Volt az a cikkünk, hogy iskolatáskákat szenteltek meg egy tanévnyitón. Ennek apropóján kérdeztük a Szeged-Csanádi Egyházmegyét arról, hogy az esemény mennyire számít különlegesek, mi áll a hátterében. Végül az évnyitót celebráló Köllő Sándor atya mondta el, hogy már korábban is ez volt, nincs másik szokás. Hozzátette, ilyenkor az iskolatáskák mellett a tanulókra, a pedagógusokra és az egész tanévre kérik Isten áldását.
Bár a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitóján Karikó Katalin világhírű biokémikus és Palkovics László is tiszteletét tette, korántsem ez volt a legérdekesebb az évnyitók közül.
Szabó Bálint ma a Dóm előtt tartott online sajtótájékoztatót. Az esemény apropója az volt, hogy a fogadalmi templom felújítását végző cég Szabó szerint napokon belül felszámolásra kerül, így a kisvállalkozók újra futhatnak a pénzük után.
90 évvel ezelőtt, 1930. október 24-én szentelték fel Magyarország egyetlen huszadik században emelt székesegyházát, a szegedi Dómot. A 81 méter magas épület sokat megélt: állt előtte Horthy-emlékmű a Dömötör torony oldalában, fogadta már a Szent Jobbot, és érte bombatalálat is. A 10 híján 100 esztendős épület – mely első tégláit 107 éve rakták le – emberi szemmel hosszú, építészeti szempontból rövid történetét képekkel mutatjuk be.
Kétségtelen: legismertebb építményünk a Fogadalmi templom, mely közel egy évszázada a város legfőbb jelképe. A XX. században képeslapok, manapság szelfik ezrei hirdetik a katedrális, néhány hete pedig egy az egész országot bemutató turisztikai videó záróképét adta. 1930. október 24-én Horthy Miklós jelenlétével szentelték fel Magyarország egyetlen, múlt században emelt székesegyházát.
A koronavírus-járvány miatt a szegedi Dóm látogatóközpontja is szünetelteti működését. Eztán nem látogatható sem a katedrális alatt berendezett kiállítás, sem a torony.
A szeged-csanádi püspök Szamosi Szabolcs orgonaművészt, egyházzenészt bízta meg a Szegedi Dóm zeneigazgatói teendőivel, a feladat a húsvéti ünnepi szentmise zenei vezetésével kezdődik.
Három helyszínen, a Széchenyi téren, a Dóm téren és a Dugonics téren várja látogatóit a rendezvény.
Continue reading “Az nem kifejezés, hogy ráfér a felújítás a Dómra”
A jótékonyság nem ér véget.
Nettó 1 milliárd 745 millió forintra.
Harmadik epizódjához érkezett a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet fényképészei által az 1940-es években dokumentált Szeged bemutatása. Az előző két rész melankolikus hatása után ma egy vidámabb, napsütésesebb napra ébredtünk. Ezeken a fotókon már az embereket sem kerüli annyira a VÁTI munkatársa, pár járókelő bátran sétál bele egy-egy kompozícióba, de ezzel nincs is semmi baj.
Nehéz volt megfogalmazni a címet, a lényeg, hogy egy Facebook-csoportba osztotta meg valaki, hogy milyen mintát vetítenek az adventi időszakban a Dómra. Én személy szerint percekig néztem, és nem tudtam eldönteni, hogy ez most jó-e vagy sem. Íme a lényeg:
A kommentek szerint csak decemberben lesz szombatonként este, mindössze tíz percre.
Continue reading “Ilyen karácsonyos izé lesz a Dómra vetítve”
Vannak egészen elképesztő fotók Szegedről a neten: nemrég egy őrült menő panorámakép került elő jó minőségben, most három légifelvételt mutatunk egészen 1927-ből.
Vajon mennyibe kerülne ma felépíteni a Fogadalmi templomot? 100 millió? 100 milliárd? Forint? Euró? A kettő között, vagy sokkal több? Most utánajárunk!
A Fogadalmi templom felépítése a következőképpen is történhetett volna: eldöntik, hogy megépítik, a következő pár évben elkészül, felszentelik, kész. Ennél azonban jóval bonyolultabbra sikeredett a sztori. Átadása és megépítésének megfogalmazása között eltelt bő fél évszázad, újjáépült majdnem a teljes város, a végére belefolytunk egy gazdasági világválságba, meghalt a tervező és lefolyt az I. világháború is, mely után Szeged az ország közepéből a peremére került anélkül, hogy egy méterrel is arrább tette volna valaki a várost. 1879-ben a Tisza, 1920-ban pedig Trianon pusztította el Szegedet, mégis, 1930-ban átadták Magyarország harmadik legnagyobb vidéki templomát.
1900-ban Szeged külföldi útra küldte a városi főmérnököt, Tóth Mihályt, hogy tanulmányozza az 1850. után Európában épített templomok adatait és költségvetését. Tóth még az év végén javasolta a város vezetésének, hogy egy 3400 fős, gót, háromhajós csarnoktemplomot építsenek. Az építkezés költségeit ekkor 1.5 millió koronára tették, melyet a város 3500 hold föld (~20,1 km²) bérbeadásából kívánt fedezni.
Az építkezésre Schulek Frigyest kérték fel, aki egy év alatt tervezte meg az épületet, melynek terveit 1911-re nyújtotta be. Ezek alapján először 3.3 millió koronára rúgtak a költségek, majd a mérnöki hivatal pontosítása után kiderült, hogy „csak” 2.5 millióról van szó. A város visszautasíthatta volna ezt az összeget, azonban ragaszkodtak a neves Schulekhez, aki ekkorra már letett az asztalra egy Mátyás templomot, egy Halászbástyát és nem utolsó sorban egy Kakasos templomot, pedig volt még pár elképesztő terv, hogy milyen is lehetett volna az új templom.
Ezen felül tudjuk még, hogy a város 1928-ban félmillió pengős hitelt vett fel a Dóm berendezésének finanszírozására.
A világ legnagyobb turistaparadicsomaiban, gondolunk itt első sorban a nagyobb, zsúfoltabb városokra, egyre nagyobb divatnak örvend az éjszakai városnézés, hiszen ebben az időszakban lényegesen kevesebb az ember az utcákon, és bár a múzeumokat nem kifejezetten legális és ajánlott éjszaka meglátogatni, a szépen kivilágított épületeket talán jobb is ilyenkor, mint nappal.
Már Budapesten is vannak szervezett túrák éjjel, melyekre egyre többen jelentkeznek. Egy Szeged látnivalóit összekötő túra során gondoljuk hát át, miért is érdemes napnyugta után nekivágni egy városnak.
Bár alapvetően látogatószámban távol áll Szeged a turizmus fellegváraitól, egy-egy kiemelt nyári napon ember legyen a talpán, aki élvezni tudja a Dóm látványát a mellette szelfiző kínai csoportokkal és segwayező gyerekekkel.
Ha persze éjjel látunk neki a város bejárásának, ezt biztosan elkerülhetjük. Egy szeptember eleji péntek éjszaka, jóval éjfél után, amikor ez a cikk is fogalmazódott, a Dómnál öten, az egyetem rektori hivatala előtt négyen, a Mátyás téri templomnál pedig mindössze két turista ténfergett, az összes többi helyszínen pedig visszhangzott az üresség.
Arra sem lehet fogni egy éjjeli túra lemondását, hogy az ember fáradt volna, hiszen a nappali melegek utáni kellemes hűvös éjszaka biztosan felébreszti a látogatót.
Ja igen, és a legfontosabb: nincs izzadság.
Nehéz eldönteni, hogy egy város ékes építményei nappal vagy éjjel megvilágítva a szebbek, de az vitathatatlan, hogy mindkét állapotában megéri őket megnézni.
Bár Szegeden valamiért sajátos a rendszer: a legfőbb látnivalók felváltva vannak kivilágítva, így például
a Móra Ferenc Múzeum és a Szent István téri víztorony megvilágítás nélkül, vak sötéten állt egy főszezoni péntek este.
Ráadásul előbbi úgy, hogy a rakpartról ezrek vonultak el az épület előtt az éppen folyó halászléfesztivál okán.
Ennek ellenére is meghitt hangulatú túrát ejthetünk az üresen kongó, csendes utcákon. Mindenkinek javaslom is, amíg nem áll be a rossz idő!
Ezekben a napokban bontják szét a szabadtéri színpadát, így nemsokára újból szabaddá válik a város egyik legszebb tere.
A Szegedi Szabadtéri Játékok hatalmas nézőtere minden évben két hónapra foglalja el a Dóm teret, így ekkor nehezen élvezhető a környezet, és sok turistát vág arcon, hogy a város legfőbb látnivalóját nem tekintheti meg profilból. A rendszeres lezárásokkal, amikor a tér jelentős részét elérhetetlenné teszik a köznek, tarkított előadássorozat színpadának és nézőterének lebontása után azonban ismét visszatérnek a köpenyes tudósok, a fényképezőgépes kínai csoportok, na és persze a tucatnyi galamb.
A Dóm átadásával egyszerre, 1930-ban indult rendezvényen egyébként, ami 1939. és 1959. között szünetelt, éveken át állandó nézőtere volt, ami egész évben a Dóm téren állt.
Szeged leghíresebb látványosságai többnyire a Nagyárvíz utáni fél évszázadban épültek, és legtöbbjük az átadása óta szinte semmit sem változott. Ami persze egy óriási pozitívum.
Hiába múltak el javarészt mind száz évesek is, az épületek szerencsére eredeti állapotukban maradtak fent, még háborús kár is csak kevés esetben keletkezett bennük. Ilyen például
| a Dóm, amit a II. világháborúban bombatalálat ért, és éveken át hiányoztak darabok az egyik toronyból.
Az épületek környezete azonban rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. Megnőttek a fák, kicserélték a lámpaoszlopokat, padokat, vagy épp leaszfaltozták a régi kockaköves utcácskákat.
Képes összefoglalónkban bemutatjuk, hogyan néztek ki a város legmonumentálisabb ékkövei a múlt század első felében, amikor még korhű volt minden, nemcsak maguk az épületek.
Continue reading “Az utolsó tégláig minden ugyanaz, csak közben megnőttek a fák”
