Hamis állításokat közöl és megtévesztő a Délmagyarország a napokban megjelent újságcikke a városi ingatlankezelő és vagyongazdálkodási cég szerint.
A március 27-én megjelent cikk alapvetően arról szól, hogy vannak olyan szegedi vállalkozások, amelyek arról kaptak értesítést a vállalattól, hogy megemelik az ingatlanok bérleti díját, mindezt a járványhelyzet ellenére, pedig ezt szerintük nem is lehetne, mivel a még decemberben megjelent 609/2020-as kormányrendelet azt írja, hogy a hatálybalépéstől kezdve az önkormányzatok a veszélyhelyzet megszűnéséig nem bonthatnak fel bérleti szerződéseket, illetve bérleti díjat sem emelhetnek saját tulajdonú ingatlanjaikban.
A rendelet most is érvényben van, és pontosan ez az, amibe Szabó Bálint is belefutott még decemberben, amikor azt híresztelte, hogy nem fog bezárni a Cserepes sori piac.
Az ingatlankezelővállalat most lapunknak is megküldött közleményében hívja fel a figyelmet, hogy bár valóban tilos úgy módosítani egy meglévő szerződést, hogy az bérletidíj-emelkedést eredményezzen, ez jó eséllyel már alapból benne volt a szerződésben. Az IKV ugyanis mindössze az infláció mértékével emelte az árakat, amit a legtöbb szolgáltató minden év elején megejt, tehát nem egy váratlan és zsarnok kizsákmányolásról beszélünk, hanem egy előre kalkulálható emeléssel.
Azt, hogy ezt a szerződésben foglalták-e, nem tudjuk, azt azonban igen, hogy nem váratlan az ilyen szintű áremelés. (Frissítés: olvasónk hozzászólásban jelezte, hogy a garázsbérleti szerződés tartalmazza az infláció mértékével történő áremelés lehetőségét.) A közlemény egészen pontosan így fogalmaz:
„Az Emeli a bérleti díjakat az IKV című újságcikk kapcsán az alábbi észrevétellel élünk: Az IKV Zrt. álláspontja szerint az újságcikk címe és tartalma is megtévesztő, a valóságot nem tükrözi, több megállapításuk hamis állításokat tényként közöl. A 603/2020. (XII.18.) Korm. rendelet szabályozza azt, hogy a bérleti díjak emelésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a kormányrendelet hatályba lépését megelőzően létrejött határozatlan idejű bérleti szerződésekre, amelyben a felek megállapodtak a bérleti díjemelésről. Álláspontunk szerint a jogalkotó célja nem arra irányult, hogy a bérleti szerződésekben rögzített bérleti díjemelést megtiltsa a bérbeadó részére, hanem arra, hogy a bérbeadó szerződésmódosítással, új díjtételek bevezetésével ne vessen ki új terhet a bérlőkre. Társaságunk az inflációs emelés érvényesítésével a fenti hivatkozott kormányrendelet szabályozása alapján járt el, semmilyen jogszabályi rendelkezést nem szegett meg.”
Az ügyben megszólalt a szegedi Fidesz is egyébként. Ők azt írták, felháborodva tapasztalták, hogy „Szeged városa bérleti díjemelésbe fogott annak ellenére, hogy a kormány a veszélyhelyzet idejére ezt egyértelműen megtiltotta a területi önkormányzatoknak, hogy ezzel is csökkentse azok terheit, akik önkormányzati ingatlant bérelnek tevékenységük folytatására vagy lakáscélra. Mint azt bérlőktől megtudtuk, van olyan üzlet vagy jótékonysági szervezet, amelyik több mint egy éve zárva tart, és most mégis többet kell fizetnie, ugyanis az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. (IKV) 2,9 százalékkal, azaz az infláció mértékével mégis megemelte a bérleti díjat.”