A 19. század szegedi fényképészei IV.

Sorozatunkban bemutatjuk Szeged leghíresebb fényképészeit az 1850-es évektől egészen az első világháborúig.
A következő hetekben minden hétfőn egy szegedi fényképészről olvashatsz itt a Szegederen, akinek értékesebb fényképeit Facebook oldalunkon fogjuk megosztani a hét többi napján.

Pestről Makóra, Makóról Vásárhelyre

 

Gévay Béla 1841 körül született a ma már Ausztriához tartozó Pinkafőn. Első fényképészetét Pesten nyitotta, majd 1886-ban Makón próbált műtermet fenntartani, de két évvel később már Hódmezővásárhelyen dolgozott rövid ideig. 1888. november 1-én nyitotta meg szegedi, Horváth Mihály utcai műtermét abban a Rieger házban, ahol 1862-től két éven át Bietler Ferencnek is volt üzlete.

 

A szögedi huszárok fényképe

 

1890 májusában írnak az újságban az általa készített un. „emlékképről”, melyen az „egyszeri szögedi hajdúk”-kat, azaz a város cselédjeit, közszolgáit ábrázolja. „(…) A régi zsinóros mundért nemsokára lehámozzák róluk. Azután csak a szegedi múzeumban lehet régi röndér gúnyát látni, vagy azon az emlékfényképen, melyet a nagy reformátor főkapitány most kegyeletből a város cselédjeinek jelenlegi uniformisáról készíttetett. A város cselédjeiből egy-egy díszpéldány van megörökítve a fényképen a mostani mundérban. Egymás mellett a nagycsontú, impozáns portás, a rendőrőrnester, lovasrendőrkáplár, gyalogosrendőr káplár, a főispán, polgármester és főkapitány nyalka huszárjai, a lovas és gyalog közrendőr, hivatalszolga és itt feszít a parádéskocsis, a tűzoltó, a vámőr a kocsipiszkáló spádéval.”

 

 

Continue reading “A pinkafői, aki lefényképezte a szögedi huszárokat” →