Egy évtizeddel ezelőtt, 2011. április 20-án adták át a forgalomnak Szeged első autópályahídját, ami igazából csak félig van Szegeden.
Felújítják Makó 45 éves Maros-hídját
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. beruházásában teljeskörűen megújul a 43-as főúton a makói Maros-híd – írja közleményében az állami cég. A munkálatok 2020. április 14-én, kedden kezdődnek és várhatóan hét hónapig tartanak majd, főként félpályás forgalomkorlátozás mellett. A nettó 525 millió forintos beruházás részeként a híd új szigetelést, aszfaltburkolatot, szegélyeket és korlátot kap, továbbá kicserélik a híd saruit és dilatációs szerkezeteit, valamint az acélszerkezeti részek is új korrózióvédő festékbevonatot kapnak.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a szegedi gyalogos-kerékpáros hídhoz
Tanulmányi és megvalósíthatósági tanulmányra írt ki pályázatot a napokban a szegedi önkormányzat. Ez arra a kizárólag gyalogosok és kerékpárosok által igénybe vehető átkelőre vonatkozik, melyet a harmadik hídon túl ígért meg a semmiből Orbán Viktor még 2017 januárjában, amikor Szegeden járt.
Akkor most lesz harmadik híd?
Már-már szokássá vált Szegeden, hogy ha valamiféle választás közeledik, akkor elég bedobni egy semmitmondó programot, ami tartalmazza a déli Tisza-hidat, és máris megvan a szavazók jelentős része. Idén egyedül Nemesi Pál választotta ezt az utat, ami annak is betudható, hogy Botka László szájából már hiteltelen volna egy újabb ígéret, a többi jelölt pedig maga is tudhatja, hogy nem sok esélye van, ezért nem is viszik túlzásba a kampányolást. Lesz új hidunk?
A Marosba akarta vetni magát egy nő Makón
Az eset még szerdán késő este történt. A rendőrök akkor jártak a Makó határában levő, 43-as főúton található hídnál, amikor a 34 éves nő már annak peremén állt.
Leszavazta az Országgyűlés a harmadik szegedi híd előkészületeit szorgalmazó javaslatot
Leszavazta az Országgyűlés Szabó Sándornak, az MSZP-Párbeszéd szegedi képviselőjének azon javaslatát, mely 2 milliárd forinttal támogatta volna a harmadik szegedi híd előkészületi munkálatait. A szavazáson sem a szegedi B. Nagy László, sem a hódmezővásárhelyi Lázár János sem vett részt.
Nemesi Pál: három, max négy év és lesz harmadik híd
Interjút készített a magát függetlenként bemutató Nemesi Pállal a Délmagyarország.
Fidesz: ha megszavaznak, megépítjük a harmadik hidat
A Fidesz szegedi szervezete közleményt adott ki, melyben azt mondják, ha a szegedi polgárok őket választják meg az őszi önkormányzati választások során, akkor garantáltan megépül a város déli részén, a Nagykörutat lezáró és az 1940-es években lebombázott vasútit is pótló híd.
Már tervezik a Szeged – Pécs gyorsforgalmi út Duna-hídját
Megvan a győztes, indulhat a közel egymilliárdos beruházás.
Ahol újjászületett Szeged felrobbantott hídja
1944-ben felrobbantották a szegedi közúti hidat, de részben még a mai napig él.
Nem csak Szegeden várnak hetven éve egy új hídra
Szegedtől negyven kilométerre fekszik egy kisváros, Magyarcsanád. A szomszédos faluval, Apátfalvával együtt nagyjából négyezer ember éli itt mindennapjait. A két falu ugyanis majdhogynem egynek számít, köztük lényegében nincs távolság.
Amikor még járt a villamos Újszegedre
Tegnap volt 50 éve, hogy eldöcögött az utolsó sárga villamos az Újszegedre közlekedő 5-ös vonalon. Akkoriban azonban nem volt váratlan, hogy a szegedieknek búcsúzniuk kell ettől a vonaltól, ugyanis a 60-as évektől kezdve folyamatosan számolták fel a város villamoshálózatát. 1966. és 1977. között megszűnt a 6-os, az 5-ös, a 2-es és a 7-es is, szerepüket pedig a jóval olcsóbban fenntartható buszok vették át.
A Szegeder fotó rovatában most bejárjuk, merre is kanyarogtak régen az 5-ös sárga kocsijai.
Alig maradt fénykép a vasúti hídról, de ami mégis, az zseninális
74 éve bombázták le szövetséges Liberatorok a város egyetlen vasúti hídját, de most nem ez a lényeg, hanem az, hogy december másodikán volt 160 éve, hogy az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság átvette a francia mérnökök kezét dicsérő hatalmas, kétvágányos acélhidat. 1944-ig sok ezer fénykép készült Szegeden, mégis, ha a vasúti hídról keresünk, aligha találunk pár szakadt képeslapnál többet. Ennek egyszerű az oka: egyrészt ennek a sok ezer képnek a jelentős része már elveszett, elégett vagy kidobódott, esetleg még egy fiók mélyén lapul, másrészt a vasúti híd nem volt akkora szám, mint manapság. Akkoriban egy szép, átlagos átkelő volt a város szélén, amin pár óránként átdöcög egy rozsdás vasúti szerelvény.
Sokkal inkább dicsekedtek az emberek az 1883-ra felépült közúti híddal, amely a legtöbb képeslapra valahogy belopta magát. De ha belegondolunk, ma is hasonló a helyzet: van két hasonlóan attraktív hidunk, és mégis, a Bertalan hídról valahogy nem látni képeslapokat az ajándékboltban, de Instagrammon is huszonötször annyi kép van a Belvárosi hídról, mint északi társáról.
Maradtak azonban egészen jó felvételek a vasúti hídról, csak nagyon kevés. A most következő öt fényképen egy nem meglepő hasonlóságot vélünk felfedezni: egyiknek sem a vasúti híd a fő témája, mégis mindegyiken jól látható, sőt már azt is tudjuk, hogy egy félresikerült családi képből még lehet az egyik legjobb fennmaradt fénykép egy lassan száz éve nem létező építményről.
Continue reading “Alig maradt fénykép a vasúti hídról, de ami mégis, az zseninális”
Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?
A napokban lenne 160 éves a szegedi vasúti híd, melyet a kor legmodernebbjének mondtak. Az, hogy tényleg az volt-e, sosem fog kiderülni, de valószínűleg ugyanakkora az igazságtartalma, mint annak, hogy a magyarok találták fel a csuklós buszt.
Tegnap szó volt a híd megépítésének körülményeiről: arról, milyen elképzelések álltak egymással szemben, hogy ki építette meg a hidat, és hogy ehhez milyen érdekes, valóban újnak számító módszereket vetettek be. Most nem is a hídról magáról fog szó esni, hanem egy dokumentumról, melyben a híd tervező főmérnöke, Ernest Cézanne rengeteg oldalon keresztül fejtegeti, hogyan is fogja felépíteni ezt a csodás műtárgyat. Ebben a mappában tárolta a hídról készített 42 rajzot is. Mi most ezekből válogatunk.
https://szegederarchivum.hu/igy-epult-fel-a-vilag-egyik-legkulonlegesebb-hidja-a-szegedi-vashid/
Continue reading “Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?”
Így épült fel a világ egyik legkülönlegesebb hídja, a szegedi vashíd
Két okból is vashídnak hívták: egyrészt vasúti híd volt, másrészt zömében vasból készült, vagyis acélból. 160 évvel ezelőtt ezen a napon indult meg a forgalom Európa legmodernebb vasúti hídján, a szegedin. A híd 86 éven át szolgálta a kontinens legendás vasútját, öt éven keresztül még az Orient expressz is átkelt rajta a Párizs és Várna közti több ezer kilométeres útján. Mára azonban a legtöbb szegedi nem is tudja, hogy valaha létezett, hiszen már több, mint 74 éve, hogy beledőlt a Tiszába, majd sosem épült újjá.
Előtte-utána légifelvételek az Izabella híd felújításáról
Ma írtam meg, hogy milyen zseniális fotókkal bővült ismét a Lechner Tudásközpont fotótára, ahol most épp az Izabella felüljáróról kerültek fel dokumentációs céllal készült képek 1977-ből, amikor is átadták a forgalomnak a hidat.
Jött is egy komment a poszt alá, hogy a képeken látható nagy állóvíz az a Búvár tó-e? A válasz röviden igen, az, aminek a helyén ma a Pláza is áll, hosszabban azonban arra gondoltam, megnézem légifotókon a terület változását. Szegedről három évben készült felvételek találhatók a fentrol.hu-n: 1960., 1975. és 1978., és minthogy a hidat pont ’77-ben adták át, tökéletesen lehet szemléltetni a környék átalakulását. Úgyhogy ez következzen most, a baloldali kép ’75-ben, a jobb pedig ’78-ban készült. Látszik, hogy a felüljáró jóval szélesebb lett, és hogy a tó területe is csökkent.
Fotók: fentrol.hu
Két hasonló fénykép a Belvárosi hídról, amik teljesen másak
A hetvenéves Belvárosi hídról már több ízben írtam. Szó volt a történetéről, a rajta járó villamosról és úgy általában arról, milyen jól is néz ki.
Most jó ideig utoljára írok róla, két fénykép kapcsán. Ezeket a képeket számokkal a legkönnyebb körülírni:
- a két fotón összesen három hidat látunk,
- melyekből egyet éppel bontanak el,
- egyet éppen építenek,
- és amelyik mindkét képen szerepel, az épp, hogy pár évig állt csak a Tiszán.
Az első fénykép valószínűleg 1946-ban készült, amikor még nem takarították el teljesen a felrobbantott híd maradványait, a másodikon pedig már épül a Rákosi Mátyásról elnevezett mai Belvárosi híd. Ez utóbbi kép 1947 őszére datálható. Az ideiglenes pontonhíd feljegyzések szerint másfél évig szolgált.
Continue reading “Két hasonló fénykép a Belvárosi hídról, amik teljesen másak”
Ismét jár a villamos Újszegedre!
A napokban hetven éve, hogy átadták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként emlegetünk. 1948. november 21-én azonban nemcsak a hidat adták át a városnak, hanem az újjáépült újszegedi villamost is.
A híd békés és boldog várossá egyesíti Szeged és Újszeged lakosságát
1948. november 21.: hatalmas ünnepség keretein belül felavatták a Rákosi Mátyás hidat, melyet ma csak régi hídként ismerünk.
Ezek nem fényképek, hanem hangulatok – a Bertalan híd első napjai
Egyszer már mutattunk képeket az év elején indult Lechner Tudásközpont repertoárjából. Akkor egy az SZKV-nak tervezett épületegyüttesről volt szó, most pedig újabb gyöngyszemekkel bővült képtáruk.
A képeken a Bertalan, vagyis akkor még simán Északi Tisza-híd átadás előtti, de már szerkezetkész állapotú időszakát láthatjuk. Vagyis inkább ezen idők hangulatát. Ahogy a hatalmas, közel másfél kilométer hosszú acélhíd belefúródik a város életébe, és egy kicsit szürkébbé teszi azt. Ha nem is volt példátlan méreteket öltő a beruházás, mégis ritka volt bármi már akkor is, ami ekkora forrásokat mozgatott meg.
Ezek a fényképek pedig – bár az UVATERV dokumentáció céljára készítette – közelebb hozzák hozzánk azt az érzést, amit a híd felépítése kelthetett: a fellélegzést és félelmet. A város nagy részének megkönnyebülést hozott, míg a közvetlen szomszédoknak a hatalmas zajt és forgalmat jelentette, házaik értékének csökkenésével. Egy biztos: bár valószínűleg a Bertalan hídra kevesen mondták eddig, hogy szép, ezeken a felvételeken mégis van benne valami vonzó. A beton és a vas összhangja szépet alkot.
Fotó: UVATERV / Lechner Tudásközpont
Fotó: UVATERV / Lechner Tudásközpont
Fotó: UVATERV / Lechner Tudásközpont
Így nézett ki a Google Maps 90 évvel ezelőtt
Vannak egészen elképesztő fotók Szegedről a neten: nemrég egy őrült menő panorámakép került elő jó minőségben, most három légifelvételt mutatunk egészen 1927-ből.
Gyógyszerészből lett Szeged első amatőr fényképésze
A 19. század szegedi fényképészei I.
Sorozatunkban bemutatjuk Szeged leghíresebb fényképészeit az 1850-es évektől egészen az első világháborúig.
A következő hetekben minden hétfőn egy szegedi fényképészről olvashatsz itt a Szegederen, akinek értékesebb fényképeit Facebook oldalunkon fogjuk megosztani a hét többi napján.
Pesti gyógyszerészből szegedi fényképész
Rohrbach Antal volt az első szegedi amatőr fotós, habár pályáját gyógyszerészként kezdte.
Miután egyetemi oklevelét a Pesti Királyi Egyetemtől 1848-ban megkapta, Szegeden nyitott gyógyszertárat a Segítő Boldogasszonyhoz címen.
Gyógyszertára a Rozália tér (később Gizella tér, ma Aradi vértanúk tere) és a Szentháromság utca sarkán volt az un. Lausevits házban.
„Felügyelője nincs. Segédje jelenleg nincs. Gyakornokai nincsenek.
Jelen Gyógyszertár helyzetére délnek, és tágas Rozália téren fekvő, elegendő világos, és száraz, elvan látva elégséges edényekkel, szelenczékkel, fiókokkal, mosarakkal és gyógyszerészi mértékekkel, az edények betűrend szerént elhelyezve tiszták, felírások olvashatók. A gyógyszerészi műhely elegendő nagyságú és világos, a tűzhely célszerűen van elrendezve. A szerkamrában a mérgek itt is elkülönítve zár alatt vannak. A pince mértékletes meleg, elegendő világos, a benne lévő edények tiszták, penésztelenek. A fűpadlás száraz, szellős, a függő zsákokat olvashatóan megjelölték, a benne lévő növények, frissek, tiszták. A vizsgálat Rohrbach Antal gyógyszertár tulajdonos értékelésével zárul, aki „egyéni műveltségét, szakértelműségét és jó erkölcsi magaviseletét mindenkor bebizonyította.”
Azt nem tudni, hogy Rohrbach mikor és hogyan került kapcsolatba a fényképezéssel, első, máig fennmaradt képeit azonban az 1850-es évek második felében készítette az épülő vasúti hídról. Ezután a várost fényképezte, majd 1877-ben Pestre költözött. Gyógyszertárát a makói Gyuricza Sándor vette meg.
Continue reading “Gyógyszerészből lett Szeged első amatőr fényképésze”
Szeged elveszett kupolái
A legtöbb magyar város, így Szeged sem úszhatta meg, hogy a II. világháborút követően rengeteg századfordulós épületének díszes tetőjét nemes egyszerűséggel lebutítsák, kupoláját, tornyát pedig nem ritkán teljesen megsemmisítsék, fittyet hányva többek között az épület stílusára, a tervező emlékére, és a kialakult városkép megőrzésére.
A te utcádban is járt villamos régen?
A szegedi villamoshálózat rengeteget változott az elmúlt több, mint 100 évben: 1908-as megnyílásakor a mára megmaradt vonalakon kívül még járt villamos Újszegedre és Petőfitelep felé is a Felső Tisza-parton például, de később épült vonal Dorozsmára és a mai Tisza teherpályaudvarra is. A hálózat legnagyobb nettó kiterjedését (azaz csak a vonalakat, nem pedig a különböző járatokat számolva) a hatvanas évekre érte. Ekkorra ugyanis már kiépültek a késői vonalak, mint az 1950-ben átadott 7-es, de még nem kezdték el felszámolni a ma már nem létezőket.