haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u0151 mester szersz\u00e1mos kunyh\u00f3ja el\u0151tt<\/em><\/p>\n

A cikk a M\u00f3ra Ferenc M\u00fazeum \u00c1lland\u00f3 N\u00e9prajzi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s B\u00e1rk\u00e1nyi Ildik\u00f3: Sz\u00f6ged h\u00edr\u00f6s v\u00e1ros: \u00c1lland\u00f3 n\u00e9prajzi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (Szeged, 2013) c. k\u00f6nyve alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt.<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ha megk\u00e9rdez\u00fcnk ma valakit az utc\u00e1n, hogy mi a foglalkoz\u00e1sa, bizony\u00e1ra nem hal\u00e1szt, gy\u00e9k\u00e9nyest, papucsost, haj\u00f3\u00e9p\u00edt\u0151t, piaci kof\u00e1t vagy k\u00e9kfest\u0151t fog mondani. Pedig a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig ezek voltak a legn\u00e9pszer\u0171bb szakm\u00e1k Szegeden. Hogy ezek az emberek pontosan hol, mit \u00e9s hogyan csin\u00e1ltak, most bemutatjuk.<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":13705,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none"},"categories":[38],"tags":[87,135,136,147,138,137,139,140,141,142,143,144,148,146,149,145,95],"acf":[],"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1539"}],"collection":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1539"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1539\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":28286,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1539\/revisions\/28286"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/13705"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1539"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1539"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1539"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}