Hat magyar város, Budapest, Győr, Veszprém, Pécs, Szeged és Debrecen is bekerült harminc európai ország legtöbb kreatív és kulturális lehetőséget rejtő 190 városa közé – írja az MTI az Európai Bizottság alapján.
A kulturális életet, a kreatív gazdaságot és a lehetőségeket teremtő környezetet értékelő Kulturális és Kreatív Városok Figyelőjének második kiadásában szerepel, hogy az egymilliónál nagyobb népességű városok között Budapest a kreatív szektoron belüli munkahelyteremtés területén ért el kiemelkedő, 87,3 százalékos eredményt, magasan túlszárnyalva a 37 százalékos uniós átlagot. A jelentés szerint a kreatív gazdaság területén, vagyis a tekintetben, hogy a kreatív ágazatok miként járulnak hozzá a város foglalkoztatási kapacitásához, Budapest 47,3 százalékos eredménnyel szintén jobban teljesített a 34,5 százalékos uniós átlagnál.
A kiadást még 2017-ben indították, a most megjelent a második változatból azonban pontosabb képet is kaphatunk, hogy Szeged hogyan teljesít a többi bekerült városhoz viszonyítva. A városokat három csoportba sorolva tették összehasonlíthatóvá: GDP, népesség és foglalkoztatottsági ráta. Ezek közül választhatunk, hogy mely szempont alapján szeretnénk úgymond megmérettetni a adott várost.
A legjobb eredményeket akkor kapja Szeged, ha GDP szerint nézzük az adatokat: ekkor ugyanis a több, hasonló GDP-vel rendelkező városnál jobb mutatókat kapunk a következő pontoknál:
- kulturális vonzerő,
- kreatív és tudásalapú munkahelyek és
- új munkahelyek ebben a szektorban,
- humántőke-oktatás,
- nyitottság, tolerancia és bizalom,
- helyi és nemzetközi kapcsolatok,
- kormányzás minősége.
Persze ezeket is lehet tovább bontani. Ha ezt megtesszük, máris kiderül, hogy bár kulturális vonzerőben valóban jók vagyunk, az ezt adó négy szempontból csak kettőt teljesítünk túl az átlagnál (mozik jelenléte, elégedettség a kulturális létesítményekkel), kettőnél pedig jóval alulmaradunk (vendégéjszakák és múzeumi látogatók száma).
Vannak pontok, ahol nem hoztuk a csoportátlagot, ezek:
- kulturális létesítmények,
- innováció (itt pont az átlagon vagyunk).
Még egyszer kiemelendő, hogy GDP szerinti csoportokra bontva kaptuk ezen eredményeket, ha például a hasonló méretű európai városokkal mérettetjük meg magunkat, akkor a fent említett 9 pontból mindössze 3-nál érjük el az átlagot. A teljes, mind a 190 várost tartalmazó anyag itt található.