Duda Ernő: Lényegében halálra ítéli magát, aki úgy dönt, hogy dacból nem akar oltást

Duda Ernő virológus, a Szegedi Tudományegyetem tanára a Magyar Narancsnak adott interjút, amiben elmondta: ez nem egy influenza, aki pedig dacból nem akar oltást, lényegében „halálra ítéli magát”.

Az interjú azzal kezdődik, hogy sokan csináltattak ellenanyag-vizsgálatot az oltás után, de nem találtak mindenkinél kimutathatóan ellenanyagot. Erre Duda Ernő megjegyzi, hogy jó néhány ilyen e-mailt kapott már, amelyek erről számolnak be, szerinte ez aggasztó. Elmondta: A Pfizer és a Moderna által publikált adatokból bárki meg tudja becsülni, hogy ezek ellenanyag-termelése valahol tíz hónap és két év között fog lecsengeni arra a szintre, amelyikről feltételezzük, hogy még véd a vírusfertőzéssel szemben. Míg olyan oltásoknál, ahol ez nem elérhető publikusan, nem lehet tudni.

Kifejtette, hogy kétféle védelem létezik: velünk született, illetve adaptív immunitás. Az adaptív az, amely „rendkívül egyéni választ tud adni, tehát képes megkülönböztetni mondjuk az egyik influenzavírust a másiktól, az egyik koronavírust a másiktól és emlékezik arra, hogy kivel harcolt már”. Az oltás is ezt segíti. A jó vakcinák – feltételezzük, hogy a mRNS alapúak ilyenek – alkalmasak arra, hogy az orrnyálkahártyának a felszínére is kiválasztódjék az immunglobulin-A (IgA) ellenanyag. Ennek következtében akiknek kialakult az immunitásuk, nem fertőzhetők, mert az IgA azonnal neutralizálja a vírust. Ha nem fertőződik meg az ember, ő maga sem válhat fertőzővé.

„Csakhogy ez nem egy akármilyen vírus! Egy influenza- vagy más vírusbetegség esetén bizonyos sejtjeink elkezdenek termelni egy interferon nevű anyagot, s ennek következtében beindul az immunrendszer, felkészül a harcra – mint amikor a középkorban ellenséges támadás fenyegetésekor a hadba hívás jeleként körbevitték az országban véres kardot –, és a sejtek többségében kialakul egy vírusellenes állapot, tehát nem lehet őket megfertőzni. Ez a koronavírus profi: hordoz három-négy olyan gént, amelyek a terméke ezt az egész reakciót leállítja.”

Ez a vírus az emberek egy részében két-három napig szabadon szaporodik, semmiféle immunválasz nincs

– magyarázta.

Az AstraZeneca és a Janssen gyógyszercégek oltásainak vérrögképző hajlamáról elmondta, az adenovírus vektorokkal kapcsolatos lehet ez a mellékhatás. „Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy elképesztően kicsiny ez a veszély!” – figyelmeztetett. Az orosz Szputnyik V oltásra nem tért ki, de az is ezen az elven alapul.

A gyerekekről például megemlítette, hogy tavaly tavasszal közöttük azért nem volt igazán komoly járvány, mert ők az előtte levő téli szezonban összevissza fertőzték egymást azzal a négyféle koronavírussal, amelyek Magyarországon évszázadok óta előfordulnak. De miután egy éve maszkot hordunk, ezek a náthavírusok ezen a télen „nem rúgtak labdába”, tehát most nincs meg az a védettségük. Igaz, a gyerekek között egészen kivételesen ritka a halálos fertőzés; ha mégis van, ez többnyire nem a primer fertőzés következménye, hanem például a sokszervi érgyulladásé, amelyek száma megnőtt mostanában.

Az sem mindegy, mennyi vírust kapunk: „Egy vírus nyolc-tíz óra alatt képes egy sejtben elszaporodni. Ha egy vírusrészecskét kapnék – ami teória, egytől nem fertőződünk meg, a becslések szerint valahol háromszáz és kétezer között kell lennie a megbetegedéshez –, abból nyolc óra múlva lesz tízezer, és tizenhat óra múlva százmillió. Ha eleve százmilliót kapok egy nagy fröccsel, akkor tizenhat órás előnyben van a vírus az immunrendszeremmel szemben. Minél nagyobb dózist kap valaki, annál nagyobb az esély, hogy a felső légúti fertőzésből tüdőgyulladás legyen” – mondta a virológus. A maszkviselés is ezen az elven alapul.

Szerinte amit lehet tudni, hogy a megfertőződtek tizenöt százaléka, a kórházba kerültek mintegy harmada krónikus beteggé válik. Központi idegrendszeri, keringési, vagy szívtünetektől szenvednek, többeknél veseelégtelenség alakult ki, sokuknak a tüdeje tönkrement. Lényegében halálra ítéli magát, aki úgy dönt, hogy dacból nem akar oltást – fejtette ki. „Ez olyan, mintha valaki sportot űzne abból, hogy a leeresztett sorompón keresztülront a kocsijával. Lehet, hogy tízszer át tud menni, tizenegyedszer elcsapja a vonat. De lehet, hogy másodikra. Érdemes, két parányi tűszúrás miatt?”