Tíz évvel ezelőtt, 2011. augusztus 19-én közlekedett a városban utoljára a szeretve utált villamostípus, amit azóta legfeljebb nosztalgiajáratként láthatunk néha. Típustörténet, szegedi élmények és Novotel-kanyar emlékezőcikkünkben.
Szerdán és szombaton működött az első szegedi jelzőlámpa
Az első szegedi villanyrendőr ma már 65 éves. Eleinte nem igazán tudták, mit kezdjenek vele, de aztán lassan megtalálták a szerepét a város közlekedési rendszerében. 15 évig „magányos harcos” volt, de – többszöri átépítés után – ma már társaival együtt szolgálja a biztonságos közlekedést.
10 éves a harmadik szegedi híd, amit alig-alig használunk
Egy évtizeddel ezelőtt, 2011. április 20-án adták át a forgalomnak Szeged első autópályahídját, ami igazából csak félig van Szegeden.
66 év szegedi Ikarusai – egy korszak véget ért
66 év nem kevés. Ennyi ideig volt Szeged helyi közlekedésének, ezzel együtt a szegedi utcaképnek szerves része az IKARUS, amely márka sokak számára maga volt „AZ AUTÓBUSZ”. Ez 2021. március 10-től – jelen állás szerint – az emlékek birodalmába költözött. Ennyi idő alatt sokféle típus megfordult a városban az egykor volt magyar buszgyár termékei közül. Talán nem érdektelen röviden áttekinteni, milyen buszokon közlekedtünk az elmúlt évtizedekben.
„Olyan, mintha ők ünnepelnének, holott, ez igazából nekünk ünnep” – 30 éve hagyták el Szegedet a szovjet katonák
Ezzel a sorral fogható meg tán a legjobban 1991 februárja Szegeden. A Délmagyarország 14-én, csütörtökön közölt vezércikkéből idéztünk, melyet Elszabadulás néven a szerdán Szegedről elvonult utolsó szovjet csapatokról írtak. De ne szaladjunk előre.
Boldog születésnapot, 7-es villamos!
1950. december 20-án indult, majd 27 évvel később már meg is szűnt a dorozsmai villamosvonal. Többet várták, mint amennyit használhatták a helyiek.
Kevésen múlt, de végül sínek nélkül maradt Hódmezővásárhely
A magyar nagyvárosokban 1887 és 1913 között épültek ki a villamosvasutak, és nem sokon múlott, hogy ez megtörténjen Hódmezővásárhelyen is. Az engedély megvolt, az anyagiak nem.
25 éve forgunk a Csillag téren
„Vasárnap kisebbfajta szenzáció történt Szegeden: megszületett az első, körforgalmi renddel szabályozott közlekedési csomópont. Helyszín: a Csillag tér. időpont: kora délután” – ezzel a bevezetéssel számolt be a Délmagyarország az első szegedi körforgalom üzembe helyezéséről, amely 1995. október 29-én történt. Fura volt, mindennapos lett.
Elektromos autó és villamos ütközött Szegeden – 100 évvel ezelőtt
Azt talán legtöbben tudjuk, hogy az elektromos autó nem újkeletű találmány. Nem egy az 1970-es évektől áhított jövő, sokkal inkább egy még korábban szőnyeg alá söpört múlt. Szeged útjain már száz éve is jártak ilyenek, legalábbis korabeli újságcikkek szerint.
90 éves Szeged legismertebb épülete
Kétségtelen: legismertebb építményünk a Fogadalmi templom, mely közel egy évszázada a város legfőbb jelképe. A XX. században képeslapok, manapság szelfik ezrei hirdetik a katedrális, néhány hete pedig egy az egész országot bemutató turisztikai videó záróképét adta. 1930. október 24-én Horthy Miklós jelenlétével szentelték fel Magyarország egyetlen, múlt században emelt székesegyházát.
Gustave Eiffel Szegeden
Ma 2020. október 17-ét írunk, ami azért biztosan különleges dátum, mert pontosan 140 évvel ezelőtt járt Szegeden a világ egyik leghíresebb építőmérnöke, Alexandre Gustave Bonickhausen dit Eiffel. Nem más ügyben, mint a szegedi közúti híd kivitelezéséről szóló szerződés aláírására.
140 éve egyesült Szeged és Újszeged egy várossá
Bármily furán is hangzik – Budához, Pesthez és Óbudához hasonlóan – Szeged és Újszeged sokáig nem voltak egységesek, utóbbi önálló mezőváros volt. Az egyesülés pontosan ma 140 éve, 1880. június 5-én történt meg.
Emlékszik még valaki a jó öreg 6-os villamosra?
Jelenleg négy villamosvonal létezik Szegeden, a múlt században azonban, amikor még ez volt a legnépszerűbb közlekedési eszköz, volt több is. Az 5-ösre és 7-esre mindenki meleg nosztalgiával mosolyog vissza, a 6-os és 8-as számmal ellátott villamoskocsik azonban már kevesebbek emlékezetében vannak csak meg. Előbbi 1950. június 1-ével kezdte meg szolgálatát.
A centimétereken múló Szeged
Szegedet az elmúlt két évszázadban egy, az 1879-es árvíz pusztította csak el, több másik évszám is volt azonban, amikor komoly esélyek voltak arra, hogy a katasztrófa újra megtörténik. 1970-ben egy közel száz éves, elavult partfal és megszámlálhatatlan hősként viselkedő férfi és nő tetteinek volt köszönhető, hogy a Tisza legfeljebb faágakat, és nem a szegedi házak tetejét vitte magával dél felé.
A leomlott dorozsmai szélmalom
1970 tavaszán omlott össze az utolsó szegedi szélmalom.
Az első igazi lakótelep első igazi buszjárata
1970. január 19-én indult meg a forgalom a tarjáni 9-es buszjáraton.
70 éves a gyár, amiben szinte csak nők dolgoztak
A Szegedi Textilművek átadásakor, 1950 januárjában, a kontinens egyik legmodernebbje volt, legalábbis a propaganda sajtó ezt mondta. 1950 januárjában, azaz hetven éve adták át.
A soha meg nem épült szegedi zenepalota
A századfordulót követően a város zeneiskolát akart építeni. Egyedül a pályázatra érkezett tervek maradtak fenn, a projektből semmi sem lett.
András, lelépne egy pillanatra?
Daruval szedték le helyéről a gondolkodót, hogy új alapzatot faragjanak neki.
70 éves a Honvéd tér református temploma
Miért épült újabb református templom Szegeden, és miért lett ilyen szögletes?
115 éve a belvárosi panorámában – ünnepel a szegedi víztorony
A város egyik legszebb épületeként tartják számon, szinte az összes útikönyvben szerepel must-see látnivalóként, mégis a Belváros szélén, viszonylagos távolságban épült fel Szeged többi ékkövétől. Nem turistacélpontnak tervezték ugyanis, hanem egyszerű víztoronynak, a korra jellemző külső adottságokkal. Víz azóta is van benne, néha civilek is fellépcsőzhetnek, hogy a mélybe tekintve fürkészhessék városukat a városháza tornyától a Szent Mihály utca sarkán álló foghíjtelken át egészen a távoli panelmezőkig. 1904. november 26-án töltötték fel először a Szent István téren magasodó víztornyot.
A szegedi kápolna, amit háromszor építettek fel
1929. november 17-én szentelték fel a mai napig a Lechner téren álló Szent Rozália kápolnát, amit egyszer, fél évszázaddal korábban már felszenteltek, és ami korábbi formájában már 1739-re elkészült. Nem mindennapi épületről beszélünk tehát, íme a története.
Majdnem megépült a 2-es villamos egy része már 1975-ben
Még 2018 áprilisában írtam róla, hogy előkerült néhány elég menő fénykép egy makettről, ami egy meg nem épült komplexumot ábrázol. Azt, amelyet 1975-ben terveztek a Szegedi Közlekedési Vállalat számára, és amelyben összevonták volna a Pulz utcai villamosremízt a Csáky utcai trolibuszgarázzsal, értelemszerűen (mivel jóval nagyobb a területe) utóbbi helyszínen.
Amikor őrség állt a Széchenyi téren
Az első világháború során, az őszirózsás forradalmat követően, illetve annak hatására több ellenkormány is létrejött Magyarországon. Az első Aradon, az utolsó Budapesten, a kettő között azonban volt három szegedi is. Így jöttek el azok a napok, amikor számos minisztérium ülte a Széchenyi téri törvényszéki palotát, melynek bejáratát őrök vigyázták.
„Ne gyáva, gerinctelen és önző réteg legyünk, hanem a népért, boldogabb jövőnkért harcoló bátor, lelkes sereg”
1956. október 16-án az ország történelmének egyik legfontosabb helyszínévé változott a szegedi bölcsészkar Auditorium Maximum tanterme, amely a forradalom eseményeinek bölcsője lett.