Az ember nehezen tud rosszat mondani a saját városáról

A Tiszaföldváron született Botka László 1991-ben jött  Szegedre egyetemi tanulmányait végezni. 2000-ben tette lesz szakvizsgáját, két évvel később, 29 évesen pedig Szeged polgármesterévé választották. 2017-es lemondása előtt az MSZP miniszterelnökjelöltjeként tűnt fel az országos politikában, pártját ellepő Fidesz-ügynökökre hivatkozva azonban visszalépett, mondván, ezentúl városát, Szegedet szeretné szolgálni. Harmadik polgármesteri ciklusa végén ültünk le vele a városházán, hogy beszéljünk többek között a várossal kapcsolatos terveiről, migránsbetelepítésről, és a tízezer forintos támogatásról. Interjú Botka László polgármesterrel, az Összefogás Szegedért Egyesület polgármesterjelöltjével.

A választások másnapján, október 14-én reggel mi lesz a programja?

Természetesen a választási kampányban sem áll le a város működése és a hivatali ügyeket közben is intézni kell. A választások után pedig azonnal szeretnék leülni minden megválasztott képviselővel, hiszen az, hogy egyébként ki kire szavazott, vagy kinek mi a pártállása, az az én álláspontom szerint egy önkormányzat esetében a választás napjáig számít, hiszen mindenki azt mondta a választóknak, hogy Szegedért akar dolgozni. Fel fogjuk tenni mindenkinek a kérdést, hogyan tervezi a következő időszakot.

Milyen összetettsége lesz a városházának a következő 5 évben?

Ezt a választópolgárok fogják eldönteni, én nagyon bizakodó vagyok. Az Összefogás Szegedért Egyesület kiváló jelölteket állított mind a 20 körzetben, minden jelölt méltó a bizalomra. Öt évvel ezelőtt a 20 körzetből 17-et nyertünk meg, tehát nagyon nagy bizalmat kaptunk a választóktól.

Tud tippelni?

Nem szeretek tippelni, a választókra bízom.

A leghosszabb ideig, 32 évig, Pálfy Ferenc volt Szeged polgármestere (1872 és 1904 között). Nem lehet megunni ezt?

Nem. Nem csak azért, mert Szeged egy gyönyörű és izgalmas város, ahol minden nap történik valami, hanem mert sokkal jobban motiválnak a jövő kihívásai és lehetőségei, mint amennyire elégedett vagyok az eredményekkel. Rengeteg tervem van a jövőre nézve. Nekem Szeged vezetése a legfontosabb szolgálat.

Volt eddig bármi is a rivális jelöltek kampányában, amit kifejezetten erkölcstelennek tartott?

Szürreális, ami a szemünk előtt zajlik, nem programokról folyik a kampány, nincsenek viták. A Fidesz egyrészt nem vitatkozik, másrészt nem programmal akarják megnyerni a választást. De ez nem mostani ügy, már az elmúlt években is így volt. 2010-től lényegében teljes egészében kiirtották Magyarországon a normális politizálás és normális kampány kereteit. A Fidesz által elfoglalt revolvermédia pedig az ellenzéki jelöltek megsemmisítésére törekszik. Ebben a kampányban is töménytelen mennyiségű hazugság és gyűlölet zúdult a szegediekre.

Volt olyan, amit megmosolygott?

Az ember kínjában is mosolyog. Amit például itt az uszodapénzzel kapcsolatban napok óta előadnak, az megmosolyogtató.

Mert ott mi történt valójában?

Egy önkormányzatnak vannak kereskedelmi bankszámlái és vannak a kincstárnál vezetett bankszámlái a sok másik mellett. A kormány az uszodára adott támogatást a kereskedelmi számlánkra utalta át, majd kaptunk egy levelet, hogy azt kérik, utaljuk át a kincstárnál vezetettre. Semmi jelentősége nincs, hogy a tucatnyi számla közül melyiken van a pénz, ezért visszaírtunk egy udvarias levelet, hogy természetesen ezt meg fogjuk tenni, de szeretnénk kérni, hogy az úgynevezett támogatói okiratot módosítsák, amelyben az szerepel, hogy a kormány a kereskedelmire utalta a pénzt. Ezek után teljesen megdöbbentünk, amikor múlt héten a Miniszterelnökség törvénytelenséget kiáltott és ÁSZ-vizsgálatot kezdeményeztek a kampányfinisben. Ezen már csak jókat mosolygunk.

Lesz valaha harmadik híd?

Igen. Eddig sem rajtunk múlott. 2017 januárjában volt itt Orbán Viktor miniszterelnök úr, akkor nagy sajtónyilvánosság előtt aláírtuk Modern Városok Program Szegedre vonatkozó együttműködési megállapodását, amit előtte hónapokon keresztül egyeztettünk a különböző kormányzati szervekkel. A miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatót tartottunk itt, a városházán, ekkor ő is és én is megerősítettük, hogy ennek a programnak az első számú eleme a déli híd megépítése. Néhány hónappal később hoztak egy kormányhatározatot, amelyben egymilliárd forintot biztosítottak a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt.-nek, hogy azonnal kezdjék meg a híd tervezését.

Pezsgőt bontottunk a városházán, hogy végre sikerült hosszú évek lobbizása után ezt elérnünk.

Aztán kezdett nem történni semmi, majd a legújabb Orbán-kormány megalakulása után nem sokkal, 2018 őszén Gyopáros Alpár urat nevezték ki a Modern Városok Program felelőseként, aki a kinevezése után néhány héttel eljött hozzám. Két órát tárgyaltunk nagyon jó hangulatban. Hozta magával a projekteket közvetlenül irányító helyettesét is. Még jól el is viccelődtünk, hogy a helyettese szegedi, tehát Szeged ily módon előnyben van. Gyopáros úr gratulált is, hogy milyen jól össze van rakva a program szegedi része. Ekkor már egy éve nem hallottunk a déli híd tervezéséről, ezért rákérdeztem, nyugtasson meg, hogy zajlik a terveztetés. Azt mondta, néhány hete lépett csak hivatalba, utána kell, hogy nézzen, és egy-két napon belül visszaszól. Nem jött semmiféle visszajelzés, ezért írtam neki egy udvarias levelet, Gyopáros Alpár pedig írt egy rendkívül konkrét levelet, amiben közölte: a kormány túlvállalta magát, ezért nincs fedezet a hídra. Az önkormányzat pedig maga nem tudja megépíteni a hidat, mert uniós forrást csak vasútfejlesztésre lehet igényelni, a vasútépítés pedig állami feladat. Küzdünk érte, és bízunk benne, hogy a választások után a kormány meggondolja magát, és legalább a tervezésre ad forrást. Ez azért is lenne szükséges, mert egy ilyen híd tervezése elég hosszú idő. Tehát ahhoz, hogy a 2021-től kezdődő uniós költségvetési és fejlesztési ciklusban ez meg tudjon épülni, először a terveknek kell elkészülniük, mi pedig ahogy eddig is, mindenben támogatjuk az építést.

Gyopáros Alpár érdekes módon pont azt mondta nemrég, hogy Ön nem kereste fel őt mindvégig.

Erre politikailag korrekt módon is csak azt tudom mondani, hogy hazugság.

Az ember nehezen tud rosszat mondani a saját városáról
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

És amikor egyszínű volt a kormányzat és a város is, 2010 előtt, akkor miért nem épült meg?

Akkor épült egy híd Szegeden a Tiszán, amely kivezette a hatalmas teherforgalmat a városból. Minden szegedi jól emlékszik arra, hogy naponta mintegy háromezer kamion dübörgött át a városon, a Kossuth Lajos sugárúton és a nagykörúton Románia felé. 2002 előtt az állam félautópályaként, 2×1 sávos útként tervezte az M43-as kiépítését. Majd egy év múlva úgy döntött a kormány, teljes értékű autópályát kell építeni, 2×2 sávos híddal. 2006-ban kiírtuk a tervpályázatot, 2008-ban letettük a híd alapkövét, 2011 tavaszára pedig el is készült a híd. Ebben az időszakban építettük ki az M5-ös autópályát is a szerb határig. A déli híd megépítését, ha jól emlékszem, az 1998-as kampányában ígérte meg először Orbán Viktor Bartha László akkori polgármesterjelölttel együtt. Azt tőlük kellene megkérdezni, hogy miért nem épült meg.

Ön szerint mi Szeged három legnagyobb előnye?

Én a földrajzi fekvést fontos előnynek tartom. Az is egy óriási előny, hogy egyetemi város vagyunk és óriási előny, hogy Szeged tradicionálisan egy összetartó közösség, ami határozottan kiáll az európai értékekért. Én azt gondolom, ez az a három dolog, amire lehet egy közösség jövőjét építeni.

És a legnagyobb három hátrány?

Az ember nehezen tud rosszat mondani a saját városáról.

Naponta cikkezik a Délmagyar és a SzegedMa arról, hogy az Ön egyik beosztottja megverte a barátnőjét. Ez tényleg megtörtént?

Az erőszak minden nemű formáját határozottan elutasítom és elítélem, az illetőhöz semmi közöm. Azt pedig felháborítónak tartom, hogy Nemesi kampánycsapata egy bántalmazott embert használ fel saját céljaira egy elszámolási vitában.

Miért nem jönnek Szegedre a nagy autógyártók?

Szeretnék egy dolgot leszögezni: Szeged öt legnagyobb gazdasági szereplője, öt legnagyobb árbevételű cégéből négy ipari, a Pick, a SOLE-Mizo, a Continental és a MOL. Nem igaz, hogy Szegeden nincs ipar, aki ilyeneket mond, az nem engem támad, hanem lenézi ezeket a nemzetközi szinten is jól teljesítő szereplőket.

Talán azért támadják Önt ezzel, mert ezek a cégek már itt voltak, amikor elfoglalta a polgármesteri széket.

A felvetés az volt, hogy nincsen ipar, erre válaszolom én azt, hogy az öt legnagyobb cégből négy ipari üzem és az én információim szerint mind a négybe folyamatosan keresnek új munkatársakat, tehát ha valaki ipari munkás szeretne lenni, akkor Szegeden ennek semmi akadálya. A másik állítás az az, hogy a szegedi gazdaság nem fejlődik. Aki ilyet mond, az nem velem vitatkozik, hanem a hivatalos számokkal. Az elmúlt három évben 10 százalékkal nőtt a Szegeden működő gazdasági társaságok száma. A Szegeden működő cégek az árbevételük után fizetnek iparűzési adót, ez 2018-ban 12 százalékkal nőtt, és már most látszik, hogy idén is két számjegyű lesz a növekedés. Aki ezek után a szegedi gazdaság haldoklásáról meg pusztulásáról beszél, az – ha gazdasági szakembernek tekinti magát – tudatosan nem mond igazat.

Mivel közlekedik Szegeden?

Többnyire öltönyben vagyok, ennek megfelelően autóval.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Mit szól ahhoz, hogy Rovó László nyíltan támogatja Nemesi Pált?

Rovó rektor úr már a negyedik rektor, akivel polgármesterként együtt dolgozom. Az előző hárommal – pártállástól és szimpátiától függetlenül – szoros munkakapcsolatom volt. Többször elmondtam, hogy az egyetem nem város a városban, Szeged egyetemi város. Az egyetem akkor fejlődik, ha a város is fejlődik, a város pedig akkor, amikor a magyar felsőoktatás és az egyetem is. Sok tucatnyi közös projektet bonyolítottunk le az egyetemmel. Rovó rektor úr tavaly nyáron lépett hivatalába, ami után nem sokkal leültünk és végigbeszéltük a közös fejlesztési elképzeléseket. Ezek után szomorúan hallottam, hogy neki el kellett mondania ezt a szöveget. Ennek biztosan megvolt a politikai oka. Én abban bízom, hogy október 13-a után a jelenlegi egyetemi vezetéssel is olyan szorosan fogunk együtt dolgozni, mint a korábbiakkal.

A hajrában azzal kampányol a helyi kormánysajtó, hogy önkormányzatok is fogadhatnak majd be migránsokat.

Amikor már minden észérv elfogy és kiderül, hogy semmiféle programmal nem rendelkezik a Fidesz Szeged jövőjével kapcsolatban, akkor előveszik a jó régi migránskártyát. Pintér Sándor belügyminiszter úr nemrég volt Szegeden, tartott egy fórumot, és megerősítette azt, ami a tény és a valóság: menekültügyi eljárás folytatása kizárólagos kormányzati hatáskör. Tehát az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban semmi dolga, feladata és lehetősége nincsen.

De ha lenne lehetősége, élne ezzel a város?

És ha a nagyapám gőzmozdony lett volna, akkor én lennék a kisvasút?

Szóval?

Én nem látok tömegeket, akik Magyarországra akarnak betelepülni. Nem a bevándorlás, hanem a kivándorlás a legnagyobb probléma, 600 ezer ember, zömében fiatal hagyta el ezt az országot, több száz szegedi is. Mi azon dolgozunk, hogy minél több szegedi találja meg a jövőjét itt Szeged városában.

Akkor ez egy nem?

Nem kopogtatnak a város kapuján, ahogyan Magyarország kapuján sem kopogtatnak tömegesével letelepedni vágyó idegenek. Az egy másik dolog, hogy most már százezrekre teszik az Orbán által idehozott vendégmunkásoknak a számát, akik jönnek most már nem csak Ukrajnából, hanem Indiából és mindenhonnan, tehát meglehetősen hiteltelen az a kormányzati kommunikáció, ami betelepülni vágyó idegenek tömegével riogat.

Nemesi Pálhoz hetente több fideszes nagyágyú is ellátogat. Önhöz miért nem jönnek az MSZP-ből?

Volt nálam a pártelnök, volt nálam a Momentum és az LMP elnöke is, jönnek hozzám más városokból ellenzéki polgármesterjelöltek, az egri, a dunaújvárosi, a szombathelyi, az érdi, a székesfehérvári és múlt héten a pécsi polgármesterjelölt, tehát nem vagyok velük híján. Az egy másik dolog, hogy ebben a kampányban a Délmagyarország nem írta le a nevemet, volt olyan, hogy a Szegedi Nemzeti Színház évadnyitójáról csináltak cikket, leírták hogy mi történt, csak éppen azt felejtették el elmondani, hogy én beszéltem. Gondolom, hogy ezt kapták parancsba Budapestl.

Leírta a Délmagyar a nevét, azzal a 2017-es kijelentésével kapcsolatban, hogy lebontaná a kerítést.

Amíg az emberek félnek, addig a kerítésnek állnia kell.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

A 10 ezer forintos támogatás folytatódik, ha megválasztják?

Természetesen. Mindenki előtt ismert, hogy a kormányzat teljes egészében kivonult a szociális segélyezésből, hiszen ugye, korábban meg volt adva, hogy az önkormányzatoknak milyen jogcímen kell állami pénzt adni, ehelyett hoztak egy új szabályozást, hogy a szociális segélyezés az az önkormányzatnak a dolga, annak ad, akinek akar, úgy, ahogy akar, olyan jogcímen, amilyenen akar és főleg abból, amiből akar. Szeged város egy fillért nem kap a szociális ellátásra, mi elsőként létrehoztunk egy 600 millió forintos segélyezési alapot, mert azt mondtam, egyetlen rászoruló szegedi sem eshet el a lakhatási támogatástól, gyógyszertámogatástól és minden korábban létező támogatási formától. Utána minden ciklusban bevezettünk valami új elemet, bevezettük a kismama támogatást, az országban egyedülálló szociális bérlakásprogramot hajtottunk végre, hétszáz lakást újítottunk fel városi forrásból és adtuk olyan szegedi családoknak, akik egyébként nem tudtak volna lakáshoz jutni. Az idei évtől pedig bevezettük a 34 ezer szegedi nyugdíjasnak és a több mint 10 ezer általános iskolás gyermek családjának a támogatási formát, sőt azon gondolkodunk, hogyan tudnánk bővíteni ezeket a támogatásokat. Szeged szolidáris város. A támogatási rendszerünk egyedülálló az országban. Ezt tartom a ciklus egyik legfontosabb eredményének.

Karácsony Gergely pedig tavaly márciusban erősen kritizálta Orbán Viktort és a Fideszt, amikor pontosan ugyanezt csinálták a választások előtt.

Micsodát?

Bejelentették a választások előtt pár hónappal, hogy adnak 10 ezer forintot.

Én azt gondolom, hogy a mi programunk azért hitelesebb, mert minden évben vezettünk be új támogatási formát. Az lett volna a nem normális, ha 2019-ben nem vezetünk be, a választásoknak ehhez nincs semmi köze. Augusztusban kapták meg a gyermekes családok a beiskolázási kedvezményt, mert akkor vásárolnak be a tanévkezdéshez.

A nyugdíjasok pedig pont a napokban kapták.

A nyugdíjasok is megkapták már hetekkel ezelőtt, ott a rendelet tartalmazta azt, hogy október elseje, az idősek világnapja előtt kell megkapniuk.

Milyen embernek tartja Nemesi Pált?

Nemesi Pál azt nyilatkozta, hogy 2010-ig egy nagyon szoros és jó munkakapcsolatunk volt, és ebben teljes mértékben igaza van. Aztán utána azt állítja, hogy 2010 után a gazdaságpolitika miatt lett közöttünk vita, ezt viszont határozottan cáfolnám. Nemcsak azért, mert semmit nem változott a város fejlesztésével kapcsolatos politikám, hanem azért is, mert amikor elfogadtuk néhány évvel ezelőtt Szeged hosszú távú városfejlesztési programját, akkor szó szerint vettük át a megyei iparkamara erre vonatkozó anyagát, amit Nemesi Pál jegyez. 2010-ben egyetlen lényeges dolog történt:

Létrejött a NER, és Nemesi Pálnak végig kellett gondolnia, hogy a sokmilliárdos családi cégének a jövőjét hogyan tudja biztosítani, majd arra a következtetésre jutott, hogy a velem való konstruktív együttműködés feltehetőleg nem a legjárhatóbb út.

Ebből a szempontból én megértéssel viseltetek irányába, rosszat pedig nem szoktam soha sem mondani az ellen jelöltről.

Az előszobánkban áll a klímakatasztrófa. Milyen intézkedésekkel tenné elviselhetőbbé a változásokat Szegeden?

Én azok közé tartozom, akik azt gondolják, hogy a klímaváltozás a legnagyobb kihívás mindannyiunk számára. Ennek megfelelően a következő öt évre szóló programom egyik legfontosabb eleme, hogy Szeged legyen a legzöldebb magyar város, és erre vonatkozóan készítettük el a részletes szakmai programunkat. Elértük azt az elmúlt években, hogy Szegeden a legnagyobb az aránya az elektromos tömegközlekedésnek, és ezt tovább kívánjuk folytatni. Teljes egészében elektromossá akarjuk átállítani a következő években a szegedi tömegközlekedést.

És ez menni fog kormányzati támogatás nélkül?

Uniós támogatásból fejlesztettünk eddig is, és ezt tervezzük a következő időszakban is, de a Modern Városok Programban is benne van egyébként. Szeged a legkerékpárosabb város is, a helyi közlekedésben egy évtized alatt 5-ről 20 százalékra nőtt a kerékpárt használók száma, tehát komoly előrelépést értünk el. Minden évben fejlesztettünk, ezt tervezzük a jövőben is. Ingyenes szervizállomásokat létesítünk, újabb kerékpártárolókat építünk.

Elindítottuk az ország legnagyobb geotermikus programját. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg földgázalapú, közel 30 ezer háztartást ellátó szegedi távfűtési rendszert geotermikus alapúvá fogjuk tenni, így felére fog csökkenni a gázfogyasztás és ezáltal felére csökken majd a város széndioxid-kibocsátása is. Jelenleg a távfűtés a legnagyobb környezetszennyező a városban, tehát ez egy óriási előrelépés lesz.

Az elmúlt két évben felújítottunk hat óvodát, hat bölcsődét és hat iskolát, mindegyikre napelemeket tettünk, ami teljes egészében biztosítja az áramellátását ezeknek az intézményeknek. Minden középületre napelemet fogunk elhelyezni. Illetve a város köré véderdőket fogunk telepíteni. Én voltam az egyetlen jelölt, aki a múlt héten minden háztartásba eljuttatta egy kis füzet formájában a programját. Aki ezt átolvassa, láthatja, hogy a zöldprogramunk kiemelten hangsúlyos.

Azért a bicikliutak például elég rossz állapotban vannak a városban.

Van, ahol rossz állapotban van, van, ahol jó állapotban. De természetesen egy városban folyamatosan kell javítani az utakat, a járdákat és a kerékpárutakat is. Ezt tettük eddig és ezt fogjuk tenni a jövőben is.

Miért engedi a város, hogy lebontsanak olyan belvárosi épületeket, melyek jócskán hozzáadnak az utcaképhez és a helyükre épülhessenek jellegtelen fehér kockák?

Ez nem önkormányzati hatáskör. Erről az építésügyi hatóság dönt, tehát nem a polgármester vagy a képviselő-testület engedélyezi, hogy milyen házat lehet építeni vagy milyen házat lehet lebontani.

De van beleszólásuk, nem?

Nincs, semmi. Az önkormányzatnak egyetlen hatásköre van, helyi védettséget tud előírni egy-egy épületnél. Szeged városában többszörös a száma a védett épületeknek, mint mondjuk Debrecenben vagy Pécsett.

Mit gondol arról a felvetésről, hogy ma egy magyar város csak akkor lehet anyagilag sikeres, ha fideszes a polgármestere, hiszen csak ekkor jön a pénz?

Ezt hallottuk 2010-ben és 2014-ben is, akkor sem jött be. Most már kilenc éve kormányoz a Fidesz, és minden szegedi tudja, hogy Szeged nyerte a legtöbb uniós fejlesztési forrást. Bevallom, én nem találkoztam olyan szegedivel az elmúlt időszakban, akinek építkezés hiánya lenne, tehát jól látszik, fejlődik a város. És azt tapasztaltam a kampányban, hogy ezt a békés építkező munkát értékelik a szegediek. Meg azért tudnék mondani jó pár fideszes várost, ami nem a szegedi fejlődési utat járta be. Ilyen például Pécs, ami konkrétan csődbe ment és csődgondnokot kellett kinevezni.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Mit vizionál Pécsre, sikerül majd megdönteni a fideszes vezetést?

Volt nálam Péterffy Attila polgármesterjelölt úr, akivel jót beszélgettünk. Felkészült, jó szakembernek tartom, úgyhogy szurkolok neki.

Beszéljünk a programjáról. 40 év felett minden szegedi számára egészségügyi szűrőprogramot hirdetett. Ez pontosan mit takar és mekkora forrás lenne hozzá szükséges?

A Fidesz jelöltje azt mondja, hogy a város magára hagyta az egészségügyet. Szeretném jelezni, hogy 2013-ban a kormány vette el a városoktól a kórházakat is az iskolák mellett. Önkormányzati hatáskörben csak a háziorvosok maradtak. A színvonal javítása érdekében az elmúlt években átfogó rendelőintézet-felújítási programot hajtottunk végre, Dorozsmán új egészségházat építettünk, orvosi rendelőket újítottunk fel. És abban az egészségügyi szakma is egyetért, hogy a megelőzést és a szűrővizsgálatokat kell Magyarországon fejleszteni. Az önkormányzat értelemszerűen elsősorban a háziorvosokkal szeretne megállapodni és támogatást nyújtani, hogy egy átfogó szűrővizsgálati rendszer legyen Szeged városában, de bízom benne, hogy meg fogunk tudni állapodni a járó- és fekvőbetegellátásért felelős Szegedi Tudományegyetem klinikai központjával is. Jelenleg akciószerű szűréseket szerveznek. Mi azt szeretnénk, ha ez nem alkalomszerű, hanem rendszeres lenne és szeretnénk, ha sokkal egészségtudatosabbak lennének a szegediek.

2022-ig megdupláznák a biciklivel munkába járók számát is. Ezt mivel lehet elérni, hiszen a tendencia azt mutatja, hogy egyre többen ülnek autóba?

Hát pont nem, hiszen 20 százalékra nőtt a kerékpárosok száma.

De a tömegközlekedéstől egyre többen pártolnak el és ülnek autóba.

Szeged tökéletesen alkalmas város a kerékpározásra a sugárutas-körutas szerkezetével és a széles útjaival, tehát meg lehet oldani, hogy elférjen egymás mellett a kerékpáros- és gépjárműforgalom, valamint a tömegközlekedés is. Ötről úgy tudtuk feltornázni 20 százalékra a kerékpárral közlekedők arányát, hogy megállás nélkül, minden évben bővítettük a kerékpárút-hálózatot. Van még bőven munka, de úgy gondoljuk az eddig évek tapasztalata alapján, hogyha jobb minőségű és több kerékpárutat építünk, akkor többen fogják választani a kerékpározást.

 

A polgármesterjelöltekkel készült interjúink ide kattintva érhetők el.

Nyitókép: Szűcs Dániel / Szegeder