Az oktatási, egészségügyi és környezetvédelemi, tehát a hosszú távú versenyképességét meghatározó ágazatokból vonták ki a legtöbb forrást 2010 óta. A Népszava összeszedte, hogy GDP-arányosan mennyiben tér el a 2020-as költségvetés a 2010-estől.
Kiindulópontként meg kell jegyeznünk Rétvári Bencének, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárának szavait, aki szerint a 2020-as költségvetésben nem csak a családok támogatására jut a 2010-esnél két és félszer nagyobb összeg, de többet fordítanak majd az egészségügyre, oktatásra és nyugdíjra is. Ezzel szemben a két költségvetés GDP-arányos összehasonlítása teljesen mást mutat.
- 2010-ben a GDP 30,9 százalékát költötték jóléti kiadásokra, jövőre az arány már csak 24,5 százalék. Igaz, hogy az összeg több ezer milliárddal nőtt, de ez a forint már nem az a forint.
- A költségvetési törvény szerint, a felső-, a közép- és az alapfokú oktatásra fordított GDP-arányos kiadások is alacsonyabbak lesznek jövőre, mint voltak 2010-ben.
- Az egészségügyre 2020-ban a GDP négy százalékát szánják. A 2017-es EU-s átlag 7 százalék volt. A kórházakra viszont némileg többet fordítanak, mint 2010-ben.
- A család- és lakástámogatásokra is kevesebbet költenek. A lakástámogatásokra anno a GDP 1,7 százalékát szánták, jövőre ugyanerre már csak 1,4 százalékot fordítanak.
- A családi pótlékok és a gyerekek után járó támogatások a GDP 2 százalékáról 1,3 százalékra estek. Ez a csökkenő gyerekszám miatt kevésbé meglepő, illetve adókedvezménnyel együtt már magasabb családtámogatási szint jön ki.
- A GDP-arányos nyugdíjkiadások 10,5 százalékról 7,3 százalékra mérséklődtek.
- Az állami bürokrácia kiadásai a GDP 7,1 százalékáról nyolc százalékra nőttek.
- A GDP 6,5 százalékáról 7,7 százalékra emelkedtek a gazdaságtámogatással kapcsolatos kiadások.
- A honvédelmi költségek a GDP 0,2 százalékával ugrottak.
- Nőtt a rendőrség GDP arányos költségvetési támogatása is, főleg a határvédelemre elszámolt évi 150 milliárd miatt.
- 2010-ben az államháztartás a GDP 50,5 százalékát költötte el, ez az arány jövőre már csak 43,5 százalék.
A NER oldalán felcsendülő gyakori érvelés, hogy 2010-ben minden összeomlott, s hogy a csőd széléről visszahozott ország azóta a földi paradicsom állapota felé halad. Nem szándékunk relativizálni a 2010 előtti kormányok bűneit, és mulasztásait, kiváltképpen a leváltott hatalomét nem, ám a 2010-es és a 2020-as költségvetés GDP-arányos összevetése után látható, hogy ez az érvelési alap egyre kevésbé jolly joker az oktatásról vagy az egészségügyről szóló vitákban.
Illusztráció: Sóki tamás / MTI