{"id":55664,"date":"2021-09-14T21:35:35","date_gmt":"2021-09-14T19:35:35","guid":{"rendered":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/?p=55664"},"modified":"2021-09-14T23:36:34","modified_gmt":"2021-09-14T21:36:34","slug":"egy-katedralist-epitett-szavakbol-700-eve-halt-meg-a-vilagirodalom-egyik-legnagyobb-alakja-dante","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/egy-katedralist-epitett-szavakbol-700-eve-halt-meg-a-vilagirodalom-egyik-legnagyobb-alakja-dante\/","title":{"rendered":"Egy katedr\u00e1list \u00e9p\u00edtett szavakb\u00f3l \u2013 700 \u00e9ve halt meg a vil\u00e1girodalom egyik legnagyobb alakja, Dante"},"content":{"rendered":"

Ezen a napon, 1321. szeptember 14-\u00e9n halt meg Ravenn\u00e1ban az olasz \u00e9s a vil\u00e1girodalom egyik legnagyobb alakja, az it\u00e1liai k\u00f6lt\u0151, filoz\u00f3fus, Dante Alighieri, sz\u00fclet\u00e9si nev\u00e9n Durante di Alighiero degli Alighieri. T\u00f6rt\u00e9nt mindez kereken 700 \u00e9ve, erre eml\u00e9kez\u00fcnk most a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl.<\/strong><\/p>\n

Szinte az utols\u00f3 pillanatban, hal\u00e1l\u00e1nak \u00e9v\u00e9ben siker\u00fclt befejeznie \u00e9lete legfontosabb m\u0171v\u00e9t, az Isteni sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k<\/em>ot \u2013 olaszul La Divina Commedia<\/em> \u2013, amelyet t\u00edz \u00e9vig \u00edrt. Az 1300-ban harminc\u00f6t \u00e9ves Dante kor\u00e1nak sz\u00e1nalmas politikai helyzet\u00e9n elkeseredve kezdett hozz\u00e1 a Commedia<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9hez, amelyhez az isteni<\/i> jelz\u0151t Boccaccio tette hozz\u00e1 k\u00e9s\u0151bb. Egy nagyon neh\u00e9z olvasm\u00e1ny, ugyanakkor s\u00faly\u00e1n\u00e1l fogva j\u00f3val nagyobb hat\u00e1sa volt a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelemre, vagy ak\u00e1rcsak a mai t\u00f6megkult\u00far\u00e1ra<\/a>, mint azt az unalmas k\u00f6z\u00e9piskolai irodalom\u00f3r\u00e1kr\u00f3l felfogn\u00e1nk. Gondoljunk csak A Gy\u0171r\u0171k ura<\/em> vagy a Harry Potter<\/em> univerzum\u00e1ra: k\u00f6zvetetten ezeknek a reg\u00e9nyeknek a szimb\u00f3lumvil\u00e1ga ugyanarr\u00f3l a t\u0151r\u0151l fakad; a Dante \u00e1ltal \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edtett \u00e9s form\u00e1lt eur\u00f3pai m\u0171velts\u00e9gb\u0151l.<\/p>\n

\u201eHa Dante nem mentette volna \u00e1t hatalmas munkab\u00edr\u00e1s\u00e1val kor\u00e1nak tud\u00e1s\u00e1t a j\u00f6v\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, akkor az a rengeteg irodalmi, t\u00f6rt\u00e9nelmi, tudom\u00e1nyos ismeret, p\u00e9lda, amelyekre ma a kult\u00far\u00e1nk egy r\u00e9sze \u00e9p\u00fcl, \u00f6r\u00f6kre elveszett volna\u201d \u2013 mondja Hov\u00e1nyi M\u00e1rton<\/a>. A m\u0171 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez k\u00e9pben kell lenni a skolasztik\u00e1val, a tudom\u00e1nyos k\u00f6zeggel, a t\u00e1rsadalmi mili\u0151vel, amelyben l\u00e9trej\u00f6tt. A terjedelme, nyelvezete, komplexit\u00e1sa miatt tal\u00e1n a legkifejez\u0151bb, amit kort\u00e1rs magyar ford\u00edt\u00f3ja, N\u00e1dasdy \u00c1d\u00e1m mondott r\u00f3la: Dante \u201eegy katedr\u00e1list \u00e9p\u00edtett szavakb\u00f3l\u201d.<\/p>\n

Az Isteni sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k<\/em>ot \u2013 latin nyelven \u00edr\u00f3 kort\u00e1rsaival szemben \u2013 nemzeti olasz nyelven, toszk\u00e1n dialektusban alkotta meg. Akkoriban ez el\u00e9g forradalminak \u00e9s mer\u00e9sznek sz\u00e1m\u00edtott, ez\u00e1ltal teremtette meg az olasz irodalmi nyelvet. S\u0151t, a modern latin nyelvek, a francia, az olasz \u00e9s a spanyol \u201ehaz\u00e1j\u00e1v\u00e1 tette\u201d a m\u0171vet. \u201eLasciate ogne speranza, voi ch’intrate\u201d<\/em> \u2013 sz\u00f3l a reg\u00e9ny z\u00e1r\u00f3mondata toszk\u00e1n dialektusban. Ki ne ismern\u00e9 az egyik, ha nem a legh\u00edresebb mondatot, amely Babits ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00fagy hangzik: \u201eKi itt bel\u00e9psz, hagyj fel minden rem\u00e9nnyel\u201d<\/em>.<\/p>\n

Irodalmi munk\u00e1ss\u00e1ga mellett Firenze politikai \u00e9let\u00e9ben is jelent\u0151s szerepet t\u00f6lt\u00f6tt be, tagja volt a v\u00e1rosi tan\u00e1csnak. Ebben a v\u00e1rosban sz\u00fcletett, nevelkedett, itt ismerte meg nagy szerelm\u00e9t, Beatric\u00e9t, itt v\u00e9gezte tanulm\u00e1nyait, s tev\u00e9keny r\u00e9szt v\u00e1llalt az ekkor m\u00e9g polg\u00e1ri k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g politikai belharcaiban is. Firenze a k\u00f6z\u00e9pkori it\u00e1liai v\u00e1ros\u00e1llamok egyik kereskedelmi, p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6zpontja volt, k\u00e9s\u0151bb Lorenzo di Piero de\u2019 Medici,<\/em> k\u00f6zkelet\u0171 nev\u00e9n\u00a0Lorenzo il Magnifico <\/i>\u2013 magyarul \u201ea nagyszer\u0171\u201d <\/i>\u2013 \u00e1ltal a szint\u00e9n \u00f3ri\u00e1si hat\u00e1s\u00fa it\u00e1liai renesz\u00e1nsz b\u00f6lcs\u0151je. Csak p\u00e1r n\u00e9v: Michelangelo, Leonardo da Vinci, Sandro Botticelli, Bruneschelli.<\/em><\/p>\n

Tanult Bologn\u00e1ban is \u2013 itt m\u00e1r 1088-ban megalap\u00edtott\u00e1k a vil\u00e1g legr\u00e9gebbi egyetem\u00e9t \u2013, ahol nem a kora divatos jogi iskol\u00e1it l\u00e1togatta, hanem a retorikai ismereteket ny\u00fajt\u00f3kat r\u00e9szes\u00edtette el\u0151nyben. 1302-ben azonban a politikai harcok miatt t\u00e1voz\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00fclt Firenz\u00e9b\u0151l: eleinte meggy\u0151z\u0151d\u00e9sb\u0151l a kev\u00e9sb\u00e9 radik\u00e1lis firenzei feh\u00e9r guelf p\u00e1rthoz tartozott, ez\u00e1ltal szembehelyezkedett a ghibellinekkel. A feh\u00e9r \u00e9s a fekete guelfek k\u00f6z\u00f6tti bels\u0151 visz\u00e1lyok azonban ki\u00e1br\u00e1nd\u00edtott\u00e1k Dant\u00e9t, r\u00e1ad\u00e1sul a feket\u00e9k el\u0171zt\u00e9k \u0151t \u00c9szak-It\u00e1li\u00e1ba. Veron\u00e1ban, a Scaligeri csal\u00e1d v\u00e9delm\u00e9ben t\u00f6lt\u00f6tte sz\u00e1m\u0171zet\u00e9s\u00e9nek \u00e9veit, ahol fokozatosan \u00e1t\u00e1llt az \u0151t befogad\u00f3 patr\u00f3nusai, a ghibellinek oldal\u00e1ra.<\/p>\n

Sz\u00e1m\u0171zet\u00e9se alatt megj\u00e1rta t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Padov\u00e1t, Sarzan\u00e1t, Arezz\u00f3t, Bologn\u00e1t, s\u0151t, m\u00e9g P\u00e1rizst is. Az 1309-es koron\u00e1z\u00e1sa ut\u00e1n VII. Henrik sereget gy\u0171jt\u00f6tt, hogy megszil\u00e1rd\u00edtsa it\u00e1liai hatalm\u00e1t \u00e9s R\u00f3m\u00e1ba utazzon, ahol fej\u00e9re helyezhetik a cs\u00e1sz\u00e1ri koron\u00e1t. Dante k\u00e9s\u0151bb episztol\u00e1ban k\u00e9rte a ghibellinp\u00e1rti Henriket, hogy ne a lombardiai v\u00e1rosokat ostromolja, hanem foglalja el Firenz\u00e9t. A v\u00e1ros azonban visszaverte a hadsereg ostrom\u00e1t, az 1312-ben cs\u00e1sz\u00e1rr\u00e1 koron\u00e1zott Henrik pedig Siena mellett v\u00e1ratlanul meghalt. Hal\u00e1la ut\u00e1n Dante feladta a rem\u00e9nyt, hogy valaha is visszat\u00e9rhessen sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba, \u00edgy Ravenn\u00e1ba ment. Itt Guido Novello da Polenta<\/em> vend\u00e9ge volt eg\u00e9szen 1321. szeptember 14-\u00e9n bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig.<\/p>\n

\u201e(…) Huic ingrata tulit tristem Florentia fructum, exilium, vati patria cruda suo. Quem pia Guidonis gremio Ravenna Novelli gaudet honorati continuisse ducis, mille trecentenis ter septem Numinis annis, ad sua septembris ydibus astral redit.<\/em>\u201d, <\/em>amely K\u00e9pes G\u00e9za ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00fagy hangzik: \u201eH\u00e1l\u00e1tlans\u00e1ggal fizetett meg n\u00e9ki Firenze: most ez a mostoha f\u00f6ld sz\u00e1mkivetette fi\u00e1t. \u00c1m a szel\u00edd Ravenna vez\u00e9re, Guido da Polenta vette kegy\u00e9be a j\u00f3st, n\u00e9pe dics\u00e9rte ez\u00e9rt. Krisztus ezerh\u00e1romsz\u00e1z \u00e9s huszonegyedik \u00e9ve szeptember idus\u00e1n visszafogadta az \u00c9g.\u201d <\/em>\u2013 ez a felirat \u00e1ll<\/a> a ravennai Szent Ferenc-sz\u00e9kesegyh\u00e1z oldalk\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban Dante Alighieri s\u00edrj\u00e1n.<\/p>\n

\"\"
Dante Alighieri portr\u00e9ja (Agnolo Bronzino) a 16. sz\u00e1zadi Firenz\u00e9b\u0151l. Fot\u00f3: Wikipedia<\/figcaption><\/figure>\n

Szegeden, a Somogyi K\u00e1roly V\u00e1rosi \u00e9s Megyei K\u00f6nyvt\u00e1rban<\/a> Dante 700 c\u00edmmel ny\u00edlt r\u00e9gi, muze\u00e1lis k\u00f6nyveket is bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Ebben el\u0151kel\u0151 helyet foglal el az Isteni sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k<\/em> 1564-es, eredeti olasz nyelv\u0171, illusztr\u00e1lt p\u00e9ld\u00e1nya, a Sessa fiv\u00e9rek velencei kiad\u00e1sa. A tematikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ez\u00fattal Dante Alighieri it\u00e1liai k\u00f6lt\u0151, filoz\u00f3fus k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dik, hal\u00e1l\u00e1nak 700. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l, amelyr\u0151l Eur\u00f3pa-szerte t\u00f6bb orsz\u00e1gban is megeml\u00e9keznek.\u00a0A Somogyi-k\u00f6nyvt\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n Dante \u00e9letm\u0171v\u00e9t ismerhetik meg a r\u00e9sztvev\u0151k.<\/p>\n

 <\/p>\n

Nyit\u00f3k\u00e9p: Az\u00a0Isteni sz\u00ednj\u00e1t\u00e9kot kez\u00e9ben tart\u00f3 Dante. Fot\u00f3: Wikipedia<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ezen a napon, 1321. szeptember 14-\u00e9n halt meg Ravenn\u00e1ban az olasz \u00e9s a vil\u00e1girodalom egyik legnagyobb alakja, az it\u00e1liai k\u00f6lt\u0151, filoz\u00f3fus, Dante Alighieri, sz\u00fclet\u00e9si nev\u00e9n Durante di Alighiero degli Alighieri. T\u00f6rt\u00e9nt mindez kereken 700 \u00e9ve, erre eml\u00e9kez\u00fcnk most a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>","protected":false},"author":16,"featured_media":55682,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_seopress_robots_primary_cat":"none"},"categories":[986],"tags":[5546,5233,5547,825],"acf":[],"amp_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/55664"}],"collection":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/16"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=55664"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/55664\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":55699,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/55664\/revisions\/55699"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/55682"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=55664"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=55664"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szegederarchivum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=55664"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}