Nagyot ment a helyi sajtóban a hír, mely szerint magas ólomtartalmú víz folyik két szegedi iskola csapjaiból is. Az ÁNTSZ térképre tette, Magyarországon hol mennyire valószínű, hogy ólmos víz folyik egy-egy csapból, így most mindenki megnézheti, mi a helyzet a háza táján.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) eddig összesen 2700 csapvízmintát vizsgált meg Nyitott laboratórium nevű programjában. Ezek egyötödénél állapították meg, hogy a határérték feletti az ólomtartalom – írja a Világgazdaság a hatóság beszámolója alapján. A vizsgálatokból főként az derült ki, hogy minél régebbi egy ház, annál nagyobb az esélye a magas ólomtartalomnak, hiszen 1970 előtt még használtak ólomból készült csöveket vízvezetékrendszereknél. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy ha rövid ideig folyatjuk a vizet, határérték alá csökkenthető az ólomtartalom. Ez magas koncertrációjú mérések kétharmadánál vált be.
Sokan nem igazán figyelnek rá, mit isznak, mondhatni fittyet hánynak a vizük minőségére, pedig komoly veszélyeket rejtő problémáról beszélünk. A Qubit cikke szerint
az ólommérgezés többek között idegrendszeri megbetegedéseket okozhat,
de különösen veszélyes a várandósok és a három év alatti gyermekek számára is „A csapvízben lévő ólom fő forrását a vízhálózatban lévő ólomcsövek adják, ugyanakkor az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten” – hívta fel a figyelmet az NNK.
Szegeden a következőképp oszthatók be a városrészek:
Belváros, Felsőváros, Rókus, Alsóváros és Kiskundorozsma egyes területei, régi Újszegeden pár háztömbSzőreg és Petőfitelep egésze, Baktó fele, Kiskundorozsma, Alsóváros, Szentmihály, Gyálarét, Móraváros és Béketelep nagy része, Újszeged a Thököly utcán belül, Rókus, Tarján, Belváros és Felsőváros egyes részei
Kiskundorozsma északi utcái, Szentmihály egyes részei, Tompasziget egésze, Újszeged a Thököly utcán túl, Makkosháza és a nagy Tesco környéke, Tarján egyes részei
Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy ezek az adatok nem azt mutatják meg, hogy egyes háztömbökben és környékeken pontosan mennyire ólomszennyezett az ivóvíz, hanem azt, hogy egyes mérések alapján milyen eredményre számíthatunk. Egy az elmúlt években épült belvárosi társasházban várhatóan kedvező eredményeket kaphatunk, annak ellenére, hogy piros zónában van. De ugyanez igaz fordítva is, a Marostői városrészben is akadhat egy-két régebbi ház, amiben még ólomcsövek vannak.
Mi a helyzet máshol?
Az ÁNTSZ a vizsgálatokon túl összesítette, hol mekkora esélye van a magas koncentrációnak. Ebből kiderül, hogy a belvárosokban és régebben épült városrészekben van a legnagyobb veszély. Megnéztük a többi magyar nagyváros térképét is, és azt láttuk, hogy hasonló a helyzet, mint Szegeden: a belváros piros, majd ahogyan haladunk kifelé, zöldül.
Ólomszempontból azok a városok kedvezőbbek, ahol a századfordulón és az azt követő évtizedekben nem ment végbe nagy mértékű növekedés. Legnagyobb városaink közül egyedül Debrecen van ily módon szerencsés helyzetben, hiszen ez a város inkább az elmúlt 50-60 évben ment át nagy fejlődésen.
