Kétségkívül Szeged egyik leghíresebb régi épülete a MÁV tulajdonában álló igazgatósági épület, mely 1894. július 14-én kapta meg lakhatási engedélyét. A MÁV Igazgatóság története.
A telket, melyen a grandiózus épület áll még az 1879-es árvíz után jelölték ki. Határait a Tisza Lajos körút, a Budai országút, a Fekete Sas és a Pallavicini utcák adták, melyek közül egyedül előbbinek nem változott semennyire sem a neve. A Budai országút a mai Kossuth Lajos sugárút, a Pallavicini utca pedig Kiss Ernő nevét viseli napjainkban. A területet a városi építései alap számára tartották fent, és egészen 1893-ig, mikor is a MÁV beadta kérelmét a városhoz, hogy ide építse új üzletigazgatóságát, egy tér volt itt, mely a Ferenc tér névre hallgatott.
Ekkoriban nem volt meglepő, hogy a MÁV ilyen nagy épületet épít Szegeden, hiszen jóformán az ország közepén voltunk, és a város kiemelkedő szerepet töltött be a vasút életében is. Olyannyira, hogy Baross Gábor 1887-ben a szabadkai üzletveztőséget Szegedre helyezte, azután egy évvel, hogy a Vasúti Központi Leszámoló Hivatal is a városba telepedett. Ezek az Anna-kúti épület megépültéig a Széchenyi téri Zsótér házban voltak, ahol a vasút összesen 42 helyiséget bérelt.
Amikor benyújtották a kérelmet, már benne voltak Pfaff Ferenc tervei is. Pfaff volt az a híres építész, aki az ország legtöbb nagyvárosának vasútállomását tervezte. Lényegében ahol nem szabványtervek szerint építkeztek (ilyenek voltak a kisebb városok/falvak állomásai és a raktárak), vagy húztak fel valami nagyobb volumenűt, mint a fővárosi állomások, ott Pfaff tervezhette meg az indóházat. Ő élt is a lehetőséggel, a keze munkáját dicsérik az aradi, a ceglédi, a pécsi, a szegedi, a nyíregyházi és a miskolci pályaudvarok tervei is, de lista itt bőven nem áll meg.
A neoreneszánsz stílusban megálmodott, eredetileg csak kétemeletes Anna-kúti épületet kevesebb, mint egy év alatt építették fel, 1894. július 14-én már meg is kapta lakhatási engedélyét. Amit viszont egészen elképesztő lehet hallani, hogy
1943-ban úgy építettek hozzá egy újabb emeletet, hogy a tetőt nem elbontották, hanem egyszerűen megemelték.
Az épületet eztán 1964-ben újították fel. Erről a Délmagyarországnak egy olvasójuk a következőket írta:
„Kívül-belül renoválják, csinosítják a szegedi MÁV igazgatóság épületét. A tatarozás nagy felfordulást okoz, de a nehézségeket minden dolgozó örömmel vállalja, mert javulnak munkakörülményeink. A jelenlegi ütemterv szerint a munkát 1964. augusztus hó 31-ig fejezi be a vállalat, amely akkor szerezne igazi örömet az igazgatóság dolgozóinak, de talán még a városnak is, ha a határidőt egy hónappal meg tudná rövidíteni és a szabadtéri játékok idejének megkezdésére befejezik az épület felújítását.”
(via Sulinet és Sínek Világa)
Nyitókép: az üzletvezetőség egy 1912-es képeslapon. Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár / Hungaricana