Ma van a nemzeti összetartozás napja, ezen a napon emlékezünk a trianoni békeszerződés 99. évfordulójára.
Az MTI is felidézte, hogy a magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
Sokan azonban nem hagyták annyiban, hogy az átrajzolt határokkal szőnyegként húzzák ki az anyaföldet házaik alól, és beköltöztek az új határokon belülre. A legtöbben Budapestet választották új otthonként, ami a város népesedési adatain is megmutatkozik, éveken belül tízezrekkel nőtt a főváros lakossága.
Erről a költözésről készített most egy igazán impresszív térképes ábrázolást Bátorfy Attila, az Átlátszó munkatársa. A csodás térképen azt követhetjük nyomon, hogy a történelmi Magyarország területéről kik és hová költöztek, illetve mikor.
A térkép a jobb egérgombbal ráadásul forgatható is, így téve extrán izgalmassá a dolgot. A térkép alapjául a MÁV iratanyagában megőrzött listák, levéltári iratok, a helyi sajtó, illetve az Erdélyi Hírek c. lap nyomán állították össze. A statisztika szerint hivatalosan 350 000 fő volt, mint menekült, legtöbbjük Erdélyből érkezett. Természetesen azt is megnézhetjük, Szegedre kik jöttek, így tudjuk például, hogy Tokaji Józsefné 1920. október egy családtagjával Máriaradnáról költözött a városban, vagy hogy Szirbik Istvánné, a felsőbisói járásbíró neje hatodmagával jött Szegedre augusztus 16-án.