Jéghideg mit kérsz? – avagy migráncsok Szegedről

Kép forrása: rmx.news

A hirtelen jött melegfrontot kihasználva két barátommal úgy döntöttünk, hogy tökéletes a hétvége a túrázásra. Célpont Öttömös – Ruzsa, utóbbi végállomással. Ez akkor lehetne fontos, ha az útvonal a határ mentén lenne, vagy még akkor se. 5 óra alatt kényelmesen abszolváltuk a távot, Ruzsához közel pedig “kertek alatt” vitt az utunk, aminek eredményeként néhányan meg is néztek, voltak akik köszöntek is. A végállomásunk a városközpontban, ahol pár perc pihenőt is beiktattunk, Coca Colát szürcsölve, amíg vártuk a Szegedre induló buszt. Ez egy tök átlagos délután is lehetett volna, de….

Szenvedélyesen gyűjtöm az úgynevezett promóciós pólókat, melyeknek jellegzetessége, hogy az adott témához illő minta és szöveg van a ruhadarabon. Túrákon sokszor használom ezeket, most is egy Szevasz Tavaszos, a bölcsész kar sportnapi pólója volt rajtam, egyik útitársamon ugyancsak promópóló, másikon egy elnök feliratú (bocsi, #elnok).

Szóval pár perc volt indulásig, amikor is rendőr autó, és egy széles mosolyú rendőr parkolt le mellettünk.

Sziasztok, ti sétáltatok itt nem messze? így a rendőr.

Igen, miért? így én.

Bejelentést kaptunk gyanús alakokról újabb széles mosoly vészterhes időkben nem lehet tudni, további szép napot azzal megfordult és ment is a dolgára.

Igaz, ami igaz, a hormonoknak köszönhetően mindannyian arcszőrzettel rendelkezünk, az enyémre akár azt is lehetne mondani, hogy rendezetlen. Az irodai munka is megtette a hatását, napbarnítottak, mint az éretlen banán. És roppant leleményesek, kicselezve a határőröket, kerítést mászva, több tíz kilométert észrevétlenül sétálva, felszálltunk Ruzsán a buszra, ami talán egy jobb holnap felé visz.