Milyen lenne ma a Dóm, ha nem Schulek tervezi meg? Mutatunk pár tervet, hogy milyennek épült fel majdnem Szeged akkor legnagyobb épülete.

Már az 1879-es Nagyárvíz után rögtön, az első városrekonstrukciós tervben szerepelt egy monumentális templom felépítése Szegeden. A fogadalom templomaként elhíresült építménynek 1882-ben Tisza Lajos öt helyszínt javasolt, melyek közül az akkori Szent Demeter plébániatemplom telke és környéke tűnt a legalkalmasabbnak. Több évtizednyi huzavona után végül csak 1903-ban írták ki a tervpályázatot, mellyel azonban volt egy gond: a város polgárainak egy része időközben felszólalt, hogy mégsem szeretné, ha lebontanák a Szent Demeter templomot, és a helyére egy ekkora székesegyházat húznának fel. A pályázat így nyilvánvaló trükk volt csak, mellyel a város elakarta hallgattatni a tiltakozókat, és elhitetni velük, hogy már késő, hiszen terveket is várnak az ott felépítendő templomhoz. Sem a pontos helyszínt, sem pedig az építmény stílusát nem határozták meg azonban, csupán azt, hogy csak magyar alapanyag használható a kivitelezéskor, kivéve, ha Magyarországon meg nem található anyagról van szó. A pályázat határideje 1904. április 1-e volt, a beérkezett hét pályaművet egy 12 tagú bizottság értékelte. Mivel nem akartak még győztest hirdetni, első díjat nem osztottak ki, ugyanis még 1907-re is csak a tervezett költségek fele, 800.000 korona gyűlt össze. A hét tervet hat építész dobta össze, többen össze is fogtak. Ezeket a Magyar Építőművészet folyóirat 1906-ban közölte, azóta pedig digitalizálva is lettek, úgyhogy nézzük most át őket!

 

A Szent Demeter templom lebontására végül 1907-ben adták ki a rendeletet, több tervpályázatot pedig nem hirdettek, Dr. Lázár György polgármester ugyanis személyesen kereste meg Schulek Frigyest, a budai Halászbástya és a Mátyás templom tervezőjét és 1909-ben szerződést is kötöttek, hogy ő fogja megtervezni a szegedi Fogadalmi templomot.

 

 

De mindez most senkit sem érdekel, amikor végiglapozhatjuk az eredeti terveket. Érdemes elképzelni mindet a mai Dóm helyén, mennyire más lenne a város, ha ezek közül valósult volna meg valamelyik!

 

Aigner Sándor és Rainer Károly – Pax

 

 

Aigner Sándor Temesváron, Rainer Károly pedig Szegeden született, 1904-ben közösen nyerték meg a Rókusi templom tervpályázatát.
A fogadalmi templomra tervük „Pax” (magyarul béke) jeligére készült, s végül (minthogy első nem volt) a második helyezést érte el.

Érdekes, hogy az órák nem a két homlokzati toronyban (melyek szemből nézve szinte észrevehetetlenek maradnak a főtorony miatt), hanem hátrább, a négy kisebben kaptak helyet, illetve, hogy bizonyos elemeiben kísértetiesen hasonlít a végül felépült templomra. Ilyen például az kereszthajók bástya szerű végződése. Érdemes még megfigyelni a főhomlokzatot ábrázoló rajzon, milyen piramis-szerű a templom felépítése, ahogyan szűkül, miközben magasodik.

 

Foerk Ernő és Sándy Gyula – Dicsértessék

 

 

Miután Schulek Frigyes, a Dóm 1909-ben a polgármester által megválasztott tervezője 1912-ben korára hivatkozva (ekkor már hetvenen felül volt) felmondta a szerződést, 1913-ban Foerk Ernő vállalta, hogy átdolgozza a terveket, és befejezi a templomot. Az eredetileg a Halászbástyához hasonlóan hófehérre, kőből tervezett épületet Foerk több ponton téglaborításúra módosította, a tornyok magasságát pedig 76-ról 93-ra 17 méterrel megnövelte. Ez utóbbi végül a túl magas költségek miatt „csak” 81 méter lett.

Ezek a tervek azonban még jóval korábbról, az 1903-as tervpályázatról valóak, amikor Foerk Sándy Gyulával közösen dolgozott. Tervük, melyet „Dicsértessék” jeligével nyújtottak be, egy főtornyos, neogótikus templom, ami a harmadik helyezést érte el.

 

Ybl Lajos – Patrona Hungariae

 

 

Ybl Lajos műépítész önállóan adta be tervét „Patrona Hungariae” (Magyarország védőszentje) jeligére. Ő egyébként a 19. század egyik legnagyobb hazai mestere, Ybl Miklós unokaöccse volt, a budai vár újjáépítésén például közösen dolgoztak.

Egy szintén egy főtornyos terv, mely azonban már jócskán monumentálisabb az előzőeknél. Továbbá itt nem csak egy tornyon van a hangsúly, a két homlokzati torony majdhogynem felér a legmagasabbhoz. A bizottság két megvételre javasolt terve közül ez volt az első.

 

Aigner Sándor és Rainer Károly – Dóm

 

 

Aigner és Rainer másik terve, mely a másik megvételre ajánlott terv lett.

Erősen historizáló, panteonjával és kupolájával igencsak bazilikára hajaz, nehéz elképzelni, hogy ez a terv valósult volna meg, bár elég közel volt hozzá, mindenesetre nagyon érdekes! Óriási kupolájával könnyen vált volna ez az építmény is a város szimbólumává.

 

Foerk Ernő és Sándy Gyula – Szebb lesz

 

 

Foerk Ernő és Sándy Gyula másik terve, „Szebb lesz” jeligére. Hasonlít az első tervre, valamivel több gótikus elemmel, illetve már két főhomlokzati toronnyal.

 

Hikisch Rezső – Ruskin

 

 

Hikisch Rezső fővárosi építész és műegyetemi tanár terve. Életére jellemző volt, hogy bár sok pályázatot nyert el, csak kevés műve valósult meg, például a soproni Hűség-kapu.

Talán ez és az Aigner és Rainer féle „Dóm” áll a legtávolabb a megvalósult templomtól, ezek illenek bele legnehezebben az általunk ma ismert Szeged látképébe. Érdekes, hogy nincs óra a torony oldalában. Kifejezetten részletszegény, elég csak, ha a kupolát nézitek meg. Ha egy tervnek örülök, hogy nem valósult meg, akkor az ez.

 

 

Schoditsch Lajos – 5/8

 

 

Schoditsch Lajos „5/8” jeligére készült terve. Ha valaki tudja, mit takar az ötnyolcad, írja le kommentben. Az mindenesetre biztos, hogy ez az egyik legszebb terv, nagy kár, hogy nem maradt fenn csak a főhomlokzati rajz és a metszet, és nincs távlati kép.

Egyébként Schoditsch-nak sem valósult meg sok terve élete során. Leghíresebb műve az Éberling Bélával közösen tervezett és 1912-re elkészült kispesti rendőrkapitányság, de ezen felül tényleg nem sokat alkotott.

 

 

Örök kérdés marad, melyikkel járt volna jobban a város. Több szempont is létezik, például, hogy inkább lett volna monumentális, vagy egyedi. Építtethettünk volna egy százméteres, gótikus katedrálist, melyből már jócskán áll Európa nagyvárosaiban, de inkább választottunk egy különlegesebb, ritkább változatot fogadalmunk templomának.

 

 

 

Felhasznált irodalom: A Móra Ferenc Múzum Évkönyve, 1972/73-1. (Szeged, 1974) – Varga József: Adatok a szegedi Fogadalmi templom építéstörténetéhez