Nagyszabású, összegző kiállítással tiszteleg Nagy Gábor festőművész előtt október 10-től a REÖK. Az Átkelés az elmúlt évek talán legátfogóbb tárlata, a csaknem 350 alkotás a Munkácsy-díjas művész szinte teljes életművét összefoglalja. A tárlat a kultúrintézmény szerint ráadásul a mindeddigi legnehezebben megrendezettebb is, hiszen több időpontot is elvetettek már a vírushelyzet miatt. Szombattól azonban bárki láthatja.
Festmények, kisplasztikák és grafikák sokasága veszi birtokba a Reök-palota kiállítótermeit szombattól, ahol Nagy Gábor festőművész alkotásai láthatók. A magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb alakjának munkásságát végigkísérte művészetoktatói tevékenysége is: 1974-től egészen 2011-ig egykori iskolájában, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanított. Pályája kezdetén az egyén létbevetettségének viszonyait vizsgálta, majd a 80-as évektől egyre erősebb vágy hajtotta a háromdimenziós ábrázolás felé is. Sok művében foglalkozik az ember és a táj kapcsolatával, az utóbbi évek motívumai között pedig megjelent a bárány, mely a tisztaságot, az őszinteséget, a szeretetet és az áldozatvállalást jelképezi. A tárlat valódi időutazás a nézők számára, ugyanis Nagy valamennyi alkotói korszakát bemutatja a korai évektől egészen 2020-ig.
A több, mint 300 alkotás a REÖK összes kiállítóterét elfoglalja, a művek tematikus csoportokba szedve sorakoznak. Az első emeleten főként a grafikák, míg a másodikon a festmények láthatók, ezt egészítik ki mindkét szinten a kisplasztikák. A tárlat Nagy Gábor egyik személyes kedvencét, a Különös táj I. című alkotást is bemutatja, melyet egy dél-franciaországi művésztelepen, Mirabelben szerzett élményei inspiráltak. Az Átkelés csaknem három hónapig, 2021. január 3-ig tekinthető meg a Reök-palotában.
Nátyi Róbert, a kiállítás kurátora a tárlat pénteki sajtóbejárásán elmondta, Nagy Gábor munkái ismertek a szegedi közönség előtt, hiszen állandó résztvevője a Nyári Tárlatoknak, a Táblaképfestészeti Biennáléknak, valamint a Vásárhelyi Őszi Tárlatoknak, utóbbin munkáit 2007-ben Tornyai-plakettel is díjazták. „Emellett erős a kötődése a térséghez, hiszen egyik alapítója a Csongrádi művésztelepnek, ahol tanítványaival – csaknem négy évtizeden át oktatott egykori iskolájában, a Képzőművészeti Egyetemen – rendszeres vendég volt” – közölte a művészettörténész.
„Nagy Gábort sokszínű alkotói attitűd jellemzi: készít rajzokat, grafikákat, festményeket és kisplasztikákat. Bizonyos formai elemek – mint a szárnyas figurák vagy angyalok – azonban rendre, akár évtizedeken átnyúlva megjelennek munkáin, de visszaköszönnek a képeken a Tisza, az ártér, az alföldi világ motívumai is” – hangsúlyozta Nátyi Róbert.
Nagy Gábor úgy fogalmazott, különleges feladat kívülről, új nézőpontból visszatekinteni négy-öt évtized munkáira. A kiállítás anyagát igyekezett úgy összeállítani, hogy bepillantást adjon munkásságának minden korszakába, a kép azonban nem lett arányos, mivel az évek során sok alkotása került külföldre, s ezek közül jó néhány a járvány miatt nehezen mozdítható. Mint mondta, alkotásaival mindig a műfajok határterületein működő megoldásokat kutatta, a konkrét látvány és az absztrakció közötti határvonal az, ami a mai napig érdekli és izgatja.
