„A pszichiátria veszített a legtöbbet a járvány miatti kórházi átszervezésekkel” címen jelent meg ma egy hosszabb írás a 24.hu-n. Eszerint az egész pszichiátriai szakma hányattatását jelzi az, ami a szegedi pszichiátriai betegekkel és az őket kezelő orvosokkal történik. Az orvoskamara, a szakmai érdekképviselet és a rezidensek is hevesen tiltakoznak, miközben a szemük előtt zajlik a mentális betegek ellátásának devalválódása.
A 24.hu azzal kezdi, hogy Kásler Miklós 2018-ban jelentette be azt a népegészségügyi programot, aminek egyik eleme a mentális zavarok megelőzése és kezelése. Ekkor úgy látszott, hogy pszichiátria végre a helyére kerülhet az egészségügyi szakmák között, most úgy viszont tűnik, hogy a mentális betegek és az őket kezelő szakemberek a koronavírus-járvány miatti kórházi átszervezések kárvallottjai lettek.
„Egerek rohangálnak, egy 24 ágyas osztályra egyetlen koedukált fürdő jut, a vizsgáló pedig egy raktárként is működő helyiség” – jegyezte meg a portál egyik forrása, aki szerint jelenleg ilyen körülmények között zajlik a szegedi pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás, amit a járvány miatt hónapokkal ezelőtt Makóra költöztettek, és bár a veszélyhelyzetnek vége, az ellátás jelenleg is a szegedi egyetemtől 35 kilométerre zajlik.
A portál szerint az anomáliák sora hosszú, mivel nem állnak rendelkezésre az idegrendszer vizsgálatához szükséges feltételek: ügyeleti időben nincs ultrahang és neurológus, MR-vizsgálatra pedig egyáltalán nincs lehetőség Makón, mint a pszichés működés élettani hátterének vizsgálatához szükséges EEG-re sem. Az 5–7 ágyas kórtermekben olykor keverednek a demens és a pszichotikus betegek. A makói intézmény korábban szülészetként működött, ezért visszás a magukra és másokra is veszélyes, mentális zavarral küzdő betegek esetében, hogy a kórtermek ajtaján üvegablakok vannak.
A portál megemlíti, hogy a helyzet nem csak Szegeden problémás. Értesüléseik szerint a tatabányai ellátással is gondok vannak, Miskolcon pedig még a szegedihez képest is durvább a helyzet, mivel az ottani akut pszichiátriai ellátást a 100 kilométerrel távolabbi Nagykállóra helyezték át.
A szegedi pszichiátriai klinika tavaly februárig 178 ággyal működött, ahol speciális elkülönített ellátást kaphattak mind akut, mind pedig rehabilitációs szinten a pszichotikus betegek, a függőség miatt kezeltek, a lélektani krízisbe került páciensek és a demensek is. Tavaly februárban rendkívül szűkös határidővel költözniük kellett, majd idén márciusban a koronavírus-járvány még kijjebb taszította a pszichiátriai ellátást. A szegedi kórház telephelye járványkórházzá alakult, amíg azonban a krónikus belgyógyászat, a reumatológia, a szájsebészet és az urológia Szegeden maradtak, addig az akut sürgősségi ellátást biztosító pszichiátriát a városközponttól 35 kilométerre, a makói egészségügyi ellátó központba rakták át.
A 24.hu megemlíti, hogy a március óta fennálló helyzet kapcsán több vészjelzés is érkezett a döntéshozók felé. A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) először április elején hívta fel a figyelmet egy nyilvános állásfoglalásban a szegedi pszichiátriai ellátás ellehetetlenülésére, mivel a társaság szerint „a szegedi klinikai centrumtól több tíz kilométer távolságra elköltöztetni a Szegedet teljes mértékben és a megyét is jórészt ellátó, III-as progresszivitási szintű akut pszichiátriai ellátást nemcsak a pszichiátria, de a társszakmák számára is előreláthatóan megnöveli az ellátási nehézségeket, hiszen a betegeket hosszabb-rövidebb ideig nekik kell majd ellátniuk.” Később az MPT „vállalhatatlan gyakorlatként” jellemezte azt, amikor egy, a szegedi SBO-ról egy közvetlen veszélyeztető magatartású beteg a műtéti altatáshoz és az intenzív terápiában használatos propofollal szedálva érkezett meg mentővel Makóra.
A pszichiátriai klinika szakorvosjelöltjei és rezidensei is tiltakoztak, akik az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak címzett nyílt levelükben azt írták, „a 21. századi színvonalú pszichiátriai ellátásra, az egyetemi szintű képzésre több szempontból is alkalmatlan a makói helyszín”, és „az aktuális működési rend sem elfogadható egy ilyen, a dél-alföldi régió hármas progresszivitási szintű ellátását biztosító intézménye esetén.”
A Magyar Orvosi Kamara július végén írt levelet Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárnak, amiben tolmácsolta a szegedi pszichiátriai klinika tanszékvezetőjének véleményét, miszerint a klinikának még a szeptemberi tanévkezdés előtt vissza kell költöznie Szegedre. Kálmán János a levélben hangsúlyozta, a klinika makói telephelyre való delegálása több évtizedes szakmai visszaesést jelentett, továbbá sérül a betegbiztonság, a veszélyeztető magatartású pszichiátriai betegek jogszabályban is rögzített ellátása nem történik meg Szegeden.
Később ígéret is született arra, hogy szeptemberben visszahelyezik az akut ellátást Szegedre, de ez mostanáig nem történt meg.
Több, neve elhallgatását kérő szakember is beszámolt a 24.hu-nak arról, hogy a szegedi klinika hányattatása jól mutatja a pszichiátriai szakma értékét az egészségügyön belül. „Az orvosszakmán belül is él az a sztereotípia, miszerint a pszichiáterek csak beszélgetnek a betegekkel, vagy egyszerűen csak begyógyszerezik őket” – jegyzi meg a portál. Ezzel szemben a pszichiátriai beteggel szinte minden osztályon lehet találkozni, még akkor is, ha nem pszichiátriai betegség miatt kezelik őket, és a sürgősségi osztályokon is rendkívül gyakori, hogy egy betegnek pszichiátriai konzílium szükséges, így nem véletlen, hogy egy, a szegedihez hasonló III-as progresszivitási szintű SBO-nak elérhető akut pszichiátriai ellátás is feltétele.
„Ez azzal, hogy Szegedről kivették a pszichiátriát, lehetetlenné vált” – jegyezte meg az MPT leendő elnöke, majd kiemelte, hogy „Szegedről a hallgatóknak is ki kell járniuk Makóra, ami csak az utazással számolva legalább két órát vesz igénybe, és ez a zsúfolt tanrendjükbe aligha illeszthető be.”
Nyitókép: Kovács Tamás / MTI