Sokkal durvább volt Szeged bombázása, mint azt gondolnánk

Sokkal durvább volt Szeged bombázása, mint azt gondolnánk

Szűcs Dániel

A második világháború idején hetvenkét alkalommal fújtak légiriadót Szegeden, nem volt különlegesség a szirénák hangja a városban. Valódi veszély azonban szinte sosem volt, egészen 1944-ig, amikor is a támadásokat megtervező amerikai tisztek térképein is szerepelt már a város, mint célpont. A cél szerencsére nem Szeged elpusztítása volt, mindössze gazdasági és közlekedési szempontból történő gyengítése, hogy a város minél kevésbé tudja kiszolgálni a szövetséges hatalmakat, és elvágják a Bécs és a Balkán közötti kapcsolatot nyújtó vasúti infrastruktúránkat, de még így is hatalmas károkat szenvedett a város. Szegeden több, mint 1000 épület sérült meg, százak vesztek oda, és két híddal lett kevesebb, mire véget ért a háború.

Elég érdekes közlekedési rend volt régen a híd lábánál

Elég érdekes közlekedési rend volt régen a híd lábánál

Szűcs Dániel

De maga a térkép sem könnyíti meg az eligazodást, ezen a sematikus ábrán ugyanis úgy szerepel a liget, hogy azt hosszú másodpercekig észre sem lehet venni. Egyedül az úthálózat gyanús, de igen, ahol a kis jármű piktogrammok vannak, az az újszegedi liget. Az ábra az 1968. december 15-i Délmagyarország harmadik oldalának tetején jelent meg, felhívva a figyelmet arra, hogy december 20-tól változik a közlekedési rend.

A szegedi városrész, ami vett magának egy hidat

A szegedi városrész, ami vett magának egy saját hidat

Szűcs Dániel

Azt elég nehéz megszámolni, hogy hány szegedi városrésznek van saját hídja, hiszen a hidak általában nem városrészeken belül, hanem azok között ívelnek. A Belvárosi híd nevéhez hűen a Belvárossal köti össze Újszegedet, a Bertalan híd pedig Felsővárossal. Ott van még persze az Izabella híd is Újrókus és a névtelen ipari területek között, de az azért mégiscsak egy felüljáró inkább. Olyan városrész azonban csakis egy van, ami saját pénzén vett volna magának egy hidat: Tápé.

És akkor egy szép vasárnapon kiadták a parancsot a szegedi gettóra

És akkor egy szép vasárnapon kiadták a parancsot a szegedi gettóra

Szűcs Dániel

1944. május 14-én elindult az első vonat Auschwitzbe. A Nyíregyházáról a lengyel városba tartó közel félezer kilométeres utat szűkös marhavagonokban tették meg az addigra már emberségüktől megfosztott zsidók. Ezen a héten azonban valami más is történt, pár száz kilométerre Nyíregyházától. Ugyanis 17-én Szeged városában megszületett az a polgármesteri rendelet, amely elrendelte, hogy zsidókat gettókba kell elzárni. De ne siessünk ennyire előre.

Hol a csillagod, zsidó?!

Hol a csillagod, zsidó?!

Szűcs Dániel

Mindnyájan tudjuk jól mi történt 1944-ben. Zsidók százezreit vitték el csak tőlünk, világszerte pedig milliók estek áldozatul. Arról azonban sokkal kevesebbszer esik szó, hogy egy-egy kisebb földrajzi egységet hogyan érintett a történelem. Hiába ül az ember történelemórán Szegeden, nem tanul egy szót sem a nagy árvízről vagy arról, hol is szavalt pontosan Kossuth. Így hát most röviden betekintést nyerhetünk, hogyan is került egy áprilisi szerdával nagy, sárga színű csillag sok ezer szegedi kabátjára.

Egyszer terveztek Szegedre egy 22 emeletes toronyházat

Egyszer terveztek Szegedre egy 22 emeletes toronyházat

Szűcs Dániel

1967 januárjában megjelent egy cikk a Délmagyarországban, mely szerint a következő években felépül egy huszonkét emeletes toronyház Szegeden. A történetben több szép fordulat volt, és nem kevés meglepődéssel járt, főleg ha azt nézzük, hová tervezték az épületet, de mégis, talán a legkevésbé várt dolog, amit most leírhatok az az, hogy ez az épület végül meg is épült.

Mit keres a szegedi Centrum Áruház egy budapesti kerület egyik eldugott utcájában?

Szűcs Dániel

Van egy sziget a Dunán, a Csepel-sziget, ami nem az a hagyományos értelemben vett sziget, hiszen nem egy óceán közepén van pálmafákkal, hanem Pest megyében. Vannak rajta kisebb-nagyobb települések, úgy mint a legdélebbi, Makád, vagy a legészakabbi, Csepel. Utóbbi nem is igazán település, hiszen nem önálló, hanem Budapest 21. kerülete. Itt gyártották régen szinte az összes biciklit, amiket ma már csak az idősek (vagy a régiségeket kedvelők) használnak.

Minden, amit tudni akartál a szegedi közvilágítás izgalmas történetéről

Minden, amit tudni akartál a szegedi közvilágítás izgalmas történetéről

Szűcs Dániel

Mi világított Szeged utcáin 190 évvel ezelőtt? És 120 éve? Tényleg voltak emberek, akiknek az volt a foglalkozásuk, hogy fel és le oltogassák az utcai lámpákat? Mi a fene az a légszesz? Mit keresett négy évtizeden át egy francia üzletember kezében a szegedi közvilágítás? Most megpróbálunk minden kérdésre választ adni, megnézzük, honnan jött és hogyan lett Szegednek közvilágítása.

Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?

Szűcs Dániel

A napokban lenne 160 éves a szegedi vasúti híd, melyet a kor legmodernebbjének mondtak. Az, hogy tényleg az volt-e, sosem fog kiderülni, de valószínűleg ugyanakkora az igazságtartalma, mint annak, hogy a magyarok találták fel a csuklós buszt.

Tegnap szó volt a híd megépítésének körülményeiről: arról, milyen elképzelések álltak egymással szemben, hogy ki építette meg a hidat, és hogy ehhez milyen érdekes, valóban újnak számító módszereket vetettek be. Most nem is a hídról magáról fog szó esni, hanem egy dokumentumról, melyben a híd tervező főmérnöke, Ernest Cézanne rengeteg oldalon keresztül fejtegeti, hogyan is fogja felépíteni ezt a csodás műtárgyat. Ebben a mappában tárolta a hídról készített 42 rajzot is. Mi most ezekből válogatunk.

 

https://szegederarchivum.hu/igy-epult-fel-a-vilag-egyik-legkulonlegesebb-hidja-a-szegedi-vashid/

 

A híd oldal- és felülnézete 1855-ben. A híd és a meder közötti vonal jelöli az évi vízszintet, melyhez képest közel 8 méterrel feljebbre szabta meg a hidat az építtető Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság.

 

A tervezés egyik első fázisa a különböző felmérések elkészítése volt: itt a Tisza vízállása látható 1845-ben, illetve 1851. és 1858. között, havi bontásban. Vizsgálták továbbá a vízhozamot, folyási sebességet és a víz szélét a partokon különböző vízszintek esetén.

Continue reading “Hogyan építsünk vasúti hidat a 19. század közepén?” →

Így épült fel a világ egyik legkülönlegesebb hídja, a szegedi vashíd

Így épült fel a világ egyik legkülönlegesebb hídja, a szegedi vashíd

Szűcs Dániel

Két okból is vashídnak hívták: egyrészt vasúti híd volt, másrészt zömében vasból készült, vagyis acélból. 160 évvel ezelőtt ezen a napon indult meg a forgalom Európa legmodernebb vasúti hídján, a szegedin. A híd 86 éven át szolgálta a kontinens legendás vasútját, öt éven keresztül még az Orient expressz is átkelt rajta a Párizs és Várna közti több ezer kilométeres útján. Mára azonban a legtöbb szegedi nem is tudja, hogy valaha létezett, hiszen már több, mint 74 éve, hogy beledőlt a Tiszába, majd sosem épült újjá.