Június 15-étől fürödhetünk a Laposon, a Sárgán viszont mégsem

Nagy Sándor interjúban árulta el, hogy eddig miért nem volt szabadstrandja a városnak

A város költségvetésében idén 30 millió forint lett szánva a szegedi szabadstrandok kialakítására, erről mi is beszámoltunk. Hogy ez az összeg mire elég, illetve miért nem lehet végül a Sárga nevű partszakaszon is fürödni, arról Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester beszélt az egyetem tv Napfel című műsorában.

Már zajlik a déli Tisza-híd előkészítése

2027-re lehet harmadik hídja Szegednek

Nemesi Pál a napokban arról számolt be, hogy a háttérben már zajlik a harmadik híd előkészítése: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) elkezdte a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, ez szerinte legkésőbb márciusban kész is lesz. A kép viszont továbbra is zavaros a híd körüli helyzetről, így megpróbáltunk utánajárni hol tart most a projekt.

Vécéket, tusolókat és öltözőket ígér az önkormányzat a Laposra

Vécéket, tusolókat, öltözőket és rendes szabadstrandot ígér az önkormányzat a Laposra

A helyi Fidesz és a KDNP petícióval kampányol a szegedi szabadstrandokért, mivel szerintük nem elfogadható, hogy a baloldal a Balatonért áll ki, miközben Szegeden lényegében nem lehet a Tiszában fürdőzni. Az önkormányzat most a Szegedernek reagálva azt írta, dolgoznak az ügyön, és jövőre már valódi szabadstranddá válhat a Lapos – amennyiben a vízminőség is engedi majd ezt.

Mikroműanyaggá foszlott ruhaanyaggal van tele a Tisza

A Tiszán átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található 1-1 kilogramm partmenti üledékben a Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint. Az egyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének munkatársai a Tisza teljes hosszán és a nagyobb mellékfolyók torkolat-közeli szakaszain a folyóvízi üledékben található mikroműanyag-szennyezést vizsgálják. Többek között arra a kérdésre is választ kerestek, hogy van-e összefüggés az üledék szemcsemérete és a szennyeződés koncentrációja között.

Na de milyen volt a rakpart az autók uralma előtt?

Milyen volt a rakpart az autók uralma előtt?

Azt tudjuk, hogy milyen ma: aszfalt és beton mindenhol, rajta folyik a forgalom, életnek nyoma sincs. Se egy fa, se egy kis zöldterület nem található ma itt. De milyen volt a hely harminc, ötven vagy akár száz évvel ezelőtt? Fényképeken mutatjuk be, hogyan változott a rakpart funkcionalitása és megjelenése a századfordulótól egészen a nagy 70-es évekbeli átalakításig.