A Pénzcentrumnak beszéltek szegedi virológusok arról, hogy mi várható a delta variáns elterjedésével, mi lesz a közelgő tanévkezdéssel, illetve lesz-e negyedik hullám. Duda Ernő szerint a Sinopharmmal oltott időseknek két oltást is kapniuk kéne.
Ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, miképp alakul a jövő, mi lesz itt az iskolakezdéskor. Az a helyzet, hogy ez egy exponenciális görbe, 1-2 hét alatt kialakulhat a katasztrófahelyzet, de reméljük, hogy ez nem történik meg – mondta a Pénzcentrumnak Duda Ernő. Szerinte jó, hogy oltási kampány lesz az iskolákban a gyerekeknek, de ezt már hamarabb is, például a nyári táboroztatások idején, mivel ott is van orvosi felügyelet. Így csak szeptember közepére alakulhat ki valamekkora védettség a közoktatási intézményekben. Ugyanakkor hozzátette, átoltottság tekintetében nem tragikus a helyzet: a 12 éven felüli gyermekek egy jelentős része már most is be van oltva, nincsenek jelentősen lemaradva a fiatal felnőttek átoltottságától.
Az iskolakezdés egybeeshet a delta terjedésével
A virológus azonban nem tenné kötelezővé a maszkviselést az órákon. „Az iskolai maszkviselést korábban sem tartottam nagyon okos dolognak, mert a vírus cseppfertőzéssel terjed, ha valaki ül a helyén és csendben van, az nagy valószínűséggel nem terjeszti a betegséget. A maszkviselés inkább a szünetekben és a tanítás utáni időszakban lenne indokolt, de ezt elég nehéz elérni. Hiszen amikor kiszabadulnak a gyerekek az óráról, harsány ordítással kommunikálnak egymással, ekkor történik a legtöbb fertőzés. Gondolom mindannyian vissza tudunk emlékezni, milyen hangzavar van egy iskolában a szünetben: márpedig minél hangosabban beszél valaki, annál magasabb a fertőzés esélye.” – fejtette ki.
„A focimeccsek, sportesemények is azért kockázatosak, mert ott mindenki torkaszakadtából ordít, ugyanez a helyzet az iskolai szünetekkel is. Az egyetlen dolog, amit tudok javasolni az az, hogy ameddig az időjárás engedi, addig tartsák nyitva az összes ablakot az iskolákban. Így a zárt jelleget egy kicsit meg tudjuk szüntetni, ha nem áll a levegő, kevésbé terjed a vírus” – mondta a Pénzcentrumnak Duda.
Tóth Sándor kutató virológus viszont attól tart, hogy ha a maszkviselés nem tér vissza, akkor nagy gond lesz az iskolakezdéssel, amely nagyjából egybeesik majd a deltának az elterjedésével. A szakértő szerint a gyerekeknél a delta-variáns „gyakorlatilag nátha és hasmenés keveréke, esetleg egy kis hányinger, láz” lesz, mint tünet, viszont terjesztőként „nagyon jól funkcionálnak majd”, ráadásul a 12 éven aluli gyerekek még nem is kaphatnak koronavírus elleni oltást. Tóth azt is elmondta, hogy szeptember közepére várja az esetszámok emelkedését.
A harmadik oltás nem csak a Sinoparmmal oltottaknál javasolt
Augusztus elejétől lehet kérni itthon a harmadik oltást, ennek kapcsán Duda Ernő elmondta, hogy „akik Sinopharmot kaptak és 60 éven felüliek, azok feltétlenül oltassák be magukat ismét. Sőt, véleményem szerint nem egyszer, hanem kétszer! Nekik egy újabb oltási ciklus szükségeltetik, hiszen immár bizonyított, hogy egy jelentős részüknek semmiféle védettség nem alakult ki.” Hozzátette, ez nem csak a kínai vakcinára vonatkozik, bárkinek javasolja – még a szervátültetetteknek, daganatos betegeknek, autoimmun betegeknek is – a harmadik oltást, akinek az ellenanyag-szintje alacsony. „Hogy ne csak a Sinopharmról essen szó: vannak olyan fiatalok, akik a Pfizerre nem reagáltak” – árnyalta a képet.
„Az én vezérelvem az, hogy aki bizonytalan, az méresse meg az ellenanyagszintet. Akármit mondanak a miniszterek, az a világ tudósai által elismert dolog, hogy minél magasabb valakinek a keringő ellenanyagszintje, annál védettebb a vírussal szemben. Ha valaki ezt megméreti, akkor következtethet arra, hogy indokolt-e neki a harmadik oltás. Ha magas, akkor semmi ok nincs arra, hogy most beoltassa magát. Ugyanis elkerülhetetlennek érzem a negyedik hullámot: az ország harmada nem oltatta be magát, ez a delta-variáns pedig legalább kétszer-háromszor olyan fertőző, mint az a vírus, ami tavaly volt forgalomban. Megvan az esély arra, hogy ugyanakkora hullám következzen be, mint a második, vagy a harmadik volt; reméljük, ezt sikerül elkerülni” – fejtette ki Duda Ernő.
Véd-e az oltás a delta ellen?
Erről Tóth Sándor kutató virológus beszélt: „A többi oltóanyagról nem tudok, de Izraelben például terjed a delta-vírus, az oltottak között is sokan fertőződnek meg, és tüneteket is mutatnak. Az Egyesült Királyságban, ahol az Astra a domináns oltás, szintén hasonlóról számolnak be”. Így a delta variáns az eddigi tapasztalatok alapján elég hatékonyan áttör a Pfizer- és az AstraZeneca-oltásokon, a felnőttek súlyos állapotba is kerülhetnek, az oltottak közül nagyon kevesen hunynak el, de van erre is példa.
Duda Ernő ennél konkrétabb számokat is mondott: „A delta variáns esetében ez az MRNS-vakcináknál lecsökken 78 és 82 százalék közé, ez azt jelenti, hogy a kétszer beoltottak ötöde az esetleg megfertőződhet, enyhe tüneteket mutathat. Az Astra esetében ez az adat lényegesen rosszabb: már a gamma-variánsnál is azt látták, hogy a megfertőződésnek és az enyhe tünetek kialakulásának esélye 20-30 százalék körül volt. Az azonban változatlanul igaz, hogy az intenzív osztályra kerülés ellen ezek az oltások nagyon hatásosan védenek” – mondta a virológus professzor.