Eltűnt a címlap, amivel ébredt az egész megye

Szeptember 13-án arra ébredt fel Csongrád megye, hogy új külsővel jelent meg a a Délmagyarország online kiadása, a delmagyar.hu. Ezzel egy újabb lépéssel került közelebb a lap ahhoz, hogy teljesen semleges legyen, majd előbb-utóbb végleg kikopjon a köztudatból. Bár ez még várhatóan távolabb van, az kijelenthető, hogy pénteken Szeged és a megye legolvasottabb online hírforrása végleg elvesztette identitását.

Elgondolkodhat azonban az ember azon, milyen is volt korábban ez a lap. És most tisztán csak a külsőre gondolunk, nem a tartalmára, sem a hovatartozására. Ezért úgy döntöttünk, hogy felütjük a mai technológia adta csodás lehetőségeket, és bemutatjuk, hogyan nézett ki a Délmagyarország és a 2000-es évek elejétől megjelenő online kiadás címlapja az elmúlt százkilenc esztendőben. Az újság először 1910. május 22-én jelent meg, de reflektálva a most történtekre, mi a szeptember 13-i példányokat mutatjuk, azokból is csak egyet évtizedenként.

 

A képekre kattintva megnyílik az adott napi újság, teljes méretben. 1910. szeptember 13-án jelent meg a Délmagyarország 94. száma, ekkor még igazán fiatalnak volt tekinthető az újság. Ebben írnak arról, hogy hamarosan államosítják a szegedi utakat, de szó esik arról is, hogy hamarosan felütheti a fejét a kolera, amely a Dunán keresztül jutott be az ekkor még történelmi méreteiben pompázó Magyarországra. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár / Hungaricana

 

1920. szeptember 13-án hétfő volt, így nem jelent meg a lap. A keddi számban már a második lapon arról írnak, hogy a francia Eclair újság Holnapi Európa címmel írt cikket, melyben Magyarország hamarosan bekövetkezendő gazdasági újjászületéséről van szó. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár / Hungaricana

 

Persze a kor reklámjai is megérnek némi említést: 1930-ban angol „Seltona” önszínező fényképpapírt, Styria és Triumph kerékpárokat és Dr. Gréf-féle boraxos kölnivizet is hirdettek a lapban, de azt is innen tudták meg a szegediek, hogy a Szent Imre ünnepségről készült felvételeket aznap este a Korzó Moziban vetítik. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár / Hungaricana

 

„Honvédeink ma befejezik Erdély felszabadult részének megszállást” – írta a Délmagyarország 1940. szeptember 13-án. A lap címe alatt ekkor a „Keresztény politikai napilap” felirat szerepelt. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár / Hungaricana

 

1950-re aztán végképp a politikáé lett a lap, a szeptember 13-i számban, így kerülhetett a következő szöveg is a fejlécbe: „Rákosi elvtárs kiszabadításának évfordulójára versenyt indítottak a Textilkombinát dolgozói”. A 32 ezer fonóorsós üzemet egyébként az év januárjában adták át, épületében ma a Hansági szakközépiskola és több kisebb-nagyobb cég működik. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár / Hungaricana

 

„Világ proletárjai egyesüljetek!” A Délmagyarország, ami ekkoriban a magyar szocialista munkáspárt lapjaként titulálta magát, azaz tituláltatták fentről, 1960. május 22-től egy aprócska különbséggel jelent meg: kötőjellel írták a nevét. Erre magyarázatot is kapnak az olvasók, méghozzá azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási szabályzatához kívánnak igazodni, mely „kötelező érvényű minden írásműnél”. Itt arról is megnyugtatják az olvasókat, hogy mivel eredetileg is így kellett volna elnevezni a lapot még 1910-ben, nincs ok attól félni, hogy újból megváltozik a név, ez már végleges. Nos, a véglegesség 1969-ig tartott, azóta, pontosabban január 31-től, újból egybe írják. 1960-ban egyébként nem kis érdeklődés övezte Paul Robenson amerikai énekes Dóm téri fellépését, melyről a címlapon képeket is közöltek, ami ritkaság volt még ekkoriban. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár / Hungaricana

 

De nem csak ez változott meg ekkoriban, ugyanis betűtípust is váltottak: elhagyták a talpas betűket, és modernebbre cserélték azokat. 1970-ben 30 milliárd forintot fordítottak vasútfejlesztésre, de szó esik az árvíz okozta károkról is. 1970-ben volt ugyanis az egyik legsúlyosabb árvíz valaha, ekkor magasabban tetőzött a Tisza, mint 1879-ben. Ennek hatására kezdték meg végül a rakpart fejlesztését is. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár / Hungaricana

 

„FELHÍVÁS az 1964. szeptember 1. és 1968. augusztus 31. között született, 8 általános iskolát végzett, de tovább nem tanuló fiatalokhoz, hogy szeptember 20-tg a továbbképző iskolába (Szeged, Brüsszeli krt. 37.) iratkozzanak be. A beiratkozás kötelező. Elmulasztása büntetést von maga után. IGAZGATÓSÁG” – szól a keretes hirdetmény 1980. szeptemberéből. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár / Hungaricana

 

Tíz év elteltével újból más arccal jelentkezett a lap. Jóval nagyobb számban jelentek meg benne fényképek, és megszűnt az állam propagandalapjának lenni. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár / Hungaricana

 

Azt nehéz belőni, hogy pontosan mikor jelent meg az első színes Délmagyarország. Az első, melyben színes fotók illusztrálták a híreket, 1999. szeptember 13-án lepte el a várost, de a hirdetések már előtte sem voltak mind fekete-fehérek. Fotó: Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár / Hungaricana

 

A lap aztán, haladva a korral 2001. október 1-ével felkerült az internetre is, eleinte a maihoz szinte semmiben sem hasonlító külsővel. Fotó: web.archive.org

 

A napokban eltűnt online címlap viszonylag régen, még 2007-ben debütált, ezt államosították most. Fotó: web.archive.org