{"id":18010,"date":"2019-07-31T14:47:12","date_gmt":"2019-07-31T12:47:12","guid":{"rendered":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/?p=18010"},"modified":"2019-07-31T14:47:12","modified_gmt":"2019-07-31T12:47:12","slug":"harom-uj-planetat-fedezett-fel-a-nasa-exobolygovadasz-urszondaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/harom-uj-planetat-fedezett-fel-a-nasa-exobolygovadasz-urszondaja\/","title":{"rendered":"H\u00e1rom \u00faj plan\u00e9t\u00e1t fedezett fel a NASA exobolyg\u00f3vad\u00e1sz \u0171rszond\u00e1ja"},"content":{"rendered":"<p><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/live.staticflickr.com\/65535\/48422060481_645c864810_b.jpg\" \/><\/p>\n<p><b>Egy szomsz\u00e9dos t\u00f6rpecsillag k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 h\u00e1rom \u00faj bolyg\u00f3t fedezett fel az amerikai \u0171rkutat\u00e1si hivatal (NASA) exobolyg\u00f3vad\u00e1sz \u0171rszond\u00e1ja.<\/b><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) \u00e1ltal felfedezett TOI-270 nev\u0171 csillagrendszerben l\u00e9v\u0151 h\u00e1rom exobolyg\u00f3, vagyis Naprendszeren k\u00edv\u00fcli plan\u00e9t\u00e1k egyike szil\u00e1rd felsz\u00edn\u0171 \u00e9s valamivel nagyobb a F\u00f6ldn\u00e9l, m\u00edg a m\u00e1sik kett\u0151 g\u00e1z halmaz\u00e1llapot\u00fa \u00e9s m\u00e9ret\u00e9t tekintve nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9tszerese a F\u00f6ldnek &#8211; \u00edrja a PhysOrg tudom\u00e1nyos-ismeretterjeszt\u0151 h\u00edrport\u00e1l.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">A Nature Astronomy c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat online kiad\u00e1s\u00e1ban el\u00e9rhet\u0151 tanulm\u00e1ny szerint a kisebb bolyg\u00f3 az \u00fagynevezett lakhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 &#8211; ez azt a t\u00e1vols\u00e1got jelenti egy csillag k\u00f6r\u00fcl, ahol a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a v\u00edz foly\u00e9kony halmaz\u00e1llapot\u00fa maradjon a bolyg\u00f3 felsz\u00edn\u00e9n -, maga a TOI-270 csillag pedig olyan k\u00f6zel van a F\u00f6ldh\u00f6z, hogy sokkal f\u00e9nyesebbnek l\u00e1tszik, mint a hasonl\u00f3 rendszerek gazdacsillagai.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">A halv\u00e1ny, hideg t\u00f6rpecsillag m\u00e9ret\u00e9t \u00e9s t\u00f6meg\u00e9t tekintve is nagyj\u00e1b\u00f3l 40 sz\u00e1zal\u00e9kkal kisebb a Napn\u00e1l, felsz\u00edni h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete pedig csaknem egyharmaddal h\u0171v\u00f6sebb a k\u00f6zponti csillagunk\u00e9n\u00e1l. Emellett &#8220;csendes&#8221; is, ami azt jelenti, hogy ritk\u00e1n jelentkezik flerjelens\u00e9g, \u00edgy a kutat\u00f3k k\u00f6nnyebben megfigyelhetik a csillagot \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte kering\u0151 bolyg\u00f3kat.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">&#8220;Nagyon kev\u00e9s ilyen plan\u00e9t\u00e1t tal\u00e1ltunk eddig lakhat\u00f3 z\u00f3n\u00e1ban, \u00e9s ezek k\u00f6z\u00fcl is csak n\u00e9h\u00e1nyat egy csendes csillag k\u00f6r\u00fcl, sz\u00f3val ez egy ritka felfedez\u00e9s&#8221; &#8211; mondta Stephen Kane, a Kaliforniai Egyetem riverside-i campus\u00e1nak munkat\u00e1rsa. Hozz\u00e1tette: &#8220;a Naprendszer\u00fcnkben nincsen ehhez hasonl\u00f3 bolyg\u00f3&#8221;.<\/span><\/p>\n<p><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/live.staticflickr.com\/65535\/48422211887_bf1328a24a_b.jpg\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: center;\">(Forr\u00e1s: NASA\u2019s Goddard Space Flight Center\/Scott Wiessinger)<\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">&#8220;A TOI-270 lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra a F\u00f6ld-t\u00edpus\u00fa bolyg\u00f3k \u00e9s a g\u00e1zok domin\u00e1lta mini-Neptunuszok k\u00f6z\u00f6tti +hi\u00e1nyz\u00f3 l\u00e1ncszem+ tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t, mivel ebben a rendszerben mindegyik el\u0151bb eml\u00edtett t\u00edpus megtal\u00e1lhat\u00f3&#8221; &#8211; magyar\u00e1zta Maximilian G\u00fcnther, a Massachusettsi M\u0171szaki Egyetem Kavli Asztrofizikai \u00e9s \u0170rkutat\u00e1si Int\u00e9zet\u00e9nek kutat\u00f3ja.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">&#8220;Alaposabb megfigyel\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n hamarosan k\u00e9pesek lesz\u00fcnk meghat\u00e1rozni ezeknek a bolyg\u00f3knak az \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t, tov\u00e1bb\u00e1 azt, hogy van-e l\u00e9gk\u00f6r\u00fck \u00e9s azt milyen g\u00e1zok alkotj\u00e1k&#8221; &#8211; fejtette ki G\u00fcnther.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">Kane szerint a tervezett megfigyel\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n meg lehet mondani, hogy egy bolyg\u00f3n volt-e valaha foly\u00e9kony halmaz\u00e1llapot\u00fa v\u00edz, \u00e9s, hogy a plan\u00e9t\u00e1k valamelyik\u00e9n alkalmasak-e a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek a f\u00f6ldi \u00e9rtelemben vett \u00e9let t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">A csillagrendszer a F\u00f6ldt\u0151l nagyj\u00e1b\u00f3l 73 f\u00e9ny\u00e9vre tal\u00e1lhat\u00f3 a Fest\u0151 (Pictor) csillagk\u00e9pben, ami csillag\u00e1szati l\u00e9pt\u00e9kkel k\u00f6zelinek sz\u00e1m\u00edt, \u00e1m a gyakorlatban olyan messze van, hogy \u00e9l\u0151 ember val\u00f3sz\u00edn\u0171leg soha nem fog eljutni oda.<\/span><\/p>\n<p><span style=\"font-weight: 400;\">G\u00fcnther szerint a TESS-t egy\u00e9bk\u00e9nt kifejezetten az ilyen rendszerek, vagyis az inakt\u00edv gazdacsillag el\u0151tt elhalad\u00f3 kism\u00e9ret\u0171 bolyg\u00f3k felkutat\u00e1s\u00e1ra tervezt\u00e9k. A TESS az \u00fagynevezett tranzitm\u00f3dszerrel vizsg\u00e1lja az \u00e9gboltot. A fed\u00e9lzet\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u0151 detektorok a csillagok f\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t m\u00e9rik, \u00e9s azt az \u00e1tmeneti elhalv\u00e1nyod\u00e1st keresik, ami olyankor k\u00f6vetkezik be, amikor a csillag k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 bolyg\u00f3 \u00e9ppen a csillag el\u0151tt halad \u00e1t. (MTI)<\/span><\/p>\n<p><em>Illusztr\u00e1ci\u00f3: L. Cal\u00e7ada \/ European Southern Observatory<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Egy szomsz\u00e9dos t\u00f6rpecsillag k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 h\u00e1rom \u00faj bolyg\u00f3t fedezett fel az amerikai \u0171rkutat\u00e1si hivatal (NASA) exobolyg\u00f3vad\u00e1sz \u0171rszond\u00e1ja.<\/p>","protected":false},"author":7,"featured_media":18023,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none"},"categories":[978],"tags":[2036,2037,2035],"acf":[],"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/18010"}],"collection":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/7"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=18010"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/18010\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":18022,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/18010\/revisions\/18022"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/18023"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=18010"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=18010"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=18010"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}