Nem is gondolnánk, hogy Szeged mennyi történetet futtat párhuzamosan. A street art teremtette urban folklór jártában-keltében is körbe öleli az embert, aki jelenléte révén maga is a részese ennek a misztikummal övezett világnak. Antropomorf lények, csáphajú lányok vizslatnak minket megvetően, vagy teszik fel kérdéseiket egy-egy köztéri oszlopról, vagy szórakozóhely tükréről bámulva. De tudjuk, hogy kik ők, és hogy mit rejt ez a világ? A szegedi street art egyik meghatározó jelenségével, 9219 2112-vel erről beszélgettünk.
Kit, vagy mit takar a 9219 2112-es szám?
Ez csak egy szám, a legjobb az lenne, ha még ez sem lenne. A 9219 2112 nem egy embert takar, hanem mindent, ami kapcsolatba kerül, vagy került az elkészült munkával. Azt, ami vagy aki inspirálja a készítőjét, és persze az alkotót és a befogadót is. Aki hallott már róla, az is részese ennek a masszának. Itt nem a kép alkotójának személye a fontos, hanem a kép hatása a nézőre. Ezért is szeretnénk, ha a készítők száma, neme, kora és személyazonossága titokban maradna, mert az csak redundáns információ, fölösleges adat, ami befolyásolja és megzavarja az értelmezést.
Hogyan kezdődött ez a szegedi street art ámokfutás?
Szegeden rengeteg street artos alkotás van, amik teljességgel elbűvölőek. Az első találkozás a babafejekkel történt, ugyanis akkoriban többnyire az ezeket ábrázoló matricák uralták Szegedet, majd a város szépen lassan feltárta titkait. Olyan volt, mintha egy kimondatlan történet főszereplői lennének láthatóak az utcán. Körülbelül egy év kellett ahhoz, hogy ez a történet tovább gördüljön, így meg is születtek az első matricák, nagyon kis példányszámban és eléggé más stílusban, de ott voltak. Persze közben volt próbálkozás más utcai médiumokkal is, de ezek valamiért nem voltak elég komfortosak, így kisebb nagyobb bukások és lebukások után ki is koptak a rutinból. Az egész műfajt egy sulis feladat hozta újra a felszínre, szóval minden az iskola hibája. 🙂
Végülis kik ezek a figurák?
Én, te, ő, mi, ti, ők. Olyan emberek akik nagy hatással bírnak, vagy olyan popkulturális alakok, akiket más kontextusban is érdemes bemutatni. Esetleg valami, ami egyszerűen csak jól néz ki. Ez egy öncélú tevékenység, Te döntöd el mi inspirál.
De valahol azért egy közös univerzumot alkotnak?
A legtöbb „modell” átlagos ember, akik a 9219 2112 szűrőin keresztül születnek újjá, így a születés egyik helye a valóság, a másik az alkotó képzelete. A titokzatosság köti össze az univerzum polgárait, még akkor is, ha teljesen más stílusban kerülnek ábrázolásra. Ez egy interaktív kapcsolat. Aki lát egy ilyen matricát, talán elkezd gondolkodni azon: Ki csinál ilyet? Miért? Kik ezek? Miért fontosak? Ez egy sztori? Ez a lényeg, a gondolkodásra késztetés. A munkák a körülvevő világ hatására tele vannak interdiszciplináris utalásokkal, és ezek sokszor kommunikálnak is egymással, így teremtve új dimenziót, akár öntudatlanul is. Ez van ha egy pillanatig nem figyelsz oda és folyamatosan készülnek a képek.
Ha a művek helye az utca, akkor gondolom, hogy az inspiráció is a földön hever.
Igen, a világ, ami körülvesz tele van inspiráló motívumokkal. Csak körbe kell nézni és az alapok adottak. Meg persze nagy hatóereje van a barátoknak és a barátnőknek is, az utóbbiaknak halmozottan. Ők is sokszor megjelenítésre kerülnek egy enyhén groteszk szűrőn keresztül. Sokszor adottak az okkult, törzsi, vagy apokaliptikus ábrázolások, a groteszk filter és a jellegzetes képi világ agresszívan taszítja a sötétbe a mondanivalót. A szegedi és magyar street art világ jó pár alakja inspiráló még, de stílusban a cél a függetlenség.
Hogyan készülnek ezek a munkák?
Az alap eszköztár része a matrica és a plakát, változó méretben, de az utóbbi időben inkább a matrica volt a leggyakrabban használt médium. Régebben papír alapúak kerültek kiragasztásra, de ezek nem bírják olyan sokáig, ezért a legújabbak műanyagból készülnek. A gyártás teljes mértékben házi kivitelezésű, jobbnak tűnik a lehető legszűkebb körben tartani a folyamatokat, akár kellemetlenségek árán is, ezért lett végül a kézműves matricacéh mellett letéve a voks. A legtöbb minta egy egyszerű lézernyomtatóval készül, amibe következetesen és szakszerűtlenül kerül betömködésre a PVC matricahordozó. De készült már matrica kézzel, spray-el fújva vagy hengerelve is. Ezek akkor célszerűek, amikor a nyomtatás méret vagy más egyéb miatt nem lehetséges. A számítógépes grafikaalapok pedig vektorosan készülnek kézi szerkesztéssel.
Van a matricázásnak lélektana?
Persze, hogy van, és nagyon érdekes is. Ez egy olyan műfaj ahol a sorsukra hagyod a munkáidat, amiket addig szinte a gyermekeidként kezeltél. Egy kis lakk rá, és már sosem lesz a kezedben újra, el is felejted a létezését. Már nem a tulajdonod. Az emberekre van bízva hogy gyűjtőszenvedélyből, vagy megbotránkozásból szedik-e le, esetleg a helyükön maradnak és az enyészet végez velük. Az emberek inspirálják, és ők is döntenek a sorsukról. Az új műanyag matricáknak viszont az a sajátossága, hogy ha le is szedik, a minta megnyúlik és ezzel élvezhetetlen lesz. Ez is erősíti, hogy milyen fontos a kontextus és hogy ezek nem beárazható darabok. Szóval ne szedjétek le őket! 😀
Hogyan vélekedik a közönség, illetve a szakma az eddigi munkákról?
Mivel ez egy anoním műfaj, ezért a visszajelzések kevésbé fontosak. Nyilván volt már jó és rossz is, de ez nem fontos. Ez egy önző és kéretlen tevékenység, az emberek véleménye kevésbé számít, így kizárható az, hogy a közönség tetszése, vagy nemtetszése befolyásolja az alkotói munkát. A szakmai elismerések száma is csekély. De például márciusban volt kiállításom a Zugban, meg nagy megtiszteltetés volt tavaly tavasszal, egy nagyobb szegedi street artos projektben való részvétel is, aminek keretében kettő óriásplakát is kikerült legális módon az utcára, rangos és nagy múltú alkotók munkái mellé. De nem ez a fő vonal.
A matricázás hol helyezkedik el a street art hierarciában?
Jó a kérdés, rengeteg dologtól függ szerintem. Nyilván ott van az, hogy minél illegálisabb valami, annál komolyabb elismerés jár érte a föld alatti körökben, a matricázás viszont nem tartozik a legnagyobb bűncselekmények közé, meg ugye reklámmatricákkal is tele a város. Viszont mindenki értékeli a szép dolgokat, szóval a matricáknak is megvan a helye a throw upok mellett. Emellett az sem elhanyagolható, hogy ami 9219 2112 számmal fut, általában digitálisan készülő grafika, ezért nagy számban sokszorosítható, ami von le az értékéből. De a különböző szériák kis példányszámban kerülnek nyomtatásra, hogy ne egy ábrával legyen lebombázva minden, új ötlet meg van bőven. Összegezve, ez egy elfogadó kör, nem igazán van műfaji megkötés, és nem is volt még ellentét senkivel.
Hogy fogadta a jelenlétet a szegedi street art közösség? Nincs konkurenciaharc?
A 9219 2112 kicsit a kívülállók közé tartozik. Megvannak a kapcsolatok a többi underground utcai alkotóval, de egy kis távolsággal kezelve. Nem azért, mert lenne bármilyen hierarchia, csak egyszerűen így alakult ki a dolog. Viszont mindenkivel jó összeköttetésben lenni, ebben nagy segítség az insta, mert név és arc nélkül lehet gratulálni az ország másik felében tevékenykedők munkáihoz. Több szuper kollaboráció is sikerült már így. Konkurenciaharc meg végképp nincs. A 9219 2112 hatására is sokan kezdték el ezt, a lényeg, hogy ne ragasszák le a matricáinkat!
És a rendvédelmi szervek visszajelzései milyenek? Milyen jogi vonatkozásai vannak a matricázásnak?
Kevés olyan van, aki még nem futott bele valahogy a rendőrökbe, hála istennek eddig komolyabb penitenciát még nem kellett gyakorolni. Egyébként a matrica, mivel nem okoz tartós felületi kárt, ezért nem olyan súlyos vétség mint a festés. Ha feljelentenek akkor lehet komoly következménye, legutóbb még így állt a helyzet. Viszont mindenképp óvatosságra intenék mindenkit, aki hasonló dolgokon gondolkodik, mert kényelmetlen az a pad a rendőrségen.
Vannak más futó projektek is?
Igen. Kicsit háttérbe is szorította télen az utcai aktivitást egy nagyobb képregényes projekt, a Betonneon, aminek a pilot része történetileg már szinte kész is van, és részleteiben pusztán a lustaság okán nem került még publikálásra. A képregény környezetében egyébként a 2119-es Szegeden fog játszódni, történetében pedig egy apokaliptikus világban élő lányról és a robotjáról lesz majd szó, folyamatos reflexiókkal azokra a hibákra, amiket a jelenkor embere, mi követünk el, és amik miatt majd a jövő embere, a mi gyerekeink fognak szenvedni. Egy jó kis borongós noire sztori, sötét stílusban a belső monológokra koncentrálva.
Nyitókép: Balogh Gergő / Szegeder