„A szegedi kultúra az a beteg, aki holnapra már lehet halott”

A koronavírus nem csak a mindennapi életünkre, de a gazdaság és a turizmus mellett a kultúrára is nagy hatást gyakorolt. Ahogy a nagyok, úgy a kicsik is megérezték a helyzet negatív hozadékát: sok zenekarnak, zenésznek és vendéglátó egységnek lett nehezebb a megélhetése.

Egy szegedi rendezvényszervező cég, az Iventer most az ő megsegítésüket tűzte ki célul, és jótékonysági akciók keretei között számít a városlakók hozzájárulására is. „A koronavírus-járvány után nyilván mi, szervezők is megéreztük ennek a helyzetnek a súlyát, és azt tapasztaltuk, hogy nem csak nekünk, hanem a fellépőknek is nehéz. Arra a következtetésre jutottunk, hogy szeretnénk egy olyan vállalkozási formát létrehozni a jövőben, ami támogatná a zenészeket, zenekarokat és képzőművészeket” – mondta Sehapovic Iván, az Iventer tulajdonosa.

Első körben karitatív megmozdulások során szeretnék felmérni, hogy mekkora a részvételi kedv, és a későbbiekben ezek nyomán hoznának létre egy pénzalapot, mely állandó szervezetként, afféle mecénásként állna a művészek mögött, támogatva a szegedi kultúrát „Nem kell százezrekről, vagy milliós tételekről beszélni. Az ötszáz, ezer vagy kétezer forintoknak is már sok haszna lehet. Azt reméljük, hogy minél többen fognak segíteni ebben, mivel itt főképpen a szegedi kultúrán van a hangsúly, a szegedi zenészeken.”

Az első ilyen adománygyűjtő eseményre a Gong Stationben kerül majd sor. Ezzel, illetve az egyéni felajánlásokkal kapcsolatban létre is hoztak egy online jegylinket: ide várják azok adományait, akik szívesen hozzájárulnának ahhoz, hogy a városnak még hangsúlyosabb lenyomata legyen a kultúra térképén. Az említett eseményen jótékonysági vacsora és árverés is várja majd a vendégeket.

„Rendezvényszervezőként azt vettük észre, hogy a helyeknek nagy gondot jelent, hogy kifizessenek egy-egy zenésznek mondjuk tízezer forintot per este, ami amúgy viszonylag kis összeg azért, hogy valaki két órán át zenéljen. Rengeteg helyen lehetne sokkal pezsgőbb a kulturális élet, ha lenne mögötte keret, de állami szinten nem nagyon lehet számítani támogatásra. Azt is mondhatnánk, hogy a szegedi kultúra az a beteg, aki holnapra már lehet halott.”

A felajánlott összegeket zenészek, zenekarok és képzőművészek támogatására, vendéglátó egységek program díjának finanszírozására, és egyéb támogatásokra kívánják fordítani.

A későbbiekben alapítványi alapokon nyugvó koncepció szerint az említett jótékonysági estből, és az ahhoz hasonló eseményekből, például borkóstoló estekből, koncertekből, valamint az egyéni felajánlásokból befolyó összegekre tudnak majd pályázni a művészek és a vendéglátó egységek nem csak szezonálisan, de éves szinten is.