Az utolsó tégláig minden ugyanaz, csak közben megnőttek a fák

Szeged leghíresebb látványosságai többnyire a Nagyárvíz utáni fél évszázadban épültek, és legtöbbjük az átadása óta szinte semmit sem változott. Ami persze egy óriási pozitívum.

Hiába múltak el javarészt mind száz évesek is, az épületek szerencsére eredeti állapotukban maradtak fent, még háborús kár is csak kevés esetben keletkezett bennük. Ilyen például

| a Dóm, amit a II. világháborúban bombatalálat ért, és éveken át hiányoztak darabok az egyik toronyból.

 

Az épületek környezete azonban rengeteget változott az elmúlt évtizedekben. Megnőttek a fák, kicserélték a lámpaoszlopokat, padokat, vagy épp leaszfaltozták a régi kockaköves utcácskákat.

Képes összefoglalónkban bemutatjuk, hogyan néztek ki a város legmonumentálisabb ékkövei a múlt század első felében, amikor még korhű volt minden, nemcsak maguk az épületek.

1
Hihetetlenül átalakult a Kultúrpalota környéke ez az 1940-es fotó óta. A hídéval harmonizáló kis korlát eltűnt, a fák egy részét kivágták, a többi pedig olyannyira megnőtt, hogy lassan már csak közvetlenül elölről látható az épület maga, pedig a fénykép készültekor még akár a hídról is meg lehetett csodálni az épületet. Fotó: Somlai Tibor / Fortepan

 

2
Ezen az 1908-as képen látható, hogy a Zsinagóga környéke is jócskán átalakult mára: kockakő helyett aszfaltot koptatnak az autók, lecserélték a lámpaoszlopokat és az azóta megnőtt hatalmas fákat is kivágták, hogy végre az épület is látszódhasson, ami a kerítéssel együtt érintetlen maradt. Fotó: Schmidt Albin / Fortepan

 

3
Talán az egyetlen hely, ahol nem csak maga az épület, de környezete is változatlan maradt, a Fogadalmi templom és a Dóm tér, ahol még a villanyoszlopok is eredetiek. A fénykép 1933-ban készült, mindössze három évvel a templom felszentelése után. 11 évvel később érte a Tisza felőli tornyot több bombatalálat. Fotó: Szémán György / Fortepan

 

4
A templom oldalában persze már találunk turpisságot ezen az 1939-es felvételen: a kis kőfal eltűnt, a fák pedig hatalmas lombjaikkal nyújtanak árnyat az arra járó gyalogosoknak és bringásoknak. Fotó: Lőrincze Judit / Fortepan

 

5
Változások sora szúr szemet ezen az 1947-es fotón a Színháznál: a Vaszy Viktor tér még nem létezik, helyette a Wesselényi utca köti össze a Széchenyi teret és a Stefániát. Kockakő, ameddig a szem ellát és a járda is szűkebb a színház előtt, mint ma. Érdekes, hogy már ekkor is fák takarták a Hungária szálló épületét, ez ma sincs másképp. Fotó: Kozma János / Fortepan

 

6
1939, a városháza előtt. Már aszfalt van mindenhol, de hiányoznak a parkoló autók. Talán nem meglepő, de a városháza sarkára festett nyilak, amelyek légvédelmi óvóhely felé mutatnak, eltűntek mára, ahogyan sajnos a képbe balról benyúló gyönyörű kandelábernek is nyoma veszett. Fotó: Magyar Bálint / Fortepan

 

7
A Szent István téri víztorony 1940-ben. Ekkor még korántsem számított akkora látványosságnak, mint napjainkban, hiszen mindössze egy pár évtizedes közmű épületről volt szó. Korához képest kifejezetten megviselt. A tér maga elképesztő változásokon ment át az évek során: piac tán mindig is volt, kivéve persze amikor épp víz alatt állt a tér. Fotó: Kiss Zsuzsanna / Fortepan