Site icon Szegeder Archívum

Leállt az egész város, akkora hóvihar volt

Leállt az egész város, akkora hóvihar volt 35 éve Szegeden

1984 februárjában egy különösen nagy hóvihar söpört végig Magyarországon, megbénult a közlekedés, az áram- és vízellátás, és szinte mindenhol fennakadások voltak. Az időjárás Szegedet sem kímélte.

A városban az első baljós jelek február 9-én, csütörtökön voltak. A Bajai úti meteorológiai állomáson estefelé mérték az első kisebb széllökéseket, amik fokozatosan lettek egyre erősebbek.

Éjjel kettőkor már 105 kilométeres szelet jeleztek a műszerek,

ami azért félelmetes, mert 112 km / óra felett már orkánerejűnek számít. A hó hajnali egy óra után 8 perccel kezdett esni és rövid idő alatt már 200 méter alá csökkent a látótávolság is. Szeged alvó polgárai ekkor még nem sokat sejthettek abból, milyen látványban lesz részük, amikor kinéznek reggel ablakaikon.

Bár komolyabb baleset nem történt, másnap szinte mindenben fennakadások keletkeztek: a közlekedéstől a rendőrségen át nem volt olyan ágazat, ami akadálymenetesen üzemelt volna.

Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

A kéklámpások éjt nappallá téve igyekeztek egyben tartani a megyét. Rendőrök, mentősök, tűzoltók, de még a katonaság is teljes bevetéssel dolgozott.

Életveszélyes állapotban le asszonnyal indult el például Kiskunhalasról a mentőautó, de Üllés előtt megrekedt a hóban. Az azonnal segítségére siető honvédségi gépkocsinak sem sikerült elvontatnia, ezért maga indult Üllés felé a beteggel, az orvossal és az ápolókkal együtt. Egy Apátfalva és Makó között elakadt, terhes nőt szállító mentősöknek a rendőrség segített. A Hódmezővásárhely és Szentes között árokba borult kocsiktól nem fért a fehér autóhoz a mentésére érkező traktor. Délután Ópusztaszer térségében is ottragadt egy beteget szállító mentőautó – listázza a Délmagyarország, miféle bajba keveredtek a mentősök megyeszerte.

A közlekedési ágazat bár nem szerzett nagyobb károkat, lényegében összeomlott február 10-ére:

Tisztítják a váltókat az SZKT munkatársai az 1-es vonal rókusi végállomásán. Fotó: Móra Ferenc Múzeum

„A helyközi és távolsági autóbusz-forgalomban a Szegedről induló kocsik hajnalban még időben elmentek, ám a délelőtti órákban a helyzet súlyosbodott. Noha a városból nézvést aligha lehetett elhinni, a Volán tucatnyi járata rekedt az utakon, illetve arra kényszerült, hogy visszaforduljon. Üllés, Forráskút térségében, Dorozsmán a fürdőnél, Ásotthalmon, Zákányszéken, Tótkomlóson olyan hó- és kocsitorlaszok alakultak ki, hogy a Volántól kapott információnk szerint számos járatot el sem indíthattak.

Kovács János, a DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatója elmondta, hogy az üzemzavarok a hófúvás miatt keletkeztek. A transzformátorokbabekavarta” a szél a havat, amely zárlatot okozott. A zárlat ez esetben robbanásnak is beillő kisülésekként adott jelt magáról no és az áramszünettel. A szegedi üzemigazgatóság munkabrigádjai hajnal óta megfeszített ütemben végezték a hibaelhárítás feladatait. A kijavított trafók ellenére nem sokat javult a helyzet, mert újabb s újabb helyeken szikráztak fel a zárlattüzek több mint 200 esetben.

A behavazott Széchenyi tér. Fotó: Szeged régi fotói

A város határában, Sándorfalva és Szeged között pedig leszakadt a baksi 20 kilovoltos távvezeték, amelynek a helyreállítását megkezdték. Robbanás volt az öthalmi úton az egyik nagyfeszültségű kapcsolóban is” – írja a lap.

A szegedi kenyérgyárban az áramszünet miatt vízkimaradás is volt, ezért a tűzoltóknak kellett segíteniük szivattyúikkal feltölteni a tartályokat. A lánglovagoknak egyébként – a kidőlt fáktól eltekintve – más dolguk nem nagyon akadt, egyet leszámítva: egy háztűzhöz siettek Zsombóra a tűzoltók, de odafelé elakadtak a hóban, és csak kerülővel tudtak kiérni az esethez.

Fotó: Urbán Tamás / Fortepan
Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

A vízhiány az egész városban problémákat jelentett. Mivel áram nélkül a vízműtelepek is leálltak, majdnem kiürült a vezetékhálózat, és a csapokból legfeljebb csepegett a víz. Kellemetlenebb gondot okozhatott, hogy Tarjánban és Újszegeden a szennyvízátemelők is meghibásodtak.

Akkoriban jóval nagyobb hagyománya volt a tejnek, sőt fontosabb is volt, mint manapság, erről az is árulkodik, hogy a Délmagyar külön hasábban számol be arról, hogy tejellátásban reggel nem volt fennakadás, csupán annyi, hogy kisebb sésekkel érkezett a tejtermék az üzletekbe”.

Az ítéletidő persze a vasútnál sem okozott mosolygós perceket. Már hajnalban felborult a vonatok közlekedése, ugyanis egy a fővárosból érkező személyvonat 80 perces késése miatt késleltetni kellett a többi szerelvényt is, de a következő pesti expressz is 45 késéssel ért csak le Szegedre.

Fotó: Enyedi Zoltán / Móra Ferenc Múzeum

A hóviharok még további napokon át le-lecsaptak az országban, Szegeden még napokkal később is keményen küzdöttek a helyzet orvoslásán, de végül az enyhülő idő és a nagy fáradalmak eredményt hoztak, és a város szépen lassan átzökkent tavaszváróba.

 

Nyitókép: Magyar Rendőr / Fortepan

Exit mobile version