1970 tavaszán omlott össze az utolsó szegedi szélmalom.
Visszaépítik Szeged legnagyobb lebontott kupoláját
Májusban megjelent egy kormányhatározat, melyben hírt adtak egy kiemelt fontosságú szegedi épület felújításáról, ez azonban ezidáig elkerülte a helyi sajtó figyelmét.
A határozat lényege röviden az, hogy
| helyreállítják a jogtudományi kar hatalmas, a 60-as években lebontott kupolás saroktornyát.
Azt, hogy mekkora veszteség érte a várost a 60-as években, amikor lebontották a tornyot egy emeletráépítés során, az szemlélteti a legjobban, hogy a város lebontott kupoláit bemutató cikkünkben konkrétan az első helyet kapta a jogtudományi kar gyönyörű, 135 éves épülete.
Egyes számítások szerint
| az épület magassága a kupolával együtt akár a 30 métert is elérte, ami egy 9 emeletes panelnek felel meg.
A kormány több, mint 650 millió forintot különített el az épület felújítására, ami a torony visszaállításán kívül tartalmazza egy emlékhely kialakítását, energetikai korszerűsítést, a homlokzat felújítását, munkaszobák kialakítását, valamint az udvar befedését, és ezzel egy aula kialakítását.
A százéves Szőke Tisza gőzös legendája
Vagyis csak 100 éves lenne, ha még létezne, de a lényeg, hogy Szeged büszkeségét, a Szőke Tisza II-t 1917-ben bocsátották először vízre. E jeles alkalomból pedig nézzük, mi történt vele hosszú pályafutása során.
Megőrült a város a Cédrus Liget terveit látva. De tényleg olyan jó lesz?
Felrobbant a híre annak, hogy egy óriási, közel 55.000 m2 alapterületű telken, a volt kábelgyár helyén épít lakóparkot a nemrég létrejött Cédrusliget Lakópark Kft. Mindenki örül, vagy épp bosszankodik a látványterveket látva, de azt elmondhatjuk, hogy a városlakók túlnyomó többségét foglalkoztatja a téma, de ez nem is csoda.
Jó pár évtizede nem rakott le senki az asztalra hasonlóan futurisztikus, igazán újat mutató tervet ennyire bent a városban. Bár az ELI sem hívható épp hagyományos, érdektelen épületegyüttesnek, mivel a belvárostól több, mint öt kilométerre van, nem igazán beszédtéma a külseje.
A Cédrus Liget mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni, és pláne nem lehet rögtön megemészteni. Van, aki kapásból beleszeretett, van aki gyűlöli, akár azért, mert rondának, akár azért, mert túl újnak tartja, de mindenkinek egy kicsit igaza van, hiszen van bőven kivetni való benne a pozitívumain kívül, úgyhogy nézzük, először is, hogy mi a jó benne.
1. Nagy, minden értelemben
Vidéki szinten óriási projektről beszélünk, de ha azt nézzük, Szegeden nem is nagyon épült semmi hasonló a válság óta. Ha az Index áprilisi, lakópark építéssel foglalkozó cikke nem téved, akkor a csak most bejelentett, ezért a listán nem is szereplő
| Cédrus Liget jelenleg Magyarország legnagyobb épülő lakóparkja, verve a fővárosi projekteket is.
És ez azért elég nagy szó. Persze ha összesítést nézünk, Szeged, és úgy általában a vidék még így is elbújhat Budapest mögött, de ez sosem volt meglepő.
Méreteivel komoly lökést adhat a helyi iparnak és magának a városrésznek is, ahol az Árkád 2011-es átadása óta szinte semmi sem épült leszámítva pár kisebb társasházat.
Continue reading “Megőrült a város a Cédrus Liget terveit látva. De tényleg olyan jó lesz?”
Elbontották a Mentőállomás előtti bringaút aszfaltját – újra kockaköves
Felbontották az aszfaltot a Szilágyi utcai Mentőállomás előtti bicikliúton. Ez már csak azért is érdekes hír, mert közel egy évtizeden át jártak itt úgy a kerékpárosok, hogy szétrázta őket a kockakő, mígnem 2016. decemberében leaszfaltozták. Igen, jól olvastad, épp, hogy fél év telt el azóta, most pedig újra kockaköves.
Hogy ez jó vagy rossz-e, azt most próbáljuk meg kideríteni.
Continue reading “Elbontották a Mentőállomás előtti bringaút aszfaltját – újra kockaköves”
Eltűnt a kábelgyár
Emlékeztek még, hogy jó 10 éve megírta a helyi sajtó, hogy az egykori kábelgyár helyén (ami egyébként még korábban honvédelmi huszár laktanya volt lovardával) lakópark épül majd? Már akkor írták, hogy határidő nem sürgeti a projektet, és tényleg, kellett is szűk egy évtized, hogy elkezdődjön a beruházás, melynek első látható nyoma, hogy télen elbontották a város egyik (ha nem a) legnagyobb, 17 ezer m2 alapterületű gyárát.
Szeged elveszett kupolái
A legtöbb magyar város, így Szeged sem úszhatta meg, hogy a II. világháborút követően rengeteg századfordulós épületének díszes tetőjét nemes egyszerűséggel lebutítsák, kupoláját, tornyát pedig nem ritkán teljesen megsemmisítsék, fittyet hányva többek között az épület stílusára, a tervező emlékére, és a kialakult városkép megőrzésére.