Csütörtökön hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzet azt a hamarosan a kormány elé kerülő előterjesztést, mely a Nemzeti Alaptanterv módosításait tartalmazza. Az eddig ismert információk alapján eltűnhet a mozgókép- és médiaismeret tantárgy a középiskolákból.
A tervek szerint a megszűnő mozgókép- és médiaismeret anyagát a jövőben a többi tantárgy között dobnák szét, mondván jobb, ha „a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése” megjelenik minden tantárgyban.
A tárgyat egyébként 1997 óta tanítják és 2000 óta része a Nemzeti Alaptantervnek, bevezetésekor a következő mondatokkal indokolták létjogosultságát: „Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett »üzenetekből« merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.”
A 444 Hartai Lászlót, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatóját kérdezte az ügyben. Hartai szerint csak retorikai fogás, hogy a megszűnő tantárgy tartalma más tárgyakba kerül. Elmondása szerint anélkül, hogy biztosítanák a tanárok képzését és továbbképzését – hogy képesek legyenek mozgókép- és médiaértési készségeket fejleszteni -, és tananyag- és módszertani fejlesztések hiányában nem beszélhetünk valódi tartalmi integrációról.
Az oktató szerint felelőtlenség most megszüntetni a médiaismeret tárgyat, látva azt, hogy hogyan kommunikál 2020-ban a világ és a gyerekek, hogy az online tartalmak tekintetében az audiovizuális tartalmak aránya 6 év alatt 30 százalékról 90 százalékra nőtt, és hogy milyen radikálisan átalakult a közbeszéd az online térben, gondolva itt például az álhírek térnyerésére.
Több, a portál által megkérdezett középiskolai médiatanár is aggasztónak tartja a fejleményeket. Legtöbbjük szerint elképzelhetetlen, hogy a nem médiaszakos, egyébként is túlterhelt kollégáik hajlandóak lesznek majd médiaismereti elemeket szőni az óráikba.
A tanárok szerint szakmai körökben már egy ideje állandó téma volt a mozgókép- és médiaoktatás tantárgy beszántása, bár többen abban bíztak, hogy „az online világ és a közösségi média gyerekekre leselkedő veszélyei miatt kialakult morális pánik” majd megmenti a dolgot, ugyanis a médiaismeret órán lehetett eddig a legkönnyebben olyan ismereteket átadni a diákoknak, ami felkészítette őket az internetes élet veszélyeire.
Mások szerint viszont amiatt lett kukázva a mozgókép- és médiaismeret, mert a tananyag másik része kifejezetten a tudatos és kritikus médiafogyasztásra, médiahasználatra hívja fel a figyelmet, és kikerülhetetlenné teszi a média és a függetlenség, az elfogultság, vagy a manipuláció kérdéskörét. A politikába hajló kérdések előfordulása a médiaismeret órákon persze a tárgyat tanító pedagógusok és az iskola függvényében volt változó. A tananyag filmtörténet és filmelméleti része kiváló alternatívát biztosított a társadalmilag akár érzékenyebb témák elkerülésére.
Hartai László szerint azonban nem is annyira a politika, inkább az iskolások óraszámának csökkentésére vonatkozó elvárások áldozata lett a mozgókép- és médiaismeret. A középiskolai szabályozás ugyanis 35-ről 34 tanórára csökkenti a maximális heti kötelező óraszámot, „ami persze látszatintézkedés, a terhelést érzékelhetően nem csökkenti.” Viszont jól kommunikálható, és ennek lett martaléka „a legkisebb óraszámú tárgyacska, a mozgókép/média”.
Adódik a kérdés, hogy mi lesz a mozgókép- és médiaismeret szakos tanárok képzésével, illetve azokkal a tanárokkal, akik így csaknem feleslegesen végezték el a médiás szakpárukat. Nos, Hartai szerint erről még nem született döntés.
Mint ahogy a NAT minden módosítását, úgy a médiaismeret kivezetését is felmenőrendszerben viszi végbe az oktatási kormányzat, így amíg a mostani kilencedikes évfolyamok eljutnak az érettségiig, marad a tantárgy. Utána azonban akkor sem kell majd ennyi médiatanár, ha az iskoláknak esetleg tagozatos formában marad lehetőségük médiaismeretet oktatni – jegyzi meg a 444.
Az előterjesztés okán nem csak a médiatanárok és a tananyagot kialakító kutatók háborodtak fel, de sok hallgató is kifejezte nemtetszését. Január 10-én létrejött a NATpanasz nevű Facebook oldal, ahol névvel vagy névtelenül lehet panaszt tenni az oktatás háza táján történtekre, és Szegeden vasárnap tiltakozás is volt a mozgókép- és médiaismeret tantárgy Nemzeti Alaptantervből való kivezetése ellen.
A Szeged TV riportjából kiderül, hogy a hallgatók legfőbb félelme az, hogy úgy néz ki évekig fölöslegesen tanultak, a diplomájuk fele a változtatások után semmit sem fog érni, illetve álláskeresésnél komoly gondot jelent majd, hogy csak egyik szakjuk hasznosítható.
A szakember szerint összesen mintegy 1200-1300 szaktanár van az országban, aki megszerezte a képesítést a mozgókép- és médiaismeret tantárgy tanításához. „Közigazgatási- és oktatási államtitkárokkal kellett megértetni, hogy ehhez a munkához felkészült emberek kellenek, mert a mozgóképes kommunikációt, a filmnyelvet nem érti és tudja tanítani a rajz-vagy magyartanár, ahogy a kémiaórát se célszerű a tornatanárra bízni” – jegyezte meg Hartai a 444-nek, majd hozzátette „az, hogy mindezt a fejlesztést kiradírozzák, kukába hajítják, az az ország humán tőkéjének semmibe vétele volna, visszaélés és felelőtlenség a jövővel szemben, továbbá – nem mellékesen – valós érvekkel indokolhatatlan.”