101 helyet rontott, de 2020-ban is ráfért a világ startup-térképére a város

Elkészült a Startup Blink új kutatása, amely az egyik legteljesebb képet adja a startup-ökoszisztémákról – írja a bitport.hu. A kutatás igyekszik átfogó képet nyújtani az egyes központokról, és rangsorolja is a városokat abból a szempontból, hogy mennyire vonzóak az induló vállalkozások számára.

Magyarországon Budapest (87.) mellett még két város, Debrecen (530.) és Szeged (786.) került fel a világ startup-térképére, bár utóbbi kettő igencsak hátul van. Szeged a tavalyi eredményéhez képest 101 helyet rontott (0,106 pont), míg Debrecen 15 helyet tudott javítani (0,222 pont). Ezt némileg árnyalja az a kép, hogy ilyen kevés pontszámmal gyakorlatilag egy minimális változás is nagy helyezésbeli különbséget okozhat, és ez abból is lejön, hogy mindössze egy év alatt történt ekkora változás a listán, legalábbis minket nézve. Ahogy azt az országról készített rövid elemzés ki is emeli, egyedül Budapest tudott bejutni a világ 100 legfontosabb startup-központja közé. Az elemzők szerint Magyarországon nagyobb energiát kellene fordítani arra, hogy a csökkenjen a főváros és a vidéki városok közötti szakadék. Mint írják,

a startup-ökoszisztéma vidéken szinte nem is létezik.

Szegeden egyébként épp a minap került fel az Antavo nevű startup egyedüli magyarként a Gartner elemzőcég 2020-as listájára, amely a piacon elérhető legjobb hűségprogram-szolgáltatókat elemzi. Ez talán nem is olyan meglepő, mivel nem sok ilyen profilú magyar cégről tudni, de talán még érdekesebb az, hogy a céget bár magyarok (szegediek) viszik, de Londonban jöttek létre. Ugyan nemrég Szegedre költöztették a központjukat, de ettől függetlenül valószínűleg nagyobb súllyal szerepelnek a londoni startup-szcénában, amely világszinten a 3. helyen áll, mint a szegediben.

Magyarország egyébként a 37. helyre fért fel a legerősebb ökoszisztémájú országok listáján. Az országértékelés a tavalyi megállapításokat ismétli: Kedvező helyszín a startupoknak. Jelen vannak az országhoz, elsősorban Budapesthez kötődő, de globális piacra dolgozó startupok, például az egyébként is magyar Prezi. A viszonylag alacsony megélhetési költség és a magas, európai életminőség miatt Budapest kedvelt célpontja a digitális nomádoknak, akik aktívan bekapcsolódnak a helyi ökoszisztémába. Külön kiemelik, hogy megnyílt a HubHub hálózat budapesti coworking irodája, amely a helyi startup-ökoszisztéma új központjává vált. Ugyanakkor az értékelők szerint az a lendület kifulladni látszik, ami Magyarországot feltette a globális innováció térképére.

A lista a következő vizsgált szempontok alapján tevődött össze:

  • Kvantitatív szempontok: az adott városban/országban működő startupok és támogató szervezetek száma (startupok, coworking irodák, a globális startupos világot meghatározó véleményformálók, rendezvények).
  • Minőségi szempontok: az adott városban/országban működő startupok és támogató szervezetek minősége. Számított például a startupok teljesítménye (pl. látogatottság, a szakmai hozzáértés megítélése a felhasználók részéről, az ügyfélkör összetétele). Figyelembe vették azt is, hogy vannak-e az adott országban/városban unikornisok, illetve olyan nagyvállalatok, melyek hatást gyakorolnak a helyi startup-ökoszisztémára.
  • Üzleti környezet és a kritikus tömeg: ehhez külső adatforrásokat használtak, mindenekelőtt a Világbank Doing Business jelentését. Azt értékelték, hogy az adott helyen mennyire könnyű üzleti tevékenységet folytatni, milyen a technológiai infrastruktúra, a bürokrácia stb. Negatívumnak számított, ha volt érzékelhető internetes cenzúra, például tiltottak olyan oldalakat (LinkedIn, Google stb.), melyek elengedhetetlenek egy globális vállalkozás felépítéséhez.

 

Nyitókép: a British Petrol szegedi irodája. Fotó: BP