Felrobbant a híre annak, hogy egy óriási, közel 55.000 m2 alapterületű telken, a volt kábelgyár helyén épít lakóparkot a nemrég létrejött Cédrusliget Lakópark Kft. Mindenki örül, vagy épp bosszankodik a látványterveket látva, de azt elmondhatjuk, hogy a városlakók túlnyomó többségét foglalkoztatja a téma, de ez nem is csoda.
Jó pár évtizede nem rakott le senki az asztalra hasonlóan futurisztikus, igazán újat mutató tervet ennyire bent a városban. Bár az ELI sem hívható épp hagyományos, érdektelen épületegyüttesnek, mivel a belvárostól több, mint öt kilométerre van, nem igazán beszédtéma a külseje.
A Cédrus Liget mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni, és pláne nem lehet rögtön megemészteni. Van, aki kapásból beleszeretett, van aki gyűlöli, akár azért, mert rondának, akár azért, mert túl újnak tartja, de mindenkinek egy kicsit igaza van, hiszen van bőven kivetni való benne a pozitívumain kívül, úgyhogy nézzük, először is, hogy mi a jó benne.
1. Nagy, minden értelemben
Vidéki szinten óriási projektről beszélünk, de ha azt nézzük, Szegeden nem is nagyon épült semmi hasonló a válság óta. Ha az Index áprilisi, lakópark építéssel foglalkozó cikke nem téved, akkor a csak most bejelentett, ezért a listán nem is szereplő
| Cédrus Liget jelenleg Magyarország legnagyobb épülő lakóparkja, verve a fővárosi projekteket is.
És ez azért elég nagy szó. Persze ha összesítést nézünk, Szeged, és úgy általában a vidék még így is elbújhat Budapest mögött, de ez sosem volt meglepő.
Méreteivel komoly lökést adhat a helyi iparnak és magának a városrésznek is, ahol az Árkád 2011-es átadása óta szinte semmi sem épült leszámítva pár kisebb társasházat.
2. Kábel. Gyár.
Azért azt mindenképpen a pozitívumok közé kell felróni, hogy a területen előtte egy poros, omladozó, mintegy 17.000 m2-es betonszörnyeteg, azaz a kábelgyár állt. Amire mondhatjuk, hogy na de kell az ipar a városnak, a kábelgyár azonban már rég bezárt, és csak kisebb cégek által bérelt üzletek voltak benne.
Jobb volna persze egy szép nagy zöld park tavacskával meg szabadtéri mozival és hasonlókkal, de ha már beépítik a területet, jól jár a város egy lakóparkkal, ami legalább csendes, és az ígéretek szerint zöldterület is lesz bőven.
3. A lakópark, mint látnivaló
A lehető leghülyébben hangzik, legalábbis itthon, hogy egy környék, pláne egy lakópark turisztikailag értéket tudjon képviselni, és emberek tényleg meg akarják látogatni. És most nyilván nem a győri barokk belváros, vagy a budai vár a jó példa, hiszen azok korukból kifolyólag érdekesek és értékesek, hanem például a milánói Bosco Verticale, ami lefordítva Függőleges Erdőt jelent, nem véletlenül, hiszen két minifelhőkarcolóról van szól, aminek minden szintje tele van élő fákkal és bokrokkal, és az emberek tényleg megnézik, ha a városba mennek.
Szerencsére ezt a baromi jó ötletet úgy tűnik, kicsit visszafogottabban ugyan, de a Cédrus Ligetnél is viszont láthatjuk majd, hiszen a tervezők elültettek pár fát a tetőn is, ez pedig egy rettentő jó dolog, hiszen mindamellett, hogy a levegő tisztul és a ház jól néz ki, még a lakásokba beáramló hőt is csillapítja. Reméljük a kivitelezésnél sem fog elmaradni ez a rész.
A parkságát az adja még a projektnek, hogy a házak között elméletileg nem gigászi parkolók lesznek (az autóknak mélygarázs épül), hanem például tó és füves rész.
Ez eddig mind szép és jó, na de akkor miben sántít a Cédrus Liget?
1. Hogy micsoda, városkép?
Egyáltalán nem illik bele a Kálvária városrész kertvárosi-belvárosi keverékbe, ahol még a kábelgyár is jobban beleolvadt az utcaképbe, hiszen az legalább nem volt magas. A teleknek négy oldala van, úgyhogy most járjuk körbe, hol mi a gond ezen a téren.
Bakay Nándor utca: itt jelenleg kertes házak, kisebb, szolidabb társasházak és pár ipari létesítmény van ezen a szakaszon. Ez már önmagában egy eléggé elfuserált utcakép, most azonban tovább fuserálódik. Képzeljük csak el, hogy két év múlva sétálunk erre: magas, szürke gyár, 19. századi laktanya, Kádár-kocka, majd hirtelen a semmiből egy óriási földönkívüli űrhajó lakópark.
Huszár utca: a kedvencem, itt áll ugyanis a 19. század végén felépült huszárlaktanya főépülete, ahol ma a polgármesteri hivatal van. Nem szeretném elképzelni, hogy fog kinézni a gyönyörű téglaépület fölé magasodó megalakópark szürkesége.
Rigó utca: hasonló a Bakay-hoz, csak kisebben. Van ugyan gyár itt is, méghozzá egy finomöntöde, nagyrészt azonban régebbi, századforduló környéki lakóházak állnak itt. Kifejezetten érdekes lesz az utca végi macskakő és a lakópark kontrasztja, hacsak előbbit el nem bontják.
Mura utca: régi és új kertes házak és a huszárlaktanya régi istállója a lakópark sarkában. Újabb érdekes installáció várható.
2. Viszlát műemlékvédelem!
Két épület menekült meg a bontás alól a területen. Az egyik a Huszár utcai főépület, a másik pedig a Mura utcai istálló, mindkettő baromi régi, tégla, és igazán mutatósak. Vagyis azok lennének megfelelő környezettel, így azonban, hogy szinte rájuk fog megépülni a Cédrus, kérdéses, hogy egyáltalán mi értelme volt akkor megmenteni őket? Egyedül talán az, hogy ha túlélik a lakóparkot, van esély, hogy korhű, vagy legalábbis nem ennyire távoli környezetet létesít a város, de ez még a nagyon távoli jövő kérdése.
Innentől tiszták a tények, most már mindenki maga döntse el, mi a véleménye a Cédrus Ligetről. Azt hiszem most élnem kell egy klisés szólással: Semmi sem tökéletes.