„Én csak az első oltást szeretném, aztán a védettségi igazolványt. A második nem érdekel”

A címben szereplő mondat egy kicsit sem burkolt megjegyzés vakcinás terveit illetően egy úr szájából, aki épp sorban állt a szegedi SZTK-rendelőben első adag Sputnik-vakcinájára várva. Sajnos az eset nem egyedülálló, több, nevüket megmondani nem kívánó személy számolt be hasonlóról. Előfordul egyes oltóponton, hogy a Sputnik V-nap 20 hiányzó személlyel zárul. Ez még akkor is sok, ha a hiányzók fele egyszerűen nem ért rá aznap, és bepótolja később. Azzal számolni, hogy lehet pótolni, szintén nem érdemes, mivel ezeket az időpontokat több kérdés is övezi jelenleg, ezért az ott dolgozó személyzet is próbálja a lakosságot a megfelelő időpontra való érkezésre buzdítani. Ha a számok nem is ennyire drasztikusak minden olyan napon, amikor az ismétlőoltásra kerül sor, hiányzók szinte mindig akadnak.

A koronavírus az úgynevezett tüskefehérjéje segítségével jut be a gazdatest sejtjeibe és betegíti meg azt. Mivel a tüskefehérjék is elegendőek az immunválasz kialakítására, a biotechnológiai cégek ezeket vették inkább figyelembe vakcinatervezésél, így a Sinopharmot leszámítva a koronavírus elleni vakcinák nem a hagyományos, legyengített vírusvariánst tartalmazzák.

Az ún. vektorvakcinák esetében adenovirus-vektort használnak, mely ártalmatlannak tekinthető: a természetben önmagukban enyhe náthát okozhatnak mindössze. Ezeket molekuláris biológiai módszerek segítségével rákapcsolják a koronavírus tüskefehérje DNS-láncára. A vektorvakcinák esetében az adenovírussal szembeni immunitás okozhat némi kockázatot. Így a Gamaleya Intézet (a Sputnik V születési helye) két különböző dózisba két különféle adenovírust tervezett. Láthatjuk, hogy a fent említett egydózisos trükk miért sokkal veszélyesebb a Sputnik-vakcina esetében.

A jelenség kockázatára már a New York Times is felhívta a figyelmet. Az Egyesült Államokban április végéig közel 5 millióan szkippelték a második adag Pfizert vagy Modernát, ami a beoltottak 8%-a. Sokan azt jelentették, hogy egyszerűen azért nem veszik fel a második adagot, mert félnek annak mellékhatásaitól (a második után jellemzően nagyobb eséllyel jönnek elő, főleg ha az illető még nem esett át a víruson), és bíznak benne, hogy hat az első is. A Cornell Egyetem és a Bostoni Gyermekkórház közös, 2021 februári felmérése szerint az amerikaiak 20%-a szerint már az első dózis is kellő védettséget nyújt.

A többi két dózisra tervezett vakcina esetében szintén növeli a kockázatot egy darab beadatása a javasolt kettő helyett. A Moderna és Pfizer vakcinák abban különböznek a vektorvakcináktól, hogy a sejtbe juttatást a fertőző ágens nélkül oldják meg, úgy, hogy a sejtmembránon áthatolni képes lipidekből álló burokba csomagolták az egyébként is nagyon apró tüskefehérje mRNS-molekuláit. Ezek tervrajzként szolgálnak a sejtek számára a tüskefehérjék felépítésére, melyeket ezután a sejtek a membránjuk felszínére juttatnak, a későbbiekben felhívva rájuk az immunrendszer figyelmét.

Egyetlen vakcina beadatása nem elegendő a megfelelő védelem kialakítására. A fent említett, klasszikusan elkészített Sinopharm esetében két dózis után is negyven százalékot éri el annak hatékonysága. Egyedül a Johnson & Johnson készítette egy adagosra vakcináját. Még azután is, hogy túl vagyunk mindkét dózis beadásán, érdemes antitestvizsgálatot végeznünk, hogy meggyőződjünk róla, alakult-e ki immunválasz a vírussal szemben. Ez ügyben kérjük akár háziorvos segítségét.

Nem csak a sorban állás közben volt példa Szegeden a második oltás elutasításával kapcsolatos kijelentésre. Egy másik úr a pre triage lap (itt kell megadni az oltás felvétele előtt, hogy milyen egészségi állapotban vagyunk) kitöltése során szögezte le, hogy nem lesz következő alkalom, majd a nővérke megkérdezte, hogy a kocsma várja-e ennyire, hogy nem tervez visszatérni. Az úr nemleges válasza során jelezte, hogy a konditerembe szeretne eljutni újdonsült igazolványa segítségével. Tekintve, hogy Magyarországon ingyenesen beadható mindkét adag vakcina, mindenképp érdemes élni a lehetőséggel. A tény, hogy az első után jár a védettségi igazolvány, csalóka. Szerintem nem ebben a pár órában fogunk lemaradni életünk kulcsfontosságú eseményeiről, vagy fog visszasorvadni a bicepszünk amiért „elfecséreltünk” néhány órát, önmagunk és környezetünk egészségére, valamint a nyájimmunitás elősegítésére.

 

Nyitókép: Bálint András / Szegeder