Hódmezővásárhely polgármesteri hivatala hívta fel arra a figyelmünket, hogy még az előzőeknél is nagyobb aránytalanságok fedezhetőek fel a megyei uniós pénzek szétosztásánál a most kezdődő, hétéves uniós ciklusra, ez különösen Szeged esetében látványos. Szerintük ennek oka egyszerűen politikai.
Ma, azaz csütörtökön szavazzák meg a megyei közgyűlésen Csongrád-Csanád megye Integrált Területi Programját, mely a 2021-2027-es Európai Uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) Csongrád-Csanád megyére eső keretének felhasználását szabályozza.
Az előző uniós fejlesztési ciklusban, 2013-2020 között a megyére jutó keret 73 milliárd forint volt, amit akkor úgy osztottak le a településekre, hogy a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely kapott egy-egy keretösszeget, a többi település pedig a megyei önkormányzathoz adhatta le pályázatát. 2013-ban Hódmezővásárhely 9,84 milliárd forinthoz juthatott, ez a teljes összeg 13,48 %-a volt. Szeged a keret 46,4 %-át, 33,9 milliárdot, míg a többi település 29,2 milliárd forintot kapott.
A 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusban a teljes keretösszeg, ami Csongrád-Csanád megyében szétosztható 85,7 milliárd forint. Hogy milyen logika mentén oszthatja a Megyei Önkormányzat a megyei jogú városoknak is a keretösszeget, nem tudni. A két nappal ezelőtti egyeztetésen az összes település kész tények elé volt állítva, szakmai érvek nem hangzottak el – mondták. Eszerint a 2021-2027-es ciklusban az összegek így alakulnak majd:
- Szeged – 8,5 milliárdot, a keret 9,9%-át kapja,
- Hódmezővásárhely – 6 milliárdot, a keret 7%-át kapja,
- Csongrád – 3,5 milliárdot,
- Kistelek – 2 milliárdot,
- Makó – 10 milliárdot, ami a keret 11,6%-a,
- Mórahalom – 5 milliárdot,
- Szentes – 5 milliárdot, azaz a keret 5,8%-át.
Ebből, illetve a korábbi adatokból is látható, hogy bár lakosságarányosan 2013-2020 között Mórahalom (375 106 Ft) már akkor több pénzt kapott, mint Hódmezővásárhely (219 668 Ft), ez idén még durvább: előbbinél 771 724 forintra nő az összeg lakosonként, míg Hódmezővásárhelynél ez 140 545 forintra csökkenne. Főleg Makó esetében érdekes, hiszen korábban kevesebb, 123 281 forint volt a keret fejenként, addig most Hódmezővásárhelyet bőven lekörözve, 448 652 forintra növekedne az uniós pénzkeret. Szeged esetében elég csak a százalékokra ránézni, a korábbi teljes keretösszeg 46,4 %-a helyett immáron csak a 9,9 %-át kapná, ez a mostani lakosság mellett 53 434 forint/fő lenne.
Ha azt nézzük, hogy a fent felsorolt városok összesen 40 milliárdot kapnának, tehát ezt tekintjük a bázisnak – hiszen még rengeteg település van a megyében –, akkor is érdekesek a számok. Itt Makó vezeti a listát az összeg egynegyedét, azaz 25 %-ot lefölözve. Szeged csak a második a maga 21,25 százalékával, de itt meg kell jegyezni, hogy ezek abszolút összegek; látható, hogy azért Makó lakossága jóval kevesebb, így már azért más a kép. A többi település sorrendben Hódmezővásárhely (15 %), Mórahalom (12,5 %), Szentes (12,5 %), Csongrád (8,75 %) és Kistelek (5 %).
Mint a közlemény írja, Hódmezővásárhely városvezetése kénytelen arra gondolni, hogy a keretösszegeket – nem első alkalommal, de ezúttal is – politikai alapon osztották szét, hiszen semmilyen objektív paraméter nem indokolja az aránytalanságokat. A leglogikusabb szétosztás a lakosságarány figyelembevételével zajlott volna, de ha megnézzük, hogy Csongrád-Csanád megyében 398 332 fő él, akkor Szeged a maga 160 258 lakosával 40%-ot, Hódmezővásárhely 43 149 fő lakossal 10,8%-ot, Makó 22 367 lakossal 5,6%-ot, míg Szentes 26 655 lakossal 6,7%-ot kellett volna kapjon a TOP Plusz keretösszegből.
Ma egy olyan fórumon döntenek és határoznak a településeknek szánt keretösszegről – a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat –, aminek Hódmezővásárhely és Szeged, megyei jogú város lévén nem tagja.
Nyitókép: Orbán Viktor és Botka László sajtótájékoztatója a Modern Városok Program megállapodásáról. Fotó: Ujvári Sándor / MTI