A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki a szegedi ELI-ALPS kutatóközpont lézerrendszerének felhasználásával, az erről szóló szándéknyilatkozatot pénteken írták alá Szegeden, Párizsban és Los Angelesben – adta hírül az MTI.
A Kaliforniában tartózkodó Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – videokonferencián keresztül – bejelentette, a magyar kormány a projektet nemzeti kutatási programként 3,6 milliárd forinttal támogatja.
A miniszter hangsúlyozta, az atomenergia fontos eleme a magyar energiamixnek. Az országnak van működő atomerőműve, újabb blokkokat épít és rendelkezik a szükséges oktatási és kutatási kapacitással.
A szegedi ELI-ALPS kutatóközpont alkalmas arra, hogy ott kidolgozzák a módszert az atomerőművek radioaktív hulladékainak lebontásához annak érdekében, hogy ezek ne több ezer évig maradjanak velünk, hanem ennek az időnek a töredékéig – tudatta a miniszter.
Amennyiben a 2018-ban fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Gerard Mourou elképzelése működik, akkor sikerül megoldást találni az atomerőművek alkalmazásának egyik komoly problémájára – közölte Palkovics László.
A kutatási programot a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) koordinálja, részt vesz benne a párizsi Ecole Politechnique professzora, Gerard Mourou, valamint a University of California, Irvine professzora, illetve a TAE Technologies tudományos igazgatója, Tajima Toshiki munkatársaival. A kutatásba a tervek szerint további partnereket is bevonnak.
Rovó László, az SZTE rektora hangsúlyozta, az együttműködési megállapodás tudománytörténeti jelentőségű, hiszen a nukleáris hulladék kezelése – amely nemcsak műszaki és technológiai kihívást jelent, hanem legalább ilyen fontos a társadalmi dimenziója – az emberiség jövője szempontjából is meghatározó.
A professzor kifejtette, az SZTE Magyarország legjobb egyetemeként folyamatosan törekszik arra, hogy mind oktatási, mind tudományos és innovációs területen a világ élvonalába tartozzon, és az intézmény kutatói számára megfelelő hátteret biztosítson a kiemelkedő minőségű tudományos munkához.
Szabó Gábor akadémikus, az SZTE prorektorának tájékoztatása szerint a nukleáris hulladékok kezelésében kihívást jelent a hosszú felezési idejű anyagok tárolása. A problémára a megoldást a P&T (partitioning and transmutation – partícionálás és transzmutáció) jelentheti. A partícionálás során a nukleáris hulladék különböző komponenseit szétválasztják, majd ezek közül a hosszú felezési idejűeket transzmutációval átalakítják. Az anyagot például neutron besugárzásnak teszik ki, aminek hatására az stabil vagy gyorsan lebomló maggá, magokká alakul.
A transzmutáció ötlete nem új, már évtizedek óta ismert, hogy ezzel az eljárással a radioaktív hulladék kezelése lényegesen könnyebbé válik. A probléma az, hogy a szükséges neutronok előállítása nukleáris reaktorokban, vagy gyorsítók segítségével történhet, ami a gyakorlati alkalmazást lényegében lehetetlenné teszi. Az egyik kulcskérdés az, miként lehet olyan neutron forrást kifejleszteni, amely egyszerűen kezelhető, és az ára is jóval alacsonyabb, mint a rektoroké vagy gyorsítóké.
Az utóbbi néhány évben a lézeres részecske gyorsításban bekövetkezett jelentős fejlődésre támaszkodva Gerard Mourou és Tajima Toshiki professzorok egy olyan javaslatot dolgoztak ki, amely a problémát lézeres gyorsításon alapuló neutron forrással kívánja megoldani.
Az elvégzett számítógépes szimulációk azt mutatták, hogy a demonstrációs kísérletek megvalósítására a legjobb esélyt jelenleg a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontban található lézer rendszer adja.
A kutatási program keretében ősszel tudományos tanácskozást rendeznek Szegeden – jelentette be a professzor. (MTI)