Volt az a cikkünk, hogy iskolatáskákat szenteltek meg egy tanévnyitón. Ennek apropóján kérdeztük a Szeged-Csanádi Egyházmegyét arról, hogy az esemény mennyire számít különlegesek, mi áll a hátterében. Végül az évnyitót celebráló Köllő Sándor atya mondta el, hogy már korábban is ez volt, nincs másik szokás. Hozzátette, ilyenkor az iskolatáskák mellett a tanulókra, a pedagógusokra és az egész tanévre kérik Isten áldását.
Nemrégiben arról számoltunk be, hogy iskolatáskákat szenteltek meg a szegedi Belvárosi Plébánia közösségének tanévnyitóján. A liturgia keretében Köllő Sándor káplán Isten áldását kérte a diákság talán legismertebb jelképére, az iskolatáskára. A beszámoló alapján a Dóm főoltára előtti tér teljesen megtelt, hiszen tucatnyi volt belőlük.
A Szeged-Csanádi Egyházmegyénél érdeklődtünk ennek kapcsán azt tudakolva, hogy mennyire volt egyedi az idei évnyitó, volt-e korábban már ilyen esemény, illetve mi a háttere a történetnek. Kérdéseinkre Köllő Sándor atya, a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, azaz a szegedi Dóm káplánja válaszolt egyébként meglepően gyorsan és készségesen a sajtóreferensükön keresztül, nem ehhez vagyunk szokva, így ez egy nagyon pozitív csalódás volt.
A szentelés kapcsán az atya elmondta, az nem volt egy rendkívüli esemény; „nincsenek más szokások az évnyitókon, már hagyomány a Belvárosi Plébánián, hogy tanév elején megáldják az iskolatáskákat. Az évnyitó szentmise egy olyan alkalom, ahol a gyermekek is közreműködnek” – mondta Köllő. Mint arra felhívták a figyelmünket, egy egyházközségben, ahol van káplán, az ő feladata – többek között – a gyerekekkel, hittanosokkal, fiatalokkal való foglalkozás. Mindezt a katekétákkal közösen teszi. A vasárnap reggeli szentmise a hittanos gyerekek miséje is, amelyet általában a káplán tart.
A katekéta a Magyar Katolikus Lexikon leírása szerint az illetékes plébános felterjesztése alapján a megyéspüspöktől hivatalosan megbízott hitoktató, aki nem magánemberként, hanem az egyház hitének hivatalos képviselőjeként tanít. A kifejezés a görög katékheó – értesíteni, elbeszélni, hírül adni, tanítani – szóból ered.
„Mi keresztények, Istennel kezdjük a munkánkat, és Vele is fejezzük be. Hiszen mindannyian munkatársai vagyunk. A gyermekek munkaeszköze az iskolatáska és a tanszer. Természetesen nem csak ezekre kérjük Isten áldását, hanem a tanulókra, a pedagógusokra és az egész tanévre. Kifejezzük, bízunk abban, hogy a diákok az év során hitben és tudásban gazdagodnak, amelyet majd Isten dicsőségére használnak fel” – adott magyarázatot Köllő Sándor az esemény hátterét firtató kérdésünkre.
Az iskolatáska szentelés egyébként egy ismert és általános dolog, a Google keresőmotorja rengeteg ilyen hírt kidob. Nagyon sok településen, még a fővárosban, vagy a határon túl is – Bezdán, Szenttamás, Zenta, stb. – szokás. Más, nem annyira magyarlakta területről nincs tudomásunk ilyen jellegű szokásról, de ha olvasóink közül valakinek nem ez a tapasztalata, megoszthatja velünk a hello@szegederarchivum.hu e-mail címen vagy küldhet privát üzenetet a Facebook-oldalunkon, esetleg a cikk alatt kommentben.
Nyitókép: Bálint András / Szegeder