Bármilyen olasz városnak elment volna Szeged ezen a péntek estén

Bármilyen olasz városnak elment volna Szeged ezen a péntek estén

22:48 van, egy csepp izzadság nélkül ülök le a gép elé. Ez azt jelenti, hogy viszonylag érdekes volt az este, ezért viszonylag sokáig kint is maradtam, és jó idő volt, ezért most nem fulladok bele éppen a saját verejtékembe, mint más augusztusi estéken hazabiciklizést követően. Augusztus 20. van, ma megünnepeltük az országot: volt nemzeti kenyérszeletelés a Széchenyi téren, Nagy Feró Kossuth-díjas lett, tűzijátékot lőttek a Tisza felett, ellepték a várost a villogóslufi-árusok és a lángosért kígyózó sorok a Szegeden, ahol Itália-hangulatot árasztott még az utolsó utcasarok is.