{"id":54798,"date":"2021-09-08T18:58:59","date_gmt":"2021-09-08T16:58:59","guid":{"rendered":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/?p=54798"},"modified":"2021-09-08T20:37:11","modified_gmt":"2021-09-08T18:37:11","slug":"a-millennium-lenyugozo-szegedi-hagyateka","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/a-millennium-lenyugozo-szegedi-hagyateka\/","title":{"rendered":"A millennium leny\u0171g\u00f6z\u0151 szegedi hagyat\u00e9ka"},"content":{"rendered":"

1896 szeptember\u00e9ben olyan monument\u00e1lis \u00e9p\u00fcleteket adtak \u00e1t egym\u00e1s ut\u00e1n Szegeden, mint a K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si palota vagy az Anna-f\u00fcrd\u0151. Ennek aprop\u00f3j\u00e1n foglaljuk \u00f6ssze terjedelmes cikk\u00fcnkben, hogy mik is \u00e9p\u00fcltek v\u00e1rosunkban a millenniumnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Szobrok, palot\u00e1k \u00e9s sz\u00e1mtalan iskola a sz\u00e1zadfordul\u00f3r\u00f3l.<\/strong><\/p>\n

Alapvet\u0151en sz\u00e1mos forr\u00e1sra tudunk hivatkozni, amikor ezeket a r\u00e9gi t\u00e9m\u00e1kkal foglalkoz\u00f3 cikkeket k\u00e9sz\u00edtj\u00fck. Az egyik ilyen a korabeli sajt\u00f3, ez azonban jelen esetben zs\u00e1kutc\u00e1t jelent, mert b\u00e1r k\u00e9t lap is l\u00e9tezett m\u00e1r ekkor \u2013 a Szegedi H\u00edrad\u00f3 \u00e9s a Szegedi Napl\u00f3 \u2013 az ezeket digitaliz\u00e1l\u00f3 Arcanum adatb\u00e1zisban<\/a> el\u0151bbiben egy\u00e1ltal\u00e1n nem tal\u00e1lhat\u00f3 meg az 1896-os \u00e9v, ut\u00f3bbiban pedig csak okt\u00f3bert\u0151l. \u00cdgy csak r\u00e9szleteket ismer\u00fcnk ezen lapokb\u00f3l, teljess\u00e9g\u00e9ben nem tudjuk, milyen besz\u00e1mol\u00f3t \u00edrtak a kor \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i az \u00e1tad\u00f3kr\u00f3l.<\/p>\n

 <\/p>\n

\u00d3ri\u00e1s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Budapesten<\/h2>\n

Azt azonban az orsz\u00e1gos, els\u0151sorban f\u0151v\u00e1rosi esem\u00e9nyeket taglal\u00f3 le\u00edr\u00e1sokb\u00f3l tudjuk, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l hogyan is zajlott ez az igencsak fontos \u00e9v. 1896-ban \u00fcnnepelt\u00fck ugyanis a honfoglal\u00e1s ezredik (pontosabban ezeregyedik) \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. A kor t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szei ekkor m\u00e1r tudt\u00e1k, hogy a honfoglal\u00f3 t\u00f6rzsek 895 t\u00e1j\u00e1n telepedtek le a K\u00e1rp\u00e1t-medence alf\u00f6ldi ter\u00fcletein, \u00e9s ehhez igazodva a nagy orsz\u00e1gos \u00fcnneps\u00e9gsorozatot is 1895-re id\u0151z\u00edtett\u00e9k, de ezt v\u00e9g\u00fcl eltolt\u00e1k, mert nem k\u00e9sz\u00fcltek volna el a nagyszab\u00e1s\u00fa \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek id\u0151re.<\/p>\n

\"\"
A f\u0151v\u00e1rosi millenniumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s bej\u00e1rata. Fot\u00f3: Budapest F\u0151v\u00e1ros Lev\u00e9lt\u00e1ra \/ Kl\u00f6sz Gy\u00f6rgy f\u00e9nyk\u00e9pei \/ Fortepan<\/figcaption><\/figure>\n

1895. december 31-\u00e9n \u00e9jf\u00e9lkor Magyarorsz\u00e1g eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9n egyszerre megkondultak a harangok, s megkezd\u0151d\u00f6tt az egy esztend\u0151n \u00e1t tart\u00f3 \u00fcnneps\u00e9gsorozat, amellyel a magyars\u00e1g \u00e1llama f\u00f6nn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte. A viszontags\u00e1gokkal teli, v\u00e9r\u00e1ldozatokban \u00e9s alkot\u00f3munk\u00e1ban gazdag \u00e9vezred b\u00fcszkes\u00e9ggel t\u00f6lt\u00f6tte el a nemzetet, visszaeml\u00e9kez\u00e9sek szerint ekkorra elcsitultak a p\u00e1rtpolitikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00fczdelmek is, csak a nemzetis\u00e9giek vezet\u0151i tiltakoztak a magyar egyeduralom megnyilatkoz\u00e1sa ellen.<\/p>\n

A budapesti \u00fcnneps\u00e9geket 1896. m\u00e1jus 2-\u00e1n nyitott\u00e1k meg t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt I. Ferenc J\u00f3zsef kir\u00e1ly, Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9, Gizella f\u0151hercegn\u0151 \u00e9s f\u00e9rje Lip\u00f3t herceg, M\u00e1ria Val\u00e9ria f\u0151hercegn\u0151 \u00e9s f\u00e9rje Ferenc Szalv\u00e1tor f\u0151herceg\u00a0 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel. Az 1885-\u00f6s orsz\u00e1gos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra felh\u00fazott, majd 1947-ben lebontott Iparcsarnok<\/a> el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 \u00fcnnepi s\u00e1torban el\u0151sz\u00f6r D\u00e1niel Ern\u0151 kereskedelmi miniszter, majd a kir\u00e1ly mondott besz\u00e9det. Egy f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a zenekar, a harangok \u00e9s az \u00e1gy\u00fak kor\u00e1bban sz\u00f3laltak meg, nem a kir\u00e1ly besz\u00e9d\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n. A zenekar a hatalmas \u00e9ljenz\u00e9sre azt hitte, v\u00e9ge van a besz\u00e9deknek \u00e9s r\u00e1zend\u00edtett a Himnuszra, ami jel volt az \u00e1gy\u00fak \u00e9s harangok sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/sup><\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

\"\"
R\u00e9szletek a f\u0151v\u00e1rosi millenniumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l. Fot\u00f3: Budapest F\u0151v\u00e1ros Lev\u00e9lt\u00e1ra \/ Kl\u00f6sz Gy\u00f6rgy f\u00e9nyk\u00e9pei \/ Fortepan<\/figcaption><\/figure>\n

A millenniumi \u00fcnneps\u00e9gre olyan, ma is meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9p\u00fcletek k\u00e9sz\u00fcltek el a f\u0151v\u00e1rosban, mint a M\u0171csarnok, az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, a Ferencz J\u00f3zsef (ma Szabads\u00e1g) h\u00edd, de ekkor tett\u00e9k le a Budai V\u00e1rpalota alapjait \u00e9s \u00fczemelt\u00e9k be a Millenniumi F\u00f6ldalatti Vasutat is, azaz a mai M1-es metr\u00f3t. Ez egy\u00e9bk\u00e9nt az\u00e9rt j\u00e1r a belv\u00e1ros \u00e9s a V\u00e1rosliget k\u00f6z\u00f6tt, mert az ut\u00f3bbi helysz\u00ednen megrendezett \u00fcnneps\u00e9gekre \u00e9p\u00edtett\u00e9k, hogy sz\u00e1ll\u00edtsa a rengeteg \u00e9rdekl\u0151d\u0151t.<\/p>\n

 <\/p>\n

T\u0171zij\u00e1t\u00e9k \u00e9s kivil\u00e1g\u00edt\u00e1s<\/h2>\n

A Szegeden is nagyszab\u00e1s\u00fara tervezett millenniumi \u00fcnneps\u00e9g el\u0151k\u00e9sz\u00fcleteit n\u00e9mileg megzavarta az a Budapestr\u0151l \u00e9rkezett t\u00e1virat, amely Bab\u00f3 Emil f\u00fcggetlen k\u00e9pvisel\u0151t hamis j\u00e1t\u00e9kkal v\u00e1dolta meg az ottani kaszin\u00f3ban. A szegedi k\u00e9pvisel\u0151 lemondott k\u00f6z\u00e9leti szerep\u00e9r\u0151l, mand\u00e1tum\u00e1r\u00f3l, \u00e9s csakhamar v\u00e9glegesen elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a v\u00e1rosb\u00f3l.<\/p>\n

Az ezer\u00e9ves \u00e1llamis\u00e1g \u00fcnnep\u00e9re a v\u00e1ros vezet\u0151i \u00e9vek \u00f3ta k\u00e9sz\u00fcltek, a v\u00e1ros \u00e1ltal rendezett \u00fcnneps\u00e9gek r\u00e9szletes programja 1896. m\u00e1jus 3-\u00e1n jelent meg. A v\u00e1ros a nevezetes \u00e9vfordul\u00f3t d\u00edszk\u00f6zgy\u0171l\u00e9s rendez\u00e9s\u00e9vel, a v\u00e1rosi k\u00f6z\u00e9rdek\u0171 l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyek fejleszt\u00e9s\u00e9vel is \u00fcnnepelni k\u00edv\u00e1nta. Ezek k\u00f6z\u00f6tt egyik jellegzetes akci\u00f3 volt a tanyai iskolah\u00e1l\u00f3zat teljes ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek terve.<\/p>\n

Augusztus 19-\u00e9n a Budapesti Hirlap k\u00f6z\u00f6lte<\/a> a r\u00e9szletes programot: \u201eSzombaton 6-\u00e1n szombaton reggeli f\u00e9l 6 \u00f3r\u00e1t\u00f3l 7 \u00f3r\u00e1ig a hadsereg \u00e9s a honv\u00e9ds\u00e9g zenekarai \u00e9breszt\u0151vel j\u00e1rj\u00e1k be a v\u00e1rost. A lakoss\u00e1g a h\u00e1zakat, a hat\u00f3\u00ads\u00e1g a k\u00f6z\u00e9p\u00fcleteket f\u00f6llobog\u00f3zza. A miniszterek \u00e9s a f\u0151v\u00e1rosi hat\u00f3s\u00e1g k\u00fcld\u00f6ttei, valamint a megh\u00edvott vend\u00e9gek d\u00e9lel\u0151tt 9 \u00e9s 10 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rkeznek k\u00fc\u00adl\u00f6n vonaton Szeged feldiszitett p\u00e1lyaudvar\u00e1ba, ahol a hat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1g tagjai v\u00e1rj\u00e1k \u00e9s \u00fcdv\u00f6zlik \u0151ket. A v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1n a korm\u00e1ny tagjai el\u0151tt tisztelegnek: Szeged t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1ga, a Csa\u00adn\u00e1di p\u00fcsp\u00f6k, a kir. \u00edt\u00e9l\u0151t\u00e1bla, a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k s a j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g. Csongr\u00e1dmegye \u00e9s H\u00f3dmez\u0151v\u00e1s\u00e1rhely k\u00fcld\u00f6tts\u00e9gei. A r\u00f3mai kath. paps\u00e1g s az \u00f6sszest\u00f6bbi hitk\u00f6zs\u00e9gek. A kereskedelmi miniszter hat\u00f3\u00ads\u00e1ga al\u00e1 tartoz\u00f3 hat\u00f3s\u00e1gok \u00e9s hivatalok. A kamar\u00e1k. A p\u00e9nz\u00fcgyminiszter hat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartoz\u00f3 hat\u00f3s\u00e1gok \u00e9s hivatalok.<\/p>\n

\"\"
A Klauz\u00e1l t\u00e9r a sz\u00e1zadfordul\u00f3n. Fot\u00f3: Lechner Fot\u00f3t\u00e1r<\/figcaption><\/figure>\n

A tisztelg\u00e9sek ut\u00e1n k\u00f6vetkezik az \u00faj int\u00e9zeteknek \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyeknek a f\u00f6lavat\u00e1sa. A k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si palot\u00e1t avatj\u00e1k f\u00f6l el\u0151sz\u00f6r, a mely \u00e9p\u00fclet a Stef\u00e1nia-s\u00e9t\u00e1nyon \u00e1ll, a Somogyi-k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s a v\u00e1rosi muzeum sz\u00e1m\u00e1ra 250 ezer forint k\u00f6lt\u00ads\u00e9ggel. A vasutasok intem\u00e1tusa k\u00f6vetkezik azut\u00e1n sorra, a mely \u00e9p\u00fcletben a vas\u00fati tisztvisel\u0151k gyer\u00admekeit szegedi iskol\u00e1ztat\u00e1suk alatt nevelik \u00e9s t\u00e1p\u00adl\u00e1lj\u00e1k. Az \u00e1llami fa- \u00e9s f\u00e9mipari szakiskola uj palo\u00adt\u00e1j\u00e1t avatja f\u00f6l harmadikul a kereskedelmi minisz\u00adter. A v\u00e1rosi uj g\u0151zf\u00fcrd\u0151, mely 300.000 forintba ker\u00fclt, negyedik lesz az int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, melye\u00adket ez alkalommal avatnak f\u00f6l. Az \u00fcgyv\u00e9di kamara uj \u00e9p\u00fclet\u00e9ben a z\u00e1r\u00f3k\u00f6vet helyezik el, s a keres\u00adkedelmi s iparkamara sz\u00e9k\u00e9p\u00fcleteinek alapk\u00f6v\u00e9t teszik le. V\u00e9g\u00fcl d\u00e9lut\u00e1n lakom\u00e1t ad a v\u00e1ros, este pedig t\u0171zij\u00e1t\u00e9k \u00e9s kivil\u00e1g\u00edt\u00e1s lesz.\u201d<\/p>\n

K\u00e9s\u0151bbi besz\u00e1mol\u00f3kb\u00f3l tudjuk, hogy a hosszan tart\u00f3 esem\u00e9nysorozat ut\u00e1n a Tisza Sz\u00e1ll\u00f3ban h\u00e1rom \u00f3rakor ker\u00fclt sor az eb\u00e9dre. A lakom\u00e1n tizenhat fog\u00e1st t\u00e1laltak fel a f\u00e1radt el\u00f6lj\u00e1r\u00f3s\u00e1goknak. \u201eA men\u00fc pazarul gazdag volt \u00e9s a Kass-konyha messzire h\u00edres renom\u00e9j\u00e1hoz m\u00e9lt\u00f3. Urb\u00e1n Lajos zenekara j\u00e1tszott sz\u00e9pen a karzaton.\u201d Az \u00fcnnepi napot este t\u0171zij\u00e1t\u00e9k z\u00e1rta, a v\u00e1ros pedig d\u00edszkivil\u00e1g\u00edt\u00e1sban pomp\u00e1zott. \u201eA Sz\u00e9chenyi t\u00e9r palot\u00e1i k\u00f6z\u00fcl leg\u00e9rdekesebb volt a v\u00e1rosh\u00e1za, mely szinte be volt h\u00e1l\u00f3zva l\u00e1nggirlandokkal. (\u2026) Az \u00e9p\u00fclet homlok\u00e1nak a k\u00f6zep\u00e9re volt t\u0171zve a g\u00e1zl\u00e1ngb\u00f3l val\u00f3 magyar korona \u00e9s c\u00edmer, alatta messzire elragyogott ez a f\u00f6l\u00edr\u00e1s: 896 \u00c9ljen 1896.\u201d<\/p>\n

 <\/p>\n

A millennium tizenhat szegedi monumentuma<\/h2>\n

A nem hivatalos feljegyz\u00e9sek \u00e9s visszaeml\u00e9kez\u00e9sek szerint Szegeden \u00f6sszesen tizenh\u00e1rom int\u00e9zm\u00e9nyt emeltek a millennium alkalm\u00e1val, azokat azonban nem mind 1896-ban adt\u00e1k \u00e1t. Volt n\u00e9h\u00e1ny szobor is, mi \u00edgy \u00f6sszesen tizenhat \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt sz\u00e1moltunk. Az els\u0151 m\u00e1r 1894-ben elk\u00e9sz\u00fclt, az utols\u00f3k pedig a XX. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veiben. Ezek ugyanakkor nem hivatalos inform\u00e1ci\u00f3k, de hosszas kutat\u00f3munk\u00e1m van benne, \u00edgy nagyj\u00e1b\u00f3l biztos vagyok benne, hogy ezeket az \u00e9p\u00fcleteket ha nem is mind a nagy millenniumi \u00fcnneps\u00e9g keret\u00e9ben vett\u00e9k \u00e1t a v\u00e1rosaty\u00e1k, de az\u00e9rt k\u00f6t\u0151dnek az ezer\u00e9v eszm\u00e9ny\u00e9hez. Egy \u00e1ltalam megk\u00e9rdezett szegedi idegenvezet\u0151 id\u00e9zte fel, hogy m\u00e1r abban az id\u0151szakban is sz\u00edvesen r\u00e1fogt\u00e1k \u00e9p\u00fcletekre, szobrokra, hogy az valamilyen orsz\u00e1gos \u00e9vfordul\u00f3ra k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151kben ezen \u00e9p\u00fcleteket \u00e9s szobrokat mutatjuk be, hogy \u00e1tfog\u00f3bb k\u00e9pet kaphassunk arr\u00f3l, pontosan mit is k\u00f6sz\u00f6nhet Szeged a nagy ezer\u00e9ves \u00e9p\u00edtkez\u00e9seknek.<\/p>\n

 <\/p>\n

M\u00c1V \u00fczletvezet\u0151s\u00e9g<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Tisza Lajos k\u00f6r\u00fat 30. (Anna-k\u00fat)
\nTervezte:\u00a0<\/strong>Pfaff Ferenc
\nSt\u00edlus:<\/strong> neorenesz\u00e1nsz
\nLakhat\u00e1si enged\u00e9lyt kapott:<\/strong> 1894. j\u00falius 14.<\/p>\n

<\/p>\n

A javar\u00e9szt eklektikus palot\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 millenniumi \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00fcl ugyan\u00fagy t\u0171nik ki a Pfaff-tervezte palota, mint az Anna-k\u00fat k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l. Sok\u00e1ig k\u00e9rd\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl domin\u00e1lta a csom\u00f3pontot, ebben az 1970-es \u00e9vekben kapott egyed\u00fcl versenyt\u00e1rsat az \u00faj postapalota szem\u00e9ly\u00e9ben. A grandi\u00f3zus \u00fcvegh\u00e1z a k\u00f6r\u00fat t\u00faloldal\u00e1n magasodik, \u00e9s b\u00e1r szerkezetileg valamelyest a M\u00c1V igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak teteje f\u00f6l\u00e9 emelkedik, ut\u00f3bbi cs\u00facsd\u00edsze, egy b\u00e1dog kil\u00e1t\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en megnyeri a magass\u00e1gi csat\u00e1t.<\/p>\n

A telket, melyen a neorenesz\u00e1nsz palota\u00e9p\u00fclet \u00e1ll, m\u00e9g az 1879-es \u00e1rv\u00edz ut\u00e1n jel\u00f6lt\u00e9k ki. Hat\u00e1rait a Tisza Lajos k\u00f6r\u00fat, a Budai orsz\u00e1g\u00fat (ma V\u00f6r\u00f6smarty utca, ami ugye a Kossuth Lajos sug\u00e1r\u00fat belv\u00e1rosi folytat\u00e1sa), a Fekete Sas \u00e9s a Pallavicini utc\u00e1k adt\u00e1k, melyek k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fcl el\u0151bbinek nem v\u00e1ltozott semennyire sem a neve. A Budai orsz\u00e1g\u00fat a mai V\u00f6r\u00f6smarty utca, a Pallavicini utca pedig Kiss Ern\u0151 nev\u00e9t viseli napjainkban, de m\u00e9g a Fekete Sas is Feketesas lett. A ter\u00fcletet a v\u00e1rosi \u00e9p\u00edt\u00e9sei alap sz\u00e1m\u00e1ra tartott\u00e1k fent, \u00e9s eg\u00e9szen 1893-ig, mikor is a M\u00c1V beadta k\u00e9relm\u00e9t a v\u00e1roshoz, hogy ide \u00e9p\u00edtse \u00faj \u00fczletigazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1t, egy t\u00e9r volt itt, mely a Ferenc t\u00e9r n\u00e9vre hallgatott.<\/p>\n

\"\"
T\u00e9rk\u00e9pmetszet a szegedi belv\u00e1rosr\u00f3l, k\u00f6z\u00e9pen fel\u00fcl a Ferenc t\u00e9r. A t\u00e9rk\u00e9p m\u00e9g 1879-ben, az \u00e1rv\u00edz ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, b\u00e1r a v\u00e1ros \u00e1rv\u00edz el\u0151tti szerkezet\u00e9t hivatott \u00e1br\u00e1zolni. Fot\u00f3: Budapest F\u0151v\u00e1ros Lev\u00e9lt\u00e1ra \/ Hungaricana<\/figcaption><\/figure>\n

Ekkoriban nem volt meglep\u0151, hogy a M\u00c1V ilyen nagy \u00e9p\u00fcletet \u00e9p\u00edt Szegeden, hiszen j\u00f3form\u00e1n az orsz\u00e1g k\u00f6zep\u00e9n voltunk, \u00e9s a v\u00e1ros kiemelked\u0151 szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be a vas\u00fat \u00e9let\u00e9ben is. Olyannyira, hogy Baross G\u00e1bor 1887-ben a szabadkai \u00fczletvezt\u0151s\u00e9get Szegedre helyezte, azut\u00e1n egy \u00e9vvel, hogy a Vas\u00fati K\u00f6zponti Lesz\u00e1mol\u00f3 Hivatal is a v\u00e1rosba telepedett. Ezek az Anna-k\u00fati \u00e9p\u00fclet meg\u00e9p\u00fclt\u00e9ig\u00a0a Sz\u00e9chenyi t\u00e9ri Zs\u00f3t\u00e9r h\u00e1zban voltak<\/a>, ahol a vas\u00fat \u00f6sszesen 42 helyis\u00e9get b\u00e9relt.<\/p>\n

Amikor beny\u00fajtott\u00e1k a k\u00e9relmet, m\u00e1r benne voltak Pfaff Ferenc tervei is. Pfaff volt az a h\u00edres \u00e9p\u00edt\u00e9sz,\u00a0aki az orsz\u00e1g legt\u00f6bb nagyv\u00e1ros\u00e1nak vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s\u00e1t tervezte<\/a>. L\u00e9nyeg\u00e9ben ahol nem szabv\u00e1nytervek szerint \u00e9p\u00edtkeztek (ilyenek voltak a kisebb v\u00e1rosok\/falvak \u00e1llom\u00e1sai \u00e9s rakt\u00e1rak), vagy h\u00faztak fel valami nagyobb volumen\u0171t, mint a f\u0151v\u00e1rosi \u00e1llom\u00e1sok, ott Pfaff tervezhette meg az ind\u00f3h\u00e1zat. \u0150 \u00e9lt is a lehet\u0151s\u00e9ggel, a keze munk\u00e1j\u00e1t dics\u00e9rik az aradi, a cegl\u00e9di, a p\u00e9csi, a szegedi, a ny\u00edregyh\u00e1zi \u00e9s a miskolci p\u00e1lyaudvarok tervei is, de lista itt b\u0151ven nem \u00e1ll meg.<\/p>\n

\"\"
Az \u00e9p\u00fclet f\u0151homlokzata 1970 k\u00f6r\u00fcl. \u00c9rdemes megfigyelni, hogy ekkor m\u00e9g a korra jellemz\u0151 vil\u00e1g\u00edt\u00f3 m\u0171anyagbet\u0171kkel jel\u00f6lt\u00e9k az \u00e9p\u00fclet funkci\u00f3j\u00e1t \u00e9s nev\u00e9t, illetve hogy jobboldalt alul m\u00e9g l\u00e1that\u00f3 a jellegzetes \u00fcvegfalas b\u00f3d\u00e9, amelyb\u0151l a rend\u0151r\u00f6k a v\u00e1ros ekkor egyetlen jelz\u0151l\u00e1mp\u00e1j\u00e1t<\/a> ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k, manu\u00e1lisan. Fot\u00f3: Szegedi t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9s \/ Facebook<\/figcaption><\/figure>\n

A neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban meg\u00e1lmodott, eredetileg csak k\u00e9temeletes Anna-k\u00fati \u00e9p\u00fcletet kevesebb, mint egy \u00e9v alatt \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel, 1894. j\u00falius 14-\u00e9n m\u00e1r meg is kapta lakhat\u00e1si enged\u00e9ly\u00e9t. Amit viszont eg\u00e9szen elk\u00e9peszt\u0151 lehet hallani, hogy<\/p>\n

1943-ban \u00fagy \u00e9p\u00edtettek hozz\u00e1 egy \u00fajabb emeletet, hogy a tet\u0151t nem elbontott\u00e1k, hanem egyszer\u0171en megemelt\u00e9k.<\/h4>\n

Az \u00e9p\u00fcletet ezt\u00e1n 1964-ben \u00faj\u00edtott\u00e1k fel. Err\u0151l a D\u00e9lmagyarorsz\u00e1gnak egy olvas\u00f3juk a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00edrta: \u201eK\u00edv\u00fcl-bel\u00fcl renov\u00e1lj\u00e1k, csinos\u00edtj\u00e1k a szegedi M\u00c1V igazgat\u00f3s\u00e1g \u00e9p\u00fclet\u00e9t. A tataroz\u00e1s nagy felfordul\u00e1st okoz, de a neh\u00e9zs\u00e9geket minden dolgoz\u00f3 \u00f6r\u00f6mmel v\u00e1llalja, mert javulnak munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeink. A jelenlegi \u00fctemterv szerint a munk\u00e1t 1964. augusztus h\u00f3 31-ig fejezi be a v\u00e1llalat, amely akkor szerezne igazi \u00f6r\u00f6met az igazgat\u00f3s\u00e1g dolgoz\u00f3inak, de tal\u00e1n m\u00e9g a v\u00e1rosnak is, ha a hat\u00e1rid\u0151t egy h\u00f3nappal meg tudn\u00e1 r\u00f6vid\u00edteni \u00e9s a szabadt\u00e9ri j\u00e1t\u00e9kok idej\u00e9nek megkezd\u00e9s\u00e9re befejezik az \u00e9p\u00fclet fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t.\u201d<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

Sz\u0151regi csata eml\u00e9km\u0171ve<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Aradi v\u00e9rtan\u00fak tere
\nTervezte:\u00a0<\/strong>K\u00f6ll\u0151 Mikl\u00f3s
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1896. augusztus 6.<\/p>\n

<\/p>\n

1896-ban sz\u00e1mos, ma is ikonikus szegedi l\u00e1tnival\u00f3t emeltek, melyek k\u00f6z\u00fcl \u00f6t\u00f6t szeptember 6-\u00e1n, egyet, a sz\u0151regi csata eml\u00e9koszlop\u00e1t pedig augusztus 6-\u00e1n adtak \u00e1t a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. Ut\u00f3bbi eset\u00e9ben a megval\u00f3sultn\u00e1l j\u00f3val monument\u00e1lisabb elk\u00e9pzel\u00e9sek a p\u00e9nzsz\u0171ke k\u00e9nyszere miatt korl\u00e1toz\u00f3dtak az K\u00f6ll\u0151 Mikl\u00f3s \u00e1ltal alkotott \u00e1gy\u00fagoly\u00f3ba kapaszkod\u00f3 turulmad\u00e1rra, amely a legy\u0151zhetetlen nemzeti akaratot jelk\u00e9pezi.<\/p>\n

A megval\u00f3s\u00edt\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra gy\u0171jt\u00e9st szerveztek, ami kapcs\u00e1n a sz\u00fcks\u00e9ges p\u00e9nznek kb. a fele gy\u0171lt \u00f6ssze, a t\u00f6bbit a v\u00e1rosnak kellett volna p\u00f3tolni. Az ez id\u0151ben k\u00e9sz\u00fcl\u0151 Klauz\u00e1l t\u00e9ri Kossuth-szobor miatt azonban erre nemigen maradt p\u00e9nz, \u00e9s emiatt az alkot\u00f3val kezdtek alkudoz\u00e1sba.<\/p>\n

\"\"
A szobor 1944-ben, k\u00f6r\u00fclette a sz\u00e9tbomb\u00e1zott v\u00e1ros. Fot\u00f3: Fortepan<\/figcaption><\/figure>\n

Az 1849. augusztus 5. napj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt csata negyvenhetedik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra elk\u00e9sz\u00fclt eml\u00e9km\u0171vet sz\u00ednpomp\u00e1s felvonul\u00e1ssal k\u00eds\u00e9rve, az \u00e9letben l\u00e9v\u0151 negyvennyolcas honv\u00e9dek jelenl\u00e9t\u00e9ben avatta Fluck Ferenc, a v\u00e1rosi szoborbizotts\u00e1g eln\u00f6ke.<\/p>\n

A szoborr\u00f3l jelenleg \u2013 \u00edgy \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak 125. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n is \u2013 hi\u00e1nyzik a turul, azt ugyanis ismeretlenek megrong\u00e1lt\u00e1k. Err\u0151l ide kattintva olvashatnak.<\/a><\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

Szenth\u00e1roms\u00e1g-szobor<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> D\u00f3m t\u00e9r
\nTervezte:\u00a0<\/strong>K\u00f6ll\u0151 Mikl\u00f3s
\nSt\u00edlus:<\/strong> neobarokk
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1896. szeptember 6.<\/p>\n

<\/p>\n

Az 1873-ban lebontott Sz\u00e9chenyi t\u00e9ri Szenth\u00e1roms\u00e1g-szobor helyett az 1896. szeptember 6-\u00e1n tartott \u00fcnneps\u00e9gkor els\u0151k\u00e9nt szentelte f\u00f6l Dessewffy S\u00e1ndor csan\u00e1di p\u00fcsp\u00f6k. Eredetileg a D\u00f6m\u00f6t\u00f6r-templom el\u0151tt \u00e1llt, \u00e9s csak t\u00edz \u00e9vvel a D\u00f3m \u00e1tad\u00e1sa ut\u00e1n, 1940-ben helyezt\u00e9k \u00e1t mai hely\u00e9re.<\/p>\n

St\u00edlus\u00e1val az akkor m\u00e9g megvolt barokk D\u00f6m\u00f6t\u00f6r-templomhoz igazodott. A homokk\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt szoborcsoportot term\u00e9sk\u0151 alapzatra \u00e1ll\u00edtott, tagolt posztamensre (oszlop) helyezt\u00e9k. A posztamens als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n, az oszlopsz\u00e9kekkel er\u0151s\u00edtett sarkokon volut\u00e1k (spir\u00e1l alakban halad\u00f3 g\u00f6rbe vonal, amellyel azokat a tagokat form\u00e1lj\u00e1k, melyeket teherhord\u00e1sra alkalmaznak \u00e9s melyeknek k\u00fcls\u0151 form\u00e1iban a nyom\u00e1st \u00e9s az elasztikus ellen\u00e1ll\u00e1st akarj\u00e1k kifejezni) l\u00e1that\u00f3k, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck szegment\u00edv\u0171 p\u00e1rk\u00e1ny alatt domborm\u0171vekkel. Fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n dekorat\u00edv mintak\u00e9nt a r\u00f3mai sz\u00e1mokkal \u00edrt \u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9vsz\u00e1m, f\u00f6l\u00f6tte triglifek (oszlops\u00edkb\u00f3l kiemelked\u0151 d\u00edsz\u00edt\u0151elem). A posztamensen k\u00e9t \u00fcl\u0151 alak az Aty\u00e1t \u00e9s a Fi\u00fat \u00e1br\u00e1zolja, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck kereszten galamb k\u00e9p\u00e9ben a Szentl\u00e9lek.<\/p>\n

\"\"
A Szenth\u00e1roms\u00e1g szobor a Szent Demeter templom el\u0151tt, aminek a hely\u00e9re \u00e9p\u00fclt a D\u00f3m. A fot\u00f3 1900 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclhetett. Fot\u00f3: Szeged r\u00e9gi fot\u00f3i \/ Facebook<\/figcaption><\/figure>\n

A ma l\u00e1that\u00f3 szobor nem az eredeti, hanem annak 2000-ben \u00e1ll\u00edtott m\u00e1solata. Az eredeti h\u00e1nyatott sors\u00fa, t\u00f6rt\u00e9nete ide kattintva olvashat\u00f3<\/a>.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Palota<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> M\u00f3ra Ferenc park
\nTervezte:\u00a0<\/strong>L\u00e1ng Adolf, Steinhardt Antal
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1896. szeptember 6.
\nMai neve:\u00a0<\/strong>M\u00f3ra Ferenc M\u00fazeum<\/p>\n

<\/p>\n

Azon elv alapj\u00e1n, miszerint csak az a k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9ny tud megfelelni rendeltet\u00e9s\u00e9nek, amely a maga port\u00e1j\u00e1n lakik, a v\u00e1rosvezet\u00e9s 1893-ban elhat\u00e1rozta, hogy a Somogyi-k\u00f6nyvt\u00e1r, a V\u00e1rosi M\u00fazeum, valamint a Dugonics T\u00e1rsas\u00e1g elhelyez\u00e9s\u00e9re alkalmas kult\u00farpalot\u00e1t emeltet. Az ezred\u00e9ves \u00fcnnep\u00e9ly momentum\u00e1t mag\u00e1n visel\u0151, d\u00edszes, k\u0151burkolatos \u00e9p\u00fclet megtervez\u00e9s\u00e9re 1894-ben p\u00e1ly\u00e1zatot hirdettek, melyre kilenc p\u00e1lyam\u0171 \u00e9rkezett. Az \u201eArtibus\u201d jelig\u00e9s terv budapesti k\u00e9sz\u00edt\u0151i kaptak megb\u00edz\u00e1st a r\u00e9szlettervek kidolgoz\u00e1s\u00e1ra, valamint az 1895-ben megkezdett \u00e9p\u00edt\u00e9s m\u0171vezet\u00e9s\u00e9re. A kivitelez\u00e9st Szil\u00e1gyi J\u00e1nos \u00e9s Przybilla Gyula ir\u00e1ny\u00edtotta.<\/p>\n

Az int\u00e9zetek otthonra tal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak munk\u00e1j\u00e1t Reizner J\u00e1nos v\u00e9gezte. Az \u00f6r\u00f6k id\u0151kre a v\u00e1ros elidegen\u00edthetetlen tulajdon\u00e1v\u00e1 lett Somogyi-k\u00f6nyvt\u00e1r igazgat\u00e1sa mellett az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a m\u00fazeum megalap\u00edt\u00e1sa a legr\u00e9gibb oszt\u00e1lyok f\u00f6l\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val. 1897-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be \u00e1tmeneti sz\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l, egy b\u00e9rlak\u00e1sb\u00f3l a Somogyi-k\u00f6nyvt\u00e1r az emeletre, az olvas\u00f3terem \u00e9s a m\u00fazeum a magasf\u00f6ldszintre. Munk\u00e1csy Honfoglal\u00e1s<\/em> c\u00edm\u0171 pann\u00f3j\u00e1nak idev\u00e1s\u00e1rolt sz\u00ednv\u00e1zlat\u00e1t a d\u00edszteremben helyezt\u00e9k el.<\/p>\n

\u201eA nagy teremben, mely a Somogyi-k\u00f6nyvt\u00e1r olvas\u00f3term\u00e9\u00fcl fog szolg\u00e1lni, n\u00e9gy hossz\u00fa asztalon voltak a k\u00f6nyvt\u00e1r leg\u00e9rt\u00e9kesebb k\u00f6nyvei: sz\u00e1zados m\u0171vek, nyitottan, r\u00e9gi ujs\u00e1gok, hittudom\u00e1nyi m\u0171vek, Szeged sajt\u00f3ja az els\u0151 lapt\u00f3l az utols\u00f3ig, a mostani ujs\u00e1gokig. Raizner (sic!) J\u00e1nos azzal a szeretettel magyar\u00e1zgatott, amivel ezt az \u00e9rdekes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendezte\u201d\u2013 \u00edrta a Szegedi Napl\u00f3 m\u00e1snapi vez\u00e9rcikk\u00e9ben.<\/p>\n

\"\"
A palota 1908-ban. Fot\u00f3: Schmidt Albin \/ Fortepan<\/figcaption><\/figure>\n

Csakhogy hamar kider\u00fclt, hogy a csupa ablak, magas d\u00edszpalot\u00e1t nagyon neh\u00e9z berendezni. Az a felbecs\u00fclhetetlen adotts\u00e1g, miszerint a korabeli Magyarorsz\u00e1gnak nem volt t\u00f6bb, a Somogyihoz hasonl\u00f3, gazdag vid\u00e9ki k\u00f6zk\u00f6nyvt\u00e1ra, amely minden megszor\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl mindenki sz\u00e1m\u00e1ra nyitva \u00e1llott, mag\u00e1val hozta, hogy a m\u00fazeummal egy\u00fctt az 1920-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re kin\u0151tt\u00e9k az \u00e9p\u00fcletet. Minden hely elfogyott, zs\u00fafolt lett, ami az \u00e1ttekinthet\u0151s\u00e9g rov\u00e1s\u00e1ra v\u00e1lt, \u00e9s lassan a fejleszt\u00e9s lehetetlens\u00e9g\u00e9t id\u00e9zte el\u0151.<\/p>\n

A palota saj\u00e1toss\u00e1ga a f\u0151homlokzat monumentalit\u00e1s\u00e1t megt\u00f6r\u0151 csek\u00e9ly m\u00e9lys\u00e9g,<\/h4>\n

ugyanis a 80 m\u00e9ter sz\u00e9les \u00e9p\u00fclet keskenyebbik oldala mind\u00f6ssze 18 m\u00e9ter. Az \u00e9p\u00fclet b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re 1954-ben, Nagyfalusy Antal tervei alapj\u00e1n ker\u00fclt sor, eredetileg ugyanis nem volt 80 m\u00e9ter sz\u00e9les, csak 60.<\/p>\n

\"\"
A Budapesti K\u00f3rus tagjai a l\u00e9pcs\u0151n. Fot\u00f3: Liss\u00e1k Tivadar \/ Fortepan<\/figcaption><\/figure>\n

Els\u0151 \u00fctemben a palot\u00e1t hossz\u00e1ban ny\u00fajtott\u00e1k meg mindk\u00e9t ir\u00e1nyban, majd a h\u00e1ts\u00f3 homlokzathoz U-alak k\u00e9t sz\u00e1rak\u00e9nt elhelyezked\u0151 sz\u00e1rnyakat sz\u00e1ntak csatlakoztatni, melyet a v\u00e1rromhoz h\u00e1rom\u00edves ny\u00edl\u00e1s\u00fa kapu k\u00f6t\u00f6tt volna \u00edvsoros, vak\u00e1rk\u00e1dos ker\u00edt\u00e9sfal k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben. Ezen nagyszab\u00e1s\u00fa tervb\u0151l csak az els\u0151 \u00fctem val\u00f3sult meg az eredeti st\u00edlus megtart\u00e1s\u00e1val, a m\u00fazeum h\u00e1ts\u00f3 b\u0151v\u00edt\u00e9se sajnos nem j\u00f6tt l\u00e9tre. Ha ez siker\u00fclt volna, a m\u00fazeum most egy j\u00f3val tekint\u00e9lyesebb, t\u00e1gasabb int\u00e9zm\u00e9ny lehetne m\u00e9g t\u00f6bb \u00e9s nagyobb ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rrel.<\/p>\n

1984-ben a Somogyi k\u00f6nyvt\u00e1r \u00faj \u00e9p\u00fcletbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, az\u00f3ta egyed\u00fcl az 1950 \u00f3ta M\u00f3ra Ferenc nev\u00e9t visel\u0151 m\u00fazeumnak ad otthont az \u00e9p\u00fclet.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

M\u00c1V nevel\u0151- \u00e9s t\u00e1pint\u00e9zet<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Boldogasszony sug\u00e1r\u00fat 44.
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1896. szeptember 6.
\nMai neve: <\/strong>Szegedi Evang\u00e9likus Koll\u00e9gium \u00e9s Di\u00e1kotthon<\/p>\n

<\/p>\n

Mind\u00f6ssze k\u00e9t esztend\u0151vel a m\u00e9retes Anna-k\u00fati M\u00c1V-\u00e9p\u00fclet ut\u00e1n \u00fajabb h\u00e1zzal gazdagodott Szeged a vas\u00fatnak h\u00e1la. Elbesz\u00e9l\u00e9sek alapj\u00e1n a M\u00c1V nevel\u0151- \u00e9s t\u00e1pint\u00e9zete r\u00e1ad\u00e1sul a v\u00e1ros legnagyobb alapter\u00fclet\u0171 \u00e9p\u00fclete volt ekkoriban, ker\u00fclete k\u00f6zel h\u00e1romsz\u00e1z m\u00e9ter. A M\u00c1V jogel\u0151dje, a Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llamvasutak azzal a c\u00e9llal hozta l\u00e9tre szegedi int\u00e9zet\u00e9t, hogy neh\u00e9z sors\u00fa dolgoz\u00f3inak gyermekei megfelel\u0151 oktat\u00e1sban \u00e9s ell\u00e1t\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcljenek, majd pedig az iskolapadb\u00f3l kiker\u00fclve a vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g j\u00f3l k\u00e9pzett dolgoz\u00f3i \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t gyarap\u00edts\u00e1k.<\/p>\n

\u201eVan m\u00e1r az als\u00f3 v\u00e1rosr\u00e9sznek a t\u00f6rt\u00e9nelmi nevezetess\u00e9g\u0171 M\u00e1ty\u00e1s-templomon k\u00edv\u00fcl m\u00e1s b\u00fcszkes\u00e9ge is. Egy k\u00edv\u00fclr\u0151l mutat\u00f3s hatalmas \u00e9p\u00fclet ez, a vasuti intern\u00e1tus monument\u00e1lis palot\u00e1ja, mely a Boldogasszony sug\u00e1r\u00fat v\u00e9g\u00e9ben emelkedik. Az \u00e9p\u00fclet, mely k\u00edv\u00fclr\u0151l is a v\u00e1ros legd\u00edszesebb \u00e9p\u00fcletei k\u00f6z\u00e9 tartozik, bels\u0151 berendez\u00e9s\u00e9re n\u00e9zve olyan, hogy minden nagy\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00e1ll\u00edthat\u00f3, az intern\u00e1tusok k\u00f6z\u00f6tt eszm\u00e9nyi szinvonalra emelkedett\u201d \u2013\u00edrta a Szegedi Napl\u00f3.<\/p>\n

Az orsz\u00e1gban a szegedi volt az els\u0151 ilyen, a Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llamvasutak \u00e1ltal alap\u00edtott \u00e9s fenntartott nevel\u00e9si-oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny, amelyet t\u00f6bb is k\u00f6vetett az id\u0151k folyam\u00e1n. A c\u00e9gb\u0151l az id\u0151k folyam\u00e1n Magyar \u00c1llamvasutak lett, azonban az int\u00e9zm\u00e9nyek megmaradtak, s\u0151t mindig is vonz\u00f3 alternat\u00edv\u00e1t jelentettek a fiataloknak.<\/p>\n

\"\"
Z\u00e1szl\u00f3felvon\u00e1s a nevel\u0151 udvar\u00e1n 1956-ban. Fot\u00f3: Bar\u00e1th Endre \/ Fortepan<\/figcaption><\/figure>\n

1953-ban az int\u00e9zeten bel\u00fcl l\u00e9trej\u00f6tt az orsz\u00e1g els\u0151 vasutas k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja, a Vas\u00fatforgalmi Technikum, amely nem sokkal k\u00e9s\u0151bb, 1960-ban k\u00fcl\u00f6n \u00e9p\u00fcletbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e9s 1968-ban felvette a Bebrits Lajos Vas\u00fatforgalmi Technikum \u00e9s Szakk\u00f6z\u00e9piskola nevet, majd egy \u00fajabb, 1993-as n\u00e9vv\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1n G\u00e1bor D\u00e9nes Gimn\u00e1zium \u00e9s M\u0171szaki Szakk\u00f6z\u00e9piskola n\u00e9ven m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb.<\/p>\n

Miut\u00e1n a M\u00c1V folyamatosan le\u00e9p\u00edtette, majd meg is sz\u00fcntette az int\u00e9zm\u00e9ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, az id\u0151vel k\u00e9nytelen volt \u00e1ltal\u00e1nos di\u00e1kotthonn\u00e1 alakulni, \u00e9s \u00edgy 2007-t\u0151l k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sok \u00e9s egyetemist\u00e1k is \u00e9lnek itt.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

Fa- \u00e9s f\u00e9mipari szakiskola<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Mars t\u00e9r 7.
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1896. szeptember 6.
\nMai neve: <\/strong>Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem M\u00e9rn\u00f6ki Kar \u201eA\u201d \u00e9p\u00fclet<\/p>\n

<\/p>\n

Harmadikk\u00e9nt a Mars t\u00e9ren avattak \u00e9p\u00fcletet. Ennek el\u0151zm\u00e9nye, hogy Szeged ipari fejl\u0151d\u00e9se egyre t\u00f6bb k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa k\u00e9pzetts\u00e9ggel rendelkez\u0151 m\u0171helyvezet\u0151t, m\u0171szaki tisztvisel\u0151t ig\u00e9nyelt a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re. E sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re l\u00e9tes\u00fclt 1894-ben a Fa- \u00e9s f\u00e9mipari szakiskola, mely k\u00e9t \u00e9vig b\u00e9rh\u00e1zakban \u00e9s rozoga gazdas\u00e1gi \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s csak 1896-ban k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt impoz\u00e1ns Mars t\u00e9ri \u00e9p\u00fclet\u00e9be.<\/p>\n

\"\"
A Marx t\u00e9ri busz\u00e1llom\u00e1s, h\u00e1tter\u00e9ben az iskola. Fot\u00f3: Lechner Tud\u00e1sk\u00f6zpont \/ Fortepan<\/figcaption><\/figure>\n

Minthogy az orsz\u00e1gban fels\u0151 ipariskol\u00e1ba t\u00f6rekv\u0151 tanul\u00f3k t\u00f6meges jelentkez\u00e9s\u00e9vel szemben az akkor l\u00e9tez\u0151 h\u00e1rom int\u00e9zet (kett\u0151 Budapesten, egy Kass\u00e1n) kev\u00e9s volt, 1908-ban a szegedi iskol\u00e1t \u00c1llami Fels\u0151 Ipariskol\u00e1v\u00e1 fejlesztett\u00e9k, a helyi \u00e9rdekelts\u00e9g k\u00e9r\u00e9s\u00e9re azonban a faipari szakoszt\u00e1ly 1911-t\u0151l mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 faipari szakiskola megmaradt. A fa- \u00e9s f\u00e9mipari szakiskola utols\u00f3 \u00e9vfolyam\u00e1t az 1910\/11. tan\u00e9vben bocs\u00e1totta ki. A szakiskola fenn\u00e1ll\u00e1sa \u00f3ta fa- \u00e9s f\u00e9mipari szakoszt\u00e1lyait 619 rendes tanul\u00f3 l\u00e1togatta, akik k\u00f6z\u00fcl 259 kapott bizony\u00edtv\u00e1nyt.<\/p>\n

Az \u00e9p\u00fcletbe az 1960-as \u00e9vekben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt egyetemi k\u00e9pz\u00e9s, eleinte fels\u0151fok\u00fa \u00e9lelmiszeripari technikumk\u00e9nt. Napjainkban az SZTE m\u00e9rn\u00f6ki kar\u00e1nak f\u0151\u00e9p\u00fclete.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

V\u00e1rosi g\u0151zf\u00fcrd\u0151<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Tisza Lajos k\u00f6r\u00fat 24.
\nTervezte:\u00a0<\/strong>L\u00e1ng Adolf, Steinhardt Antal
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1896. szeptember 6.
\nMai neve:\u00a0<\/strong>Anna f\u00fcrd\u0151<\/p>\n

<\/p>\n

A nagy \u00e1rv\u00edz ut\u00e1n Szegednek egyetlen, sz\u0171k \u00e9s primit\u00edv felszerelts\u00e9g\u0171 g\u0151z- \u00e9s k\u00e1df\u00fcrd\u0151je maradt. Ez\u00e9rt a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny nyom\u00e1s\u00e1ra hat\u00e1rozat sz\u00fcletett. \u201eV\u00e1rosunkban \u00fagy n\u00e9pess\u00e9gi, mint egy\u00e9b viszonyaiban jelentkez\u0151 halad\u00e1sban (…) kifejl\u0151d\u00f6tt s kiel\u00e9g\u00edt\u00e9sre v\u00e1gy\u00f3 k\u00f6zsz\u00fcks\u00e9gletek k\u00f6z\u00f6tt jelenleg els\u0151rend\u0171 \u2013 imm\u00e1r tov\u00e1bb megoldatlanul nem hagyhat\u00f3 \u2013 k\u00e9rd\u00e9st k\u00e9pez egy g\u0151zf\u00fcrd\u0151 l\u00e9tes\u00edt\u00e9se.\u201d A k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s p\u00e1ly\u00e1zatot \u00edrt ki, \u00e9s megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a telk\u00e9t, hogy a bel\u00fcgyminiszter \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1hagyott 226 500 forint k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9ssel hozz\u00e1kezdhessenek a megval\u00f3s\u00edt\u00e1shoz.<\/p>\n

A be\u00e9rkezett \u00f6t p\u00e1lyam\u0171 k\u00f6z\u00fcl Czigler Gy\u0151z\u0151 m\u0171egyetemi tan\u00e1r szak\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel a \u201eCz\u00edmer\u201d jelig\u00e9j\u0171t v\u00e1lasztott\u00e1k ki j\u00f3 k\u00f6zleked\u00e9st eredm\u00e9nyez\u0151, optim\u00e1lis alaprajzi szervez\u00e9s\u00e9t, el\u0151kel\u0151 f\u00fcrd\u0151 jelleg\u00e9t, d\u00edszes homlokzat\u00e1t, valamint megfelel\u0151 alapoz\u00e1s\u00e1t, vil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s szell\u0151z\u00e9s\u00e9t \u00e9rt\u00e9kelve. H\u00e1tr\u00e1ny\u00e1t a nehezen megoldhat\u00f3 tet\u0151 jelentette.<\/p>\n

\"\"
A f\u00fcrd\u0151 1992-ben. Fot\u00f3: Fodor J\u00f3zsef \/ V\u00e1ti \/ Lechner Fot\u00f3t\u00e1r<\/figcaption><\/figure>\n

M\u00e1r a tervek megk\u00fcld\u00e9s\u00e9vel egy id\u0151ben m\u00f3dos\u00edt\u00e1sok v\u00e1ltak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9, ugyanis a c\u00e9l \u201ea k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti, styl s gy\u00f3gy\u00e1szati tekintetben megfelel\u0151, egyszakaszos g\u0151z-, k\u00e1d- \u00e9s t\u00fck\u00f6rf\u00fcrd\u0151\u201d maradt, mert a tervek \u201ea v\u00e1ros ig\u00e9nyeit, valamint anyagi erej\u00e9t messze t\u00falsz\u00e1rnyal\u00f3 g\u0151zf\u00fcrd\u0151t\u201d mutattak, k\u00fcl\u00f6n n\u0151i \u00e9s f\u00e9rfi f\u00fcrd\u0151r\u00e9sszel. Ezt elvetve egyetlen f\u00fcrd\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t tudt\u00e1k csak v\u00e1llalni, a szepar\u00e1l\u00e1st id\u0151beoszt\u00e1ssal biztos\u00edtva.<\/p>\n

Szeged v\u00e1rosa a f\u00fcrd\u0151 \u00e1tad\u00e1sakor egy\u00fattal meghirdette annak b\u00e9rbead\u00e1s\u00e1t hat \u00e9vre. A b\u00e9rl\u0151 m\u0171k\u00f6dtetni tartozott a f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i g\u0151zf\u00fcrd\u0151t ruh\u00e1zattal; a t\u00fck\u00f6rf\u00fcrd\u0151t zuhannyal, ruh\u00e1zattal; az I. oszt\u00e1ly\u00fa m\u00e1rv\u00e1ny, valamint a II. oszt\u00e1ly\u00fa horgany k\u00e1df\u00fcrd\u0151t hidegv\u00edz-gy\u00f3gykezel\u00e9ssel, pakol\u00e1ssal, k\u00fcl\u00f6n led\u00f6rzs\u00f6l\u00e9ssel. A 340 db komplett f\u00e9rfif\u00fcrd\u0151ruha egyenk\u00e9nt leped\u0151b\u0151l, k\u00f6penyb\u0151l, k\u00f6t\u00e9nyb\u0151l, t\u00f6r\u00fclk\u00f6z\u0151b\u0151l \u00e9s frott\u00edroz\u00f3 lapb\u00f3l \u00e1llt; a 170 db n\u0151i ruh\u00e1zat k\u00f6t\u00e9ny helyett sz\u00ednes, hossz\u00fa inget \u00e9s fejkend\u0151t tartalmazott. Cs\u00f6br\u00f6knek, v\u00f6dr\u00f6knek \u00e9s t\u00e1laknak kellett a vend\u00e9gek rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1llani. A b\u00e9rl\u0151nek tov\u00e1bb\u00e1 musz\u00e1j volt orvost \u00e9s fodr\u00e1szt tartani, valamint t\u00edz f\u0151 alapszem\u00e9lyzetet f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i szolg\u00e1kkal.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

\u00dcgyv\u00e9di Kamara sz\u00e9kh\u00e1za<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Stef\u00e1nia 7.
\nTervezte:\u00a0<\/strong>Zombory Lajos
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1896. szeptember 6.<\/p>\n

<\/p>\n

A Szegedi \u00dcgyv\u00e9di Kamar\u00e1hoz a trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tumot megel\u0151z\u0151en a szegedin t\u00fal a kikindai \u00e9s a nagybecskereki t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k ker\u00fclete tartozott. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n mintegy k\u00e9tsz\u00e1z\u00f6tven tagja volt, ebb\u0151l v\u00e1rosunkban hatvan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n

A B\u00e1stya utc\u00e1r\u00f3l (ma Stef\u00e1nia) a De\u00e1k Ferenc utc\u00e1ra \u00e1tny\u00fal\u00f3 telket a v\u00e1ros aj\u00e1nd\u00e9kozta 1893-ban a kamarai seg\u00e9lyalapnak, melynek t\u0151k\u00e9j\u00e9re \u00e9s a tagok k\u00f6lcs\u00f6n\u00e9re alapozva 1895. febru\u00e1r 20-\u00e1n k\u00f6telezt\u00e9k magukat, hogy november v\u00e9g\u00e9ig az akkori B\u00e1stya utca fel\u0151l f\u00f6l\u00e9p\u00edtik sz\u00e9kh\u00e1zukat. A De\u00e1k Ferenc utca fel\u0151l ezt e r\u00f6vid hat\u00e1rid\u0151ig m\u00e1r nem v\u00e1llalhatt\u00e1k, ez\u00e9rt arra a telekre csak a megv\u00e9teli sz\u00e1nd\u00e9kot tartott\u00e1k f\u00f6nn. A terveket az \u00e9p\u00edt\u00e9szk\u00e9nt is tev\u00e9kenyked\u0151 Zombory Lajos fest\u0151m\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtette. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sre m\u00e9g \u00e1prilisban megkapt\u00e1k az enged\u00e9lyt, de kik\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, hogy a p\u00e1rk\u00e1nymagass\u00e1g megegyezzen a szomsz\u00e9dos Pfann-h\u00e1z\u00e9val (ebben van ma a sz\u00ednh\u00e1z jegyirod\u00e1ja \u00e9s a k\u00f6rnyezetgazd\u00e1lkod\u00e1s belv\u00e1rosi irod\u00e1ja).<\/p>\n

Ezt az \u00e9p\u00fcletet adt\u00e1k \u00e1t legutols\u00f3k\u00e9nt az \u00f6t aznap felavatott k\u00f6z\u00fcl. \u00c9s b\u00e1r ez m\u00e1r szeptember 6-\u00e1n volt, lakhat\u00e1si enged\u00e9lyt csak 1896. november 8-\u00e1n kaptak, m\u00edg az \u00e9p\u00fclet k\u00e9t alagsori lak\u00e1s\u00e1ra csak 1897. \u00e1prilis 24-\u00e9n.<\/p>\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n el\u0151sz\u00f6r a DISZ, majd a KISZ v\u00e1rosi bizotts\u00e1ga vette birtokba a sz\u00e9kh\u00e1zat. 1984\u201387 k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletet a Magyar R\u00e1di\u00f3 K\u00f6rzeti \u00e9s Nemzetis\u00e9gi Szerkeszt\u0151s\u00e9ge, valamint St\u00fadi\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl harminc \u00e9v sz\u00fcnet ut\u00e1n az orsz\u00e1gban ez volt az els\u0151 \u00faj, vid\u00e9ki r\u00e1di\u00f3st\u00fadi\u00f3. Az elm\u00falt \u00e9vekben \u00faj c\u00e9lt kerestek az \u00e9p\u00fcletnek, egy ideig \u00fagy volt, hogy szerb nemzetis\u00e9gi iskola lesz itt, de az v\u00e9g\u00fcl a K\u00e1lvin t\u00e9ren val\u00f3sul meg.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

Iparkamara sz\u00e9kh\u00e1za<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> V\u00f6r\u00f6smarty utca 3.
\nTervezte:\u00a0<\/strong>V\u00edg Albert
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1897
\nMai neve: <\/strong>Mathias Corvinus Collegium szegedi k\u00f6zpontja, kialak\u00edt\u00e1s alatt<\/em><\/p>\n

<\/p>\n

A Baross G\u00e1bor kereskedelem\u00fcgyi miniszter \u00e1ltal 1890-ben szervezett Kereskedelmi \u00e9s Iparkamara els\u0151 helyen \u00e1llt a v\u00e1ros k\u00f6zgazdas\u00e1gi \u00e9rdekk\u00e9pviseletei k\u00f6z\u00f6tt. A Kereskedelmi \u00e9s Iparbank \u00e1ltal indul\u00e1skor rendelkez\u00e9sre bocs\u00e1tott \u00e9p\u00fcletb\u0151l, ami a Klauz\u00e1l t\u00e9r 2. volt, k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e1t a millennium \u00e9v\u00e9ben elkezdett \u00faj sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1ba, mely Raichl J. Ferenc vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9p\u00fclt f\u00f6l. Raichl a k\u00e9s\u0151bbi szegedi szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00edt\u00e9szet egyik vezet\u0151 alakja volt, \u0151 tervezte p\u00e9ld\u00e1ul a Gr\u00f3f palot\u00e1t vagy a S\u00e1gv\u00e1ri \u00e9p\u00fclet\u00e9t.<\/p>\n

Az \u00faj, V\u00f6r\u00f6smarty utcai \u00e9p\u00fcletben kapott helyet r\u00f6vid ideig az \u201eiparm\u00fazeumnak\u201d nevezett \u00e1rumintat\u00e1r is, mely hamarosan a v\u00e1rosi m\u00fazeumba ker\u00fclt 1910 k\u00f6r\u00fcli megsz\u0171nt\u00e9ig. A prolet\u00e1rdiktat\u00fara a kamar\u00e1kat mint munkaad\u00f3i jelleg\u0171 \u00e9rdekk\u00e9pviseleteket megsz\u00fcntette, a szegedi kamara volt az egyetlen, amely a francia megsz\u00e1ll\u00e1s alatt folytatni tudta m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Legf\u0151bb tev\u00e9kenys\u00e9ge ez id\u0151ben a minden oldalr\u00f3l elz\u00e1rt v\u00e1ros ell\u00e1t\u00e1sa volt \u00e9lelmiszerrel, t\u00fczel\u0151vel \u00e9s kereskedelmi cikkekkel.<\/p>\n

A trianoni b\u00e9kedikt\u00e1tum ut\u00e1n \u00e1t kellett szervezni, ugyanis h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti patriarch\u00e1lis f\u00f6l\u00e9p\u00edt\u00e9se m\u00e1r nem volt alkalmas az \u00fajonnan t\u00e1masztott ig\u00e9nyek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re. A v\u00e1ltoz\u00e1sok b\u0151v\u00edt\u00e9st tettek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9,<\/p>\n

ezt 1925-ben a f\u0151p\u00e1rk\u00e1nyt feljebb emelve emeletr\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9ssel oldott\u00e1k meg Ligeti B\u00e9la m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei szerint,<\/h4>\n

Schakman \u00e9p\u00edt\u0151mester kivitelez\u00e9s\u00e9ben. Ezen t\u00falmen\u0151en 1926-ban a kamara megv\u00e1s\u00e1rolta a sz\u00e9kh\u00e1z melletti k\u00e9temeletes \u00e9p\u00fcletet. Az \u00e1t\u00e9p\u00edtett sz\u00e9kh\u00e1zba az \u00e1tszervez\u00e9s teljes v\u00e9grehajt\u00e1sa ut\u00e1n az \u00fcl\u00e9stermek \u00e9s hivatalok, az \u00faj \u00e9p\u00fcletbe az \u00e1rumintav\u00e1s\u00e1r \u00e9s tisztvisel\u0151i lak\u00e1sok ker\u00fcltek.<\/p>\n

1943-ban \u00fajabb b\u0151v\u00edt\u00e9st \u00e9s bels\u0151 \u00e1talak\u00edt\u00e1st hajtottak v\u00e9gre Stampay J\u00e1nos vezet\u00e9s\u00e9vel: toldal\u00e9k emeletr\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9st v\u00e9geztek, m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k a f\u00f6ldszinten l\u00e9v\u0151 altiszti lak\u00e1st \u00e9s a tan\u00e1cstermet. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az \u00e9p\u00fcletben helyezt\u00e9k el az id. Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s egyetemi di\u00e1kotthont. 1954-ben az \u00c1llami Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z tett bels\u0151 v\u00e1ltoztat\u00e1st, k\u00e9s\u0151bb a Hazafias N\u00e9pfront \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi szervezetek sz\u00e9khelye lett. A hetvenes \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l a Bart\u00f3k B\u00e9la M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne, alagsor\u00e1ban az Imperial Casinoval.<\/p>\n

Az \u00e9p\u00fcletet 2018-ban kezdt\u00e9k el fel\u00faj\u00edtani a Szegedi Tud\u00f3s Akad\u00e9mia r\u00e9sz\u00e9re, majd egy husz\u00e1rv\u00e1g\u00e1ssal 2021 nyar\u00e1ra kider\u00fclt<\/a>, hogy az egykori Bart\u00f3k B\u00e9la M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben tehets\u00e9ggondoz\u00f3 k\u00f6zpontot alak\u00edt ki a Mathias Corvinus Collegium.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

F\u00f6ls\u0151bb le\u00e1nyiskola<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Tisza Lajos k\u00f6r\u00fat 6.
\nTervezte: <\/strong>Baumgarten S\u00e1ndor, Herczegh Zsigmond
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1898
\nMai neve: <\/strong>Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s K\u00eds\u00e9rleti Gimn\u00e1zium<\/p>\n

<\/p>\n

\u201e\u00c9P\u00dcLT MDCCCXCVIII\u201d \u2013 hirdeti ma is a Radn\u00f3ti sarokhomlokzata, hogy a grandi\u00f3zus eklektikus h\u00e1zat 1898-ban adt\u00e1k \u00e1t. A millennium \u00e9v\u00e9ben csak egy iskol\u00e1t adtak \u00e1t Szegeden, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben azonban sz\u00e1mos, a mai belv\u00e1rost meghat\u00e1roz\u00f3 oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyt h\u00faztak fel. Azt nem tudni, hogy mi\u00e9rt nem k\u00e9sz\u00fclt el minden, az azonban eg\u00e9szen biztos, hogy ezeket az int\u00e9zm\u00e9nyeket is az ezer\u00e9ves eszm\u00e9ny k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze. \u00d6t \u00e9v alatt \u00f6t nagy iskola\u00e9p\u00fcletet adtak \u00e1t a v\u00e1rosban, \u00e9s ezek a mai napig mind oktat\u00e1si c\u00e9llal m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n

Tergina Gyula kir. tanfel\u00fcgyel\u0151 \u00e9s L\u00e1z\u00e1r Gy\u00f6rgy kult\u00fartan\u00e1csnok k\u00e9r\u00e9s\u00e9re a v\u00e1ros \u00f6tvenezer forint hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1val, Erd\u00e9lyi Mih\u00e1ly ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00fclt az iskola hatvan n\u00f6vend\u00e9k befogad\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 intern\u00e1tussal, tornacsarnokkal \u00e9s udvari betegpavilonnal. A le\u00e1nyiskola itt mind\u00f6ssze n\u00e9gy \u00e9vig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, majd \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e1m\u00e1ra emelt \u00faj \u00e9p\u00fcletbe, a jelenlegi T\u00f6m\u00f6rk\u00e9ny Istv\u00e1n Gimn\u00e1ziumba. Ez a hely 1903-t\u00f3l az \u00e1llami f\u0151gimn\u00e1ziumnak v\u00e1lt otthon\u00e1v\u00e1. Erre az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g, mert az ide j\u00e1r\u00f3 l\u00e1nyak anyjai felh\u00e1borodtak, hogy k\u00e9t fi\u00faiskola (egyet ekkor terveztek m\u00e9g ide) fogja k\u00f6zre a le\u00e1nyiskol\u00e1t. Ezen v\u00e1ltoz\u00e1s miatt k\u00f6nnyen \u00f6ssze is keverhet\u0151 a k\u00e9t \u00e9p\u00fclet t\u00f6rt\u00e9nete, hiszen ha most r\u00e1keres\u00fcnk, hogy F\u00f6ls\u0151bb le\u00e1nyiskola Szeged<\/em>, akkor egyenl\u0151 ar\u00e1nyban kapunk r\u00e9gi k\u00e9peket a Radn\u00f3tir\u00f3l \u00e9s a T\u00f6m\u00f6rk\u00e9nyr\u0151l.<\/p>\n

A f\u0151gimn\u00e1zium az 1903\/04. tan\u00e9vben k\u00f6lt\u00f6zhetett be, s k\u00e9t \u00e9v m\u00falva fejez\u0151d\u00f6tt be az int\u00e9zet fejleszt\u00e9se a nyolcadik oszt\u00e1ly megnyit\u00e1s\u00e1val. Tanul\u00f3i csak kisebb r\u00e9szben szegediek, f\u0151k\u00e9nt toront\u00e1liak, temesiek \u00e9s b\u00e1cskaiak voltak, az int\u00e9zet egyike volt az orsz\u00e1g legn\u00e9pesebb gimn\u00e1ziumainak.<\/p>\n

Az otthonul kapott \u00e9p\u00fcletr\u0151l hamarosan kit\u0171nt, hogy eredetileg l\u00e1nyoknak k\u00e9sz\u00fclt: a folyos\u00f3k fi\u00fagyermekek sz\u00e1m\u00e1ra sz\u0171kek, az udvara kicsi. Ezen seg\u00edtend\u0151, lebontott\u00e1k a k\u00e9t \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rny sz\u00f6gfelez\u0151j\u00e9be, az udvar k\u00f6zep\u00e9re \u00e9p\u00edtett tornacsarnokot, s egy D\u00f3zsa utcai, p\u00f3tl\u00f3lag idecsatolt telek utcafrontj\u00e1ra \u00e9p\u00edtett\u00e9k f\u00f6l az \u00fajat. A sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g a mai napig r\u00e9sze az iskola \u00e9let\u00e9nek.<\/p>\n

1914-ben katonai tartal\u00e9kk\u00f3rh\u00e1znak foglalt\u00e1k le, a tanint\u00e9zet ism\u00e9t v\u00e1ndor\u00fatra kelt. Trianon innen is elvitte a D\u00e9lvid\u00e9k ifj\u00fas\u00e1g\u00e1t, fel\u00e9re apasztva a tanul\u00f3k l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t. A f\u0151gimn\u00e1zium r\u00f6vid id\u0151re visszakapta \u00e9p\u00fclet\u00e9t, de azt<\/p>\n

1921\u201322-t\u0151l a Kolozsv\u00e1rr\u00f3l \u00e1ttelep\u00edtett Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem haszn\u00e1lta t\u00edz \u00e9ven \u00e1t.<\/h4>\n

A 25. \u00e9vi jubileum\u00e1t m\u00e9g mindig ideiglenes hely\u00e9n \u00fcnnepl\u0151 int\u00e9zm\u00e9ny 1922-ben f\u00f6lvette Klauz\u00e1l G\u00e1bor nev\u00e9t, s fokozatosan re\u00e1lgimn\u00e1ziumm\u00e1 szervezt\u00e9k \u00e1t. 1932-ben t\u00e9rhetett vissza otthon\u00e1ba, melyet 1934-ben k\u00edv\u00fcl \u00e9s bel\u00fcl f\u00f6l\u00faj\u00edtottak. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa a h\u00e1rom szegedi fi\u00fagimn\u00e1zium k\u00f6z\u00fcl ezt k\u00e1ros\u00edtotta legkev\u00e9sb\u00e9. 1950-ben vette fel Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s nev\u00e9t. Nyolc \u00e9vig gyakorl\u00f3 gimn\u00e1zium is volt, ebben az id\u0151ben kezdte m\u00e1ig tart\u00f3 munk\u00e1j\u00e1t kiemelt, k\u00eds\u00e9rleti iskolak\u00e9nt.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

T\u0171zolt\u00f3laktanya \u00e9s gazdas\u00e1gi telep<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Szil\u00e1gyi utca 7.
\nTervezte: <\/strong>T\u00f3th Mih\u00e1ly
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus romantikus jegyekkel
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1899
\nMai neve: <\/strong>Szegedi Ment\u0151\u00e1llom\u00e1s<\/p>\n

<\/p>\n

Az 1896 ut\u00e1n felh\u00fazott \u00e9p\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tt mind\u00f6ssze kett\u0151 van, ami nem iskol\u00e1nak \u00e9p\u00fclt, az iparkamara sz\u00e9kh\u00e1za \u00e9s a h\u00edres t\u0171zolt\u00f3laktanya. Ut\u00f3bbi nemcsak, hogy az orsz\u00e1g egyik leggy\u00f6ny\u00f6r\u0171bbje, de m\u00e9g \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek oka is \u2013 hogyan is fogalmazzak \u2013 tal\u00e1n egy kicsit \u00e9rdekes. A legt\u00f6bb nagy t\u0171zolt\u00f3s\u00e1got ugyanis v\u00e1rosi t\u0171zv\u00e9szek ut\u00e1n emelik, a szegedit azonban az \u00e1rv\u00edz ut\u00e1ni \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n \u00e9p\u00edtett\u00e9k meg.<\/p>\n

Kov\u00e1ts J\u00f3zsef parancsnok nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az annak idej\u00e9n igencsak modernnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 t\u0171zolt\u00f3laktanya meg\u00e9p\u00edt\u00e9se. \u0150 szerezte be az els\u0151 motoros fecskend\u0151t, az els\u0151 tol\u00f3l\u00e9tr\u00e1t \u00e9s hidrofort is. A csapatok sz\u00ednvonal\u00e1nak emel\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a szil\u00e1rd fegyelem meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1val az els\u0151k sor\u00e1ba emelte a szegedi t\u0171zolt\u00f3s\u00e1got.<\/p>\n

\"\"
T\u0171zolt\u00f3k sorakoznak a laktanya udvar\u00e1n 1939-ben. Fot\u00f3: R\u00e9gi Szeged \/ Facebook<\/figcaption><\/figure>\n

A tervez\u0151m\u00e9rn\u00f6kk\u00e9nt a v\u00e1ros szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1llott 1880\u20131918 k\u00f6z\u00f6tt, terveinek megfelel\u0151en eredetileg k\u00e9t, k\u00fcl\u00f6n m\u0171k\u00f6d\u0151 udvart l\u00e9tes\u00edtettek: a t\u0171zolt\u00f3s\u00e1gi laktany\u00e1t \u00e9s a gazdas\u00e1gi telepet. Az \u00faj laktany\u00e1t m\u00e1r 1898-ban birtokba vett\u00e9k a szegedi t\u0171zolt\u00f3k, felavat\u00e1s\u00e1ra azonban csak 1899 p\u00fcnk\u00f6sdh\u00e9tf\u0151j\u00e9n ker\u00fclt sor. Ami \u00e9rdekes, hogy<\/p>\n

m\u00e1r ekkoriban is ez az \u00e9p\u00fclet volt a ment\u0151\u00e1llom\u00e1s is, de rend\u0151r\u0151rs is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a telken,<\/h4>\n

mivel ebben az id\u0151ben a t\u0171zolt\u00f3s\u00e1g \u00e9s a ment\u0151szolg\u00e1lat m\u00e9g nem k\u00fcl\u00f6n\u00fclt el egym\u00e1st\u00f3l szervezetileg. A Kossuth sug\u00e1r\u00fat fel\u00e9 n\u00e9z\u0151 \u00e9p\u00fclet volt a t\u0171zolt\u00f3k laktany\u00e1ja, ahol egyszerre tizenk\u00e9t t\u0171zolt\u00f3 teljes\u00edtett szolg\u00e1latot. A Kossuth sug\u00e1r\u00fatra n\u00e9z\u0151 oldalon kaptak helyet a gyorsan nyithat\u00f3 kapukkal ell\u00e1tott gar\u00e1zsok, amelyekb\u0151l sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n bevet\u00e9sre indulhattak a t\u0171zolt\u00f3j\u00e1rm\u0171vek.<\/p>\n

A Kossuth utca \u00e9s a Szil\u00e1gyi utca sark\u00e1n \u00e1ll\u00f3 sarok\u00e9p\u00fclet a t\u0171zolt\u00f3laktanya adminisztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t v\u00e9gz\u0151 hivatalnak, illetve a t\u0171zolt\u00f3felszerel\u00e9s karbantart\u00e1s\u00e1t szolg\u00e1l\u00f3 m\u0171helyeknek adott otthont. Ebben az \u00e9p\u00fcletben v\u00e9gezt\u00e9k a lovak patkol\u00e1s\u00e1t is. A laktanya udvar\u00e1n, az utc\u00e1r\u00f3l nem l\u00e1that\u00f3 telekr\u00e9szen volt az \u00fan. gazdas\u00e1gi udvar. Az udvaron ist\u00e1ll\u00f3k \u00e9s takarm\u00e1nyt\u00e1rol\u00f3 \u00e9p\u00fcletek \u00e1lltak, itt voltak a t\u0171zolt\u00f3szolg\u00e1latot nem teljes\u00edt\u0151 kocsisok szolg\u00e1lati lak\u00e1sai \u00e9s egy rend\u0151r\u0151rs is. Az udvaron \u00e1llt az a gyakorl\u00f3torony is, amelyen a t\u0171zolt\u00f3k a bevet\u00e9seket gyakorolhatt\u00e1k.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

Polg\u00e1ri fi\u00faiskola<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Boldogasszony sug\u00e1r\u00fat 6.
\nTervezte: <\/strong>Baumgarten S\u00e1ndor, W\u00e4lder Gyula
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1900
\nMai neve: <\/strong>Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Juh\u00e1sz Gyula Pedag\u00f3gusk\u00e9pz\u0151 Kar f\u0151\u00e9p\u00fclete<\/p>\n

<\/p>\n

A Radn\u00f3tival ellent\u00e9tben az eredetileg polg\u00e1ri fi\u00faiskol\u00e1nak \u00e9p\u00fclt Boldogasszony sug\u00e1r\u00fati \u00e9p\u00fcletb\u0151l v\u00e9gleg egyetemi \u00e9p\u00fclet lett. T\u00f6rt\u00e9nete eg\u00e9szen 1873-ig ny\u00falik vissza, ekkor nyitott\u00e1k meg az Oskola utcai kegyesrendi gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9ben az \u00c1llamilag Seg\u00e9lyezett Els\u0151 Polg\u00e1ri Fi\u00faiskol\u00e1t. A k\u00f6vetkez\u0151 tan\u00e9vben \u00e1tker\u00fclt a f\u0151re\u00e1liskola \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9be (ez ma az egyetem k\u00f6zponti \u00e9p\u00fclete, rektori hivatala) Szeged II. ker\u00fcleti polg\u00e1ri fi\u00faiskola n\u00e9ven. 1893-ban m\u00e1r 12 oszt\u00e1lyban t\u00f6bb mint \u00f6tsz\u00e1z gyermek tanult, ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt az iskola megoszt\u00e1sa. 1894-ben a r\u00f3kusi iskol\u00e1ban ny\u00edlt meg 271 tanul\u00f3val a m\u00e1sodik polg\u00e1ri fi\u00faiskola, amely az 1898. \u00e9vi \u00e1llamos\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n a Szeged III. ker\u00fcleti magy. kir. \u00e1ll. polg\u00e1ri fi\u00faiskola nevet kapta.<\/p>\n

A Boldogasszony sug\u00e1r\u00fat 6. sz. alatt \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel az \u00faj iskol\u00e1t Baranyai Gyula, a neves polg\u00e1ri iskolai tank\u00f6nyvszerz\u0151 igazgat\u00e1sa alatt. A tanul\u00f3l\u00e9tsz\u00e1m tov\u00e1bbi rohamos emelked\u00e9se indokolta ennek az iskolat\u00edpusnak a sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt az iskola a kegyesrendiek f\u0151gimn\u00e1zium\u00e1ban d\u00e9lut\u00e1ni oktat\u00e1s keret\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, mert \u00e9p\u00fclet\u00e9t m\u00e1r 1914 november\u00e9ben katonai k\u00f3rh\u00e1znak rendezt\u00e9k be. A k\u00f3rh\u00e1z kik\u00f6lt\u00f6z\u00e9se ut\u00e1n, 1918-ban el\u0151bb az \u00e1tvonul\u00f3 n\u00e9met, majd a francia csapatok, k\u00e9s\u0151bb a magyar nemzeti hadsereg k\u00e9t sz\u00e1zada sz\u00e1ll\u00e1s\u00e1ul szolg\u00e1lt.<\/p>\n

1928-ban ebbe az \u00e9p\u00fcletbe ker\u00fclt az 1873-ban Budapesten alap\u00edtott, gr. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter \u00e1ltal a decentraliz\u00e1ci\u00f3 jegy\u00e9ben v\u00e1rosunkba k\u00f6lt\u00f6ztetett, s ett\u0151l kezdve Szegedi M. Kir. \u00c1llami Polg\u00e1ri Iskolai Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 F\u0151iskola. Az egyetemi kert fel\u00e9 t\u0171zfalakat mutat\u00f3, U-alak\u00fa \u00e9p\u00fcletet az 1927\u201329 k\u00f6z\u00f6tt emelt intern\u00e1tussal tett\u00e9k z\u00e1rt udvar\u00fav\u00e1, egyben az egyetemi kert fel\u00e9 eszt\u00e9tikus homlokzatot adtak. A f\u0151\u00e9p\u00fcletben is foly\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1si \u00e9s b\u0151v\u00edt\u00e9si munk\u00e1k ellen\u00e9re j\u00f3val kevesebb hely \u00e1llt a f\u0151iskola rendelkez\u00e9s\u00e9re, mint eredeti hely\u00e9n. Sok k\u00fczdelem, \u00e1ldozat \u00e9s vita \u00e1r\u00e1n ugyan, de \u201ea polg\u00e1ri iskolai tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151ben Szeged az egyetem mellett egy m\u00e1sodik nagy f\u0151iskol\u00e1t nyert, amely nagysz\u00e1m\u00fa hallgat\u00f3s\u00e1got \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 tan\u00e1ri kar\u00e1val tov\u00e1bbi intelligenci\u00e1t vitt a Tisza-parti metropolisba\u201d, mondta egyszer Klebelsberg. A f\u0151iskola orsz\u00e1gos vonz\u00e1sk\u00f6rrel rendelkezett, mert ez az egys\u00e9ges\u00edtett int\u00e9zm\u00e9ny k\u00e9pezett egyed\u00fcl polg\u00e1ri iskolai tan\u00e1rokat.<\/p>\n

1935-ben az addig egyemeletes \u00e9p\u00fclet Hidasi Lajos tervez\u00e9s\u00e9ben emeletr\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9st kapott. 1952-ben h\u00e1rom mell\u00e9ksz\u00e1rnyban kisebb \u00e1talak\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geztek a v\u00e1ltoz\u00f3 ter\u00fcletig\u00e9nyek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, az udvar fel\u0151l be\u00fcvegezett f\u00fcgg\u0151folyos\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel. 1947-t\u0151l Pedag\u00f3giai F\u0151iskola, 1962-t\u0151l Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 F\u0151iskola n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, Juh\u00e1sz Gyula nev\u00e9t 1973-ban, alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak centen\u00e1rium\u00e1n vette fel.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

V\u00e1rosi \u00e1rvah\u00e1z b\u0151v\u00edt\u00e9se<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Londoni k\u00f6r\u00fat 15.
\nTervezte:\u00a0<\/strong>K\u00f3tay P\u00e1l, V\u00edg Albert
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus
\nLakhat\u00e1si enged\u00e9lyt kapott:<\/strong> 1901. febru\u00e1r 25.
\nMai neve: <\/strong>Bev\u00e1ndorl\u00e1si \u00e9s \u00c1llampolg\u00e1ri Hivatal D\u00e9l-alf\u00f6ldi Region\u00e1lis Igazgat\u00f3s\u00e1g<\/p>\n

<\/p>\n

A r\u00e9gi v\u00e1rosi \u00e1rvah\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nete k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen izgalmas, m\u00e1r-m\u00e1r thrillerbe ill\u0151, ugyanis itt a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e9g temet\u0151 volt. A v\u00e1ros akkori vezet\u00e9se a r\u00e9gi katonatemet\u0151t 1872 j\u00falius\u00e1ban ingyen engedte \u00e1t \u00e1rvah\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. 1873 augusztus\u00e1ban m\u00e1r a berendez\u00e9s \u00e9s f\u00f6lszerel\u00e9s volt napirenden, szeptemberben a \u201eharminc darab nyoszoj\u00e1t vasb\u00f3l k\u00e9szitve\u201d Zombory Istv\u00e1n vasb\u00fator rakt\u00e1r\u00e1b\u00f3l sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Az \u00e1rvah\u00e1zat november elsej\u00e9n \u00fcnnep\u00e9lyesen nyitott\u00e1k meg, addig 15 fi\u00fa \u00e9s 5 le\u00e1ny kapott benne elhelyez\u00e9st.<\/p>\n

Ami m\u00e1r ink\u00e1bb k\u00f6thet\u0151 a millenniumi \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekhez, b\u00e1r ez nem volt k\u00f6zte a legmonument\u00e1lisabbaknak, az a r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletet a k\u00f6r\u00fat fel\u0151l teljesen \u00faj sz\u00e1rnnyal val\u00f3 b\u0151v\u00edt\u00e9se. Az \u00e9p\u00edt\u00e9si enged\u00e9lyt Szeged szab. kir. polg\u00e1rmestere 1896. \u00e1prilis 23-\u00e1n k\u00e9rte \u00e9s 24-\u00e9n kapta meg. Az \u00e9p\u00fcletre 1901. febru\u00e1r 25-\u00e9n adtak lakhat\u00e1si enged\u00e9lyt.<\/p>\n

A r\u00e9gi \u00e1rvah\u00e1z Londoni k\u00f6r\u00fati kertj\u00e9nek hely\u00e9re, a r\u00e9gi \u00e9p\u00fclethez der\u00e9ksz\u00f6gben csatlakoz\u00f3 \u00faj sz\u00e1rny \u00e9p\u00fclt. A csatlakoz\u00e1sn\u00e1l a r\u00e9gi \u00e9p\u00fclet t\u0171zfal\u00e1t az \u00fajjal harmoniz\u00e1l\u00f3 vakablakokkal l\u00e1tt\u00e1k el. Igen k\u00fcl\u00f6n\u00f6s a k\u00e9t \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rny tal\u00e1lkoz\u00e1sa \u00e9s st\u00edlusaik \u00fctk\u00f6z\u00e9se.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

Fels\u0151 kereskedelmi iskola<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Stef\u00e1nia 14.
\nTervezte:<\/strong> Baumgarten S\u00e1ndor, Herczegh Zsigmond
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus, szecesszi\u00f3s
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1901
\nMai neve:\u00a0<\/strong>K\u0151r\u00f6sy J\u00f3zsef K\u00f6zgazdas\u00e1gi Technikum<\/p>\n

<\/p>\n

Az iskola 1885\u201399 k\u00f6z\u00f6tt \u00e1llamilag seg\u00e9lyezett k\u00f6zs\u00e9gi volt \u00e1llami jellege elnyer\u00e9s\u00e9ig. Ez ut\u00f3bbival egy id\u0151ben k\u00f6lt\u00f6zhetett a sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edtett palotaszer\u0171, \u00faj otthon\u00e1ba, mely a szegedi szecesszi\u00f3 els\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak is tekinthet\u0151. R\u00e9szletk\u00e9pz\u00e9s\u00e9ben val\u00f3ban jelentkeznek saj\u00e1ts\u00e1gosan egyedi, s\u0151t magyaros mot\u00edvumok, t\u00e9rrendszer\u00e9ben \u00e9s homlokzatk\u00e9pz\u00e9s\u00e9ben azonban alapvet\u0151en m\u00e9g az eklektika jegyeit hordozza. Tervez\u0151inek egyike \u2013 a budapesti Baumgarten S\u00e1ndor \u2013 Lechner \u00d6d\u00f6n k\u00f6zvetlen tan\u00edtv\u00e1nya volt. A kivitelez\u00e9si munk\u00e1val Erd\u00e9lyi P\u00e1l ir\u00e1ny\u00edtotta.<\/p>\n

A k\u00f6z\u00e9p kereskedelmik\u00e9nt alap\u00edtott, 1895-t\u0151l m\u00e1r f\u00f6ls\u0151 kereskedelmi iskola \u201ec\u00e9lja az, hogy oly ifjaknak, kik a keresked\u0151i p\u00e1ly\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclnek, a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171velts\u00e9get megadja, \u0151ket a j\u00f6vend\u0151 p\u00e1ly\u00e1jukon sz\u00fcks\u00e9ges szakismeretekkel ell\u00e1ssa (\u2026) a szakoktat\u00e1s k\u00f6vetelm\u00e9nyeihez k\u00e9pest arra kell t\u00f6rekedni, hogy a n\u00f6vend\u00e9kek az \u00e9letben azonnal alkalmazhat\u00f3 szakk\u00e9pzetts\u00e9get nyerjenek\u201d.<\/p>\n

Szeged ekkor is D\u00e9l-Magyarorsz\u00e1g legnagyobb kereskedelmi g\u00f3cpontja volt, \u00e9s sok nemzetis\u00e9glakott a k\u00f6rzet\u00e9ben. \u00cdgy a n\u00f6vend\u00e9keknek mind\u00f6ssze harmad\u00e1t tett\u00e9k ki a helyb\u00e9liek, a di\u00e1koknak majd fele n\u00e9met anyanyelv\u0171 volt. 1912-ig igen er\u0151s \u00fctemben n\u0151tt a tanul\u00f3k l\u00e9tsz\u00e1ma, els\u0151sorban a nagy sz\u00e1mban jelentkez\u0151 d\u00e9lvid\u00e9kieknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en.<\/p>\n

\"\"
\u00c1rv\u00edzi v\u00e9dekez\u00e9s 1970-ben a K\u0151r\u00f6ssy mellett. Fot\u00f3: Boj\u00e1r S\u00e1ndor \/ Fortepan<\/figcaption><\/figure>\n

1914\u201319 k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fclet katonai k\u00f3rh\u00e1zk\u00e9nt szolg\u00e1lt, az int\u00e9zet ezalatt cs\u00f6kkentett \u00f3rasz\u00e1mban a Mad\u00e1ch utcai polg\u00e1ri fi\u00faiskol\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Saj\u00e1t hely\u00e9re visszaker\u00fclve az iskolai gyors\u00edr\u00e1s k\u00f6zpontjak\u00e9nt orsz\u00e1gos h\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1lt. 1955-ben vette f\u00f6l a tanint\u00e9zet K\u0151r\u00f6sy J\u00f3zsefnek, a XIX. sz\u00e1zad halad\u00f3 polg\u00e1ri statisztikus\u00e1nak a nev\u00e9t.<\/p>\n

Az 1970. \u00e9vi \u00e1rv\u00edz idej\u00e9n a pinc\u00e9ben l\u00e9v\u0151 lev\u00e9lt\u00e1ri rakt\u00e1r anyag\u00e1t a di\u00e1kok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel mentett\u00e9k fel az emeletre,<\/p>\n

az \u00e1rv\u00edzi v\u00e9szbizotts\u00e1g sz\u00e9khelye is ebben az \u00e9p\u00fcletben volt.<\/h4>\n

Centen\u00e1riuma alkalm\u00e1b\u00f3l \u00fcnnep\u00e9lyes keretek k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9ltatt\u00e1k a sz\u00e1z \u00e9v alatt 8800 di\u00e1kot \u00e9retts\u00e9givel kibocs\u00e1t\u00f3 iskol\u00e1t. Az eredetileg \u201eny\u00e1ri gyakorl\u00f3t\u00e9rnek\u201d nevezett bels\u0151 udvart n\u00e9gy oldalr\u00f3l veszik k\u00f6r\u00fcl z\u00e1rtan az \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rnyak, h\u00e1rom frontj\u00e1t utc\u00e1k hat\u00e1rolj\u00e1k.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

V\u00e1rosi elemi iskola<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> Csongr\u00e1di sug\u00e1r\u00fat 17.
\nTervezte:\u00a0<\/strong>Bene K\u00e1roly, Ottovay Istv\u00e1n
\nSt\u00edlus:<\/strong> eklektikus
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1902
\nMai neve:<\/strong> Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Juh\u00e1sz Gyula Pedag\u00f3gusk\u00e9pz\u0151 Kar Rajz-m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net Tansz\u00e9k<\/p>\n

<\/p>\n

N\u00e9gy fi\u00fa- \u00e9s n\u00e9gy le\u00e1nyoszt\u00e1ly sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edttette a v\u00e1ros ezt az emeletes n\u00e9piskol\u00e1t Szil\u00e1gyi J\u00e1nos kivitelez\u00e9s\u00e9ben. M\u00e1r 1906-ban nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt az iskola m\u00e9retbeli el\u00e9gtelens\u00e9ge mind a nagy oszt\u00e1lyl\u00e9tsz\u00e1mok, mind a csak n\u00e9gyoszt\u00e1lyos volta miatt.<\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r a Br\u00fcsszeli k\u00f6r\u00faton szomsz\u00e9dos telek bevon\u00e1s\u00e1val tervezt\u00e9k a b\u0151v\u00edt\u00e9st k\u00fcl\u00f6n fi\u00fak \u00e9s le\u00e1nyok udvara kialak\u00edt\u00e1s\u00e1val, tornaterem \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel az eredetileg fedett j\u00e1tsz\u00f3r\u00e9sz hely\u00e9n. A telek tulajdonos\u00e1val, T\u00e1pai J\u00e1nossal hossz\u00fa t\u00e1rgyal\u00e1sok ellen\u00e9re sem j\u00f6tt l\u00e9tre egyezs\u00e9g, mert a hivatalosan becs\u00fclt \u00e9rt\u00e9knek csaknem k\u00e9tszeres\u00e9t k\u00e9rte. A szomsz\u00e9d telek hi\u00e1nya miatt azonban tov\u00e1bb nem volt od\u00e1zhat\u00f3 a kib\u0151v\u00edt\u00e9s. 1912-ben a fedett j\u00e1tsz\u00f3r\u00e9sz hely\u00e9re \u00e9p\u00edtett Kov\u00e1cs Ferenc \u00e9p\u00edt\u0151mester szintenk\u00e9nt k\u00e9t tantermet az \u00e9p\u00fclet eredeti st\u00edlus\u00e1ban.<\/p>\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt katonai c\u00e9lokra lefoglalt\u00e1k az iskol\u00e1t. A reform\u00e1tus iskol\u00e1ban egy tanteremben \u00e9s az Ehring-h\u00e1z egy term\u00e9ben helyezhetett el az iskola oszt\u00e1lyokat. 1919 m\u00e1jus\u00e1ban a franci\u00e1k foglalt\u00e1k el az \u00e9p\u00fcletet. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n tetemes k\u00e1rt szenvedett tanint\u00e9zet 1921-t\u0151l az egyetem miatt iskol\u00e1jukb\u00f3l \u00e1tmenetileg kitelep\u00edtett r\u00f3kusi tanul\u00f3kat is fogadta.<\/p>\n

1943-ban a pinc\u00e9ben l\u00e9goltalmi \u00f3v\u00f3helyet l\u00e9tes\u00edtettek nyolc f\u0151 \u00e1lland\u00f3 \u00e9s 420 f\u0151 id\u0151szaki l\u00e9tsz\u00e1m r\u00e9sz\u00e9re.<\/h4>\n

L\u00e9g\u00f3 \u00f3v\u00f3helyet 1952-ben is \u00e9p\u00edtettek. Az 1996-ig benne m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos iskola Zalka M\u00e1t\u00e9 nev\u00e9t viselte, k\u00e9s\u0151bb az E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef nev\u00e9t felvett, egykori \u00fajszegedi gimn\u00e1ziumnak ny\u00fajtott otthont. Jelenleg a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Juh\u00e1sz Gyula Pedag\u00f3gusk\u00e9pz\u0151 Kar Rajz-m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net Tansz\u00e9ke van itt.<\/p>\n

Boltozott pinc\u00e9j\u00e9ben f\u00e1skamr\u00e1kat \u00e9s mos\u00f3konyh\u00e1t helyeztek el annak idej\u00e9n. A f\u00f6ldszintet a fi\u00fak haszn\u00e1lt\u00e1k a sug\u00e1r\u00fat fel\u0151l ny\u00edl\u00f3 bej\u00e1rattal, a le\u00e1nyok emeleti oszt\u00e1lyait a k\u00f6r\u00fatr\u00f3l lehetett megk\u00f6zel\u00edteni. A tantermek az utca fel\u00e9 n\u00e9ztek, az udvari traktusban kaptak helyet a folyos\u00f3k. A nyolcsz\u00f6g oldalaival hat\u00e1rolt \u201esarokb\u00e1stya\u201d f\u00f6ldszintje a tan\u00edt\u00f3i, emelete az igazgat\u00f3i szob\u00e1nak adott helyet.<\/p>\n

Az L alak\u00fa \u00e9p\u00fclet bels\u0151 k\u00f6ny\u00f6k\u00e9n\u00e9l k\u00f6r alaprajz\u00fa toronyban alak\u00edtott\u00e1k ki a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zat. Eredetileg t\u00edz\u00fcl\u00e9ses \u00e1rny\u00e9ksz\u00e9k szolg\u00e1lta az iskol\u00e1ban lev\u0151ket. A f\u00f6ldszint f\u00f6l\u00f6tt poroszs\u00fcveg boltozat, az emelet f\u00f6l\u00f6tt csapos gerendaf\u00f6d\u00e9m k\u00e9sz\u00fclt. A folyos\u00f3 \u00e9s az \u00e1rny\u00e9ksz\u00e9kek padl\u00f3j\u00e1ra terrazzo ker\u00fclt, a tantermek amerikai t\u00f6lgyfa padozatot kaptak; az iskolapadokat feny\u0151f\u00e1b\u00f3l csin\u00e1lt\u00e1k k\u0151risfa asztallappal.<\/p>\n

A sarkon z\u00f6m\u00f6k \u201etorony\u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u201d l\u00e1that\u00f3 k\u00fcl\u00f6n soksz\u00f6g\u0171 tet\u0151vel, a rizalitok f\u00f6l\u00f6tt macskaj\u00e1r\u00f3s orommez\u0151vel. Ez ut\u00f3bbi mot\u00edvum, cs\u00facs\u00e1n kis fiatoronnyal, valamint a kapu f\u00f6l\u00f6tti, keresztvir\u00e1gban v\u00e9gz\u0151d\u0151 vimperga \u00e9s a cs\u00facs\u00edv a g\u00f3tik\u00e1t, a kapu \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny ablak f\u00e9lk\u00f6r\u00edve, a k\u00f6r alak\u00fa vakablakok az als\u00f3 \u00f6vp\u00e1rk\u00e1ny f\u0171r\u00e9szfog mint\u00e1j\u00e1val a romanik\u00e1t id\u00e9zik. A pinceablakok s a nagy tanteremablakok szegment\u00edvesek.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

F\u00f6ls\u0151bb le\u00e1nyiskola<\/h4>\n

Helysz\u00edn:<\/strong> T\u00f6m\u00f6rk\u00e9ny utca 1.
\nTervezte: <\/strong>Baumgarten S\u00e1ndor
\nSt\u00edlus:<\/strong> szecesszi\u00f3s
\nAvatt\u00e1k:<\/strong> 1903
\nMai neve: <\/strong>T\u00f6m\u00f6rk\u00e9ny Istv\u00e1n Gimn\u00e1zium<\/p>\n

<\/p>\n

A m\u00falt sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt a magasabb n\u0151nevel\u00e9s c\u00e9ljainak, az intelligens csal\u00e1dok ig\u00e9nyeinek megfelel\u0151 f\u00f6ls\u0151bb le\u00e1nyiskola \u00e9s intern\u00e1tus megteremt\u00e9se. A D\u00e9lvid\u00e9k \u00e9rdeke is k\u00edv\u00e1nta, hogy az ottani vegyes ajk\u00fa lakoss\u00e1g le\u00e1nyai tal\u00e1ljanak magyar nyelven \u00e9s szellemben val\u00f3 nevel\u00e9sre alkalmat \u00e9s elhelyez\u00e9st Szegeden. E c\u00e9lra \u00e9p\u00edttette a korm\u00e1ny 1897\u201398-ban a v\u00e1ros hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1val a tanint\u00e9zet els\u0151 \u00e9p\u00fclet\u00e9t hatvan n\u00f6vend\u00e9k befogad\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 intern\u00e1tussal, ez ugye jelenleg a Radn\u00f3ti Mikl\u00f3s Gimn\u00e1zium. Itt kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t Cz\u00edmer K\u00e1roly igazgat\u00f3 vezet\u00e9s\u00e9vel 214 n\u00f6vend\u00e9kkel, e sz\u00e1m k\u00e9t \u00e9vtized alatt megk\u00e9tszerez\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n

A mai Radn\u00f3ti mind\u00f6ssze n\u00e9gy esztendeig szolg\u00e1lt otthon\u00e1ul, amikor a miniszter \u00e1tadta az \u00e1llami f\u0151gimn\u00e1ziumnak. A le\u00e1nyiskol\u00e1nak helyette \u00faj \u00e9p\u00fcletet emeltetett k\u00e9tsz\u00e1z n\u00f6vend\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra, hatvan intern\u00e1tusi hellyel, Lechner \u00d6d\u00f6n k\u00f6zvetlen tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak tervei alapj\u00e1n (\u0151 tervezte az iskola el\u0151z\u0151 \u00e9p\u00fclet\u00e9t is).<\/p>\n

A vir\u00e1gz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nynek felbecs\u00fclhetetlen k\u00e1rt okozott 1914-ben lefoglal\u00e1sa katonai k\u00f3rh\u00e1z c\u00e9lj\u00e1ra.<\/h4>\n

Csak m\u00e1sik iskola\u00e9p\u00fcletben, cs\u00f6kkentett \u00f3rasz\u00e1mban folyhatott a tan\u00edt\u00e1s, az intern\u00e1tus n\u00f6vend\u00e9keit megb\u00edzhat\u00f3 csal\u00e1dokn\u00e1l helyezt\u00e9k el. M\u00e9gis e k\u00f6zben, 1916-ban kapott az addigra korszer\u0171tlenn\u00e9 v\u00e1lt tanint\u00e9zet nagyszab\u00e1s\u00fa \u00faj szervezetet \u00e9s tantervet, s \u00e1talakult le\u00e1ny-k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1v\u00e1, 1918-ban pedig le\u00e1nygimn\u00e1ziumm\u00e1.<\/p>\n

\"\"
1960, a T\u00f6m\u00f6rk\u00e9ny udvar\u00e1n. Fot\u00f3: Kotnyek Antal \/ Fortepan<\/figcaption><\/figure>\n

A prolet\u00e1rdiktat\u00fara okozta rombol\u00e1s ut\u00e1n a francia csapatok kasz\u00e1rny\u00e1ja lett, b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9nt haszn\u00e1lt pinc\u00e9j\u00e9ben elfogott kommunist\u00e1kat \u0151riztek. Csak a megsz\u00e1llt Temesv\u00e1r \u00e1llami le\u00e1nygimn\u00e1ziuma menek\u00fclt igazgat\u00f3j\u00e1nak,\u00a0Schill\u00a0F\u00fcl\u00f6pnek siker\u00fclt visszaszerezni az int\u00e9zet sz\u00e1m\u00e1ra 1921-ben. 1929-t\u0151l le\u00e1nyl\u00edceum, 1936-t\u00f3l ism\u00e9t le\u00e1nygimn\u00e1ziumm\u00e1 lett.<\/p>\n

1952-ben a k\u00f6z\u00e9piskola felvette T\u00f6m\u00f6rk\u00e9ny Istv\u00e1n nev\u00e9t, kinek mellszobra a bej\u00e1rat mellett \u00e1ll\u00a0 1976 \u00f3ta. 1961-ben ipari, 1965-ben eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi tagozatot ind\u00edtottak (mely ut\u00f3bbi k\u00e9s\u0151bb a Kossuth Zsuzsa Szakk\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba ker\u00fclt \u00e1t). 1984 \u00f3ta k\u00e9t iskolat\u00edpus m\u0171k\u00f6dik benne: gimn\u00e1zium \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti szakk\u00f6z\u00e9piskola zene-, sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9s t\u00e1nc-, k\u00e9pz\u0151- \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szeti szakokkal.<\/p>\n

A kellemes \u00e9s cs\u00f6ndes Tisza-parti k\u00f6rnyezetben \u00e9p\u00fclt iskola sz\u00e1rnyai U alakban veszik k\u00f6r\u00fcl udvar\u00e1t. A f\u0151 t\u00f6meg\u00e9ben egyemeletes \u00e9p\u00fclet f\u0151bej\u00e1rati kett\u0151s k\u00f6z\u00e9prizalitja h\u00e1romszintes. A f\u0151homlokzatot m\u00e9g k\u00e9t sarokrizalit, a Tisza-partit a sarkain t\u00fal k\u00f6z\u00e9prizalit tagolja az intern\u00e1tus bej\u00e1rat\u00e1val.<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

<\/p>\n

 <\/p>\n

Valamennyi \u00e9p\u00fcletle\u00edr\u00e1s r\u00e9szben a Sulinet \u00f6r\u00f6ks\u00e9gt\u00e1r\u00e1b\u00f3l<\/a> sz\u00e1rmazik.<\/em><\/p>\n

A jelenkori \u00e1llapotokat bemutat\u00f3 fot\u00f3kat B\u00e1lint Andr\u00e1s \u00e9s Juh\u00e1sz \u00c1gnes k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k.<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1896 szeptember\u00e9ben olyan monument\u00e1lis \u00e9p\u00fcleteket adtak \u00e1t egym\u00e1s ut\u00e1n Szegeden, mint a K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si palota vagy az Anna-f\u00fcrd\u0151. Ennek aprop\u00f3j\u00e1n foglaljuk \u00f6ssze terjedelmes cikk\u00fcnkben, hogy mik is \u00e9p\u00fcltek v\u00e1rosunkban a millenniumnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Szobrok, palot\u00e1k \u00e9s sz\u00e1mtalan iskola a sz\u00e1zadfordul\u00f3r\u00f3l.<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":55220,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none"},"categories":[4],"tags":[836,5445,232,3800],"acf":[],"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/54798"}],"collection":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=54798"}],"version-history":[{"count":33,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/54798\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":55238,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/54798\/revisions\/55238"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/55220"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=54798"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=54798"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=54798"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}