Gulyás László megvan? Kicsit félek, hogy lemaradtam az SZTE professzora körüli hercehurcáról, a “katedrán” elhangzó trágárkodásra vonatkozó vaskos vélemények megfogalmazásáról, a szemforgató politikusokról és az online már lincselni készülő tömeg dühéről. Mindegy, csak remélni tudom, hogy Gulyás László még megvan, de ha nem, akkor íme a sztori röviden:
Gulyás László, az SZTE professzora pár hete vált országosan is szélesebb körben ismertté, amikor is a szeged.hu birtokába került egy levél, melyben hallgatók sérelmezték a tanár órai stílusat, mondván Gulyás több ízben is szexista, rasszista és kirekesztő kijelentéseket tett, melyek nem férnek bele a véleményszabadságba. Kiderült, hogy a megbotránkoztató mondatok egy februári online órán hangzottak el, és később az is napvilágot látott, hogy a hallgatók már akkor feljelentést tettek az ügyben, amire az egyetem vezetősége szart.
Aztán Szél Bernadett vette szárnyai alá az ügyet, majd többen Áder Jánost és Gulyás Gergelyt is kérdőre vonták, ugyanis a trágárkodó tanár állami kitüntetésben részesült márciusban, amit persze a botrány után már visszavenni nem tudott az államfő; mindenki szánta és bánta és elhatárolódott, dehát ez ilyen: tipikusan magyar.
Gulyás órai viselkedéséről megoszlanak a vélemények. Az eset kirobbanásakor az SZTE-BTK Facebook-csoportjában is többen próbálták védeni a tanárt, persze esélytelenül, majd pár nappal később megjelent egy írás a Telexen. Ebben is megoszlottak a vélemények a tanárral és kijelentéseivel kapcsolatban, ám többen is megjegyezték, hogy a sajátságos stílus ellenére Gulyás nem vetette meg a vitát, és senkit sem bélyegzett vagy különböztetett meg hátrányosan azért, mer más a bőrszíne, a vallása, a nemi identitása vagy mert nem értett vele egyet.
Úgy gondolom, hogy a dolog lényege ebben áll. 2021-ben baromság lenne megkérdezni, hogy a politika hogyan kerül az egyetemi katedrára, főleg egy olyan intézményben, ami alapvetően a jövő kritikus értelmiségét lenne hivatott képezni, a legpesszimistább becslések szerint már csak egy ideig. Az egyetem nem egyenlő a középiskolával. Míg ez utóbbiban jó eséllyel a tanár jóakaratától függ az ember, addig az egyetemen felnőtt, aki többek között azért van ott, hogy megkérdőjelezzen mindent, ami a falak között elhangzik.
És ebből a szempontból az a jó, ha minél több minden elhangzik, és minél több mindennel lehet vitába szállni, és ezért gondolom úgy, hogy Gulyás László alpári és trágár, szexistának és rasszistának mondott kijelentéseit elbírja a katedra, mert
akármelyik szexista vagy rasszista kijelentés is többet ér, ha lehet vele vitázni, mint bárkinek az érzékenysége.
Forgatja a szemét, rasszistát meg szexistát kiált a prűd kispolgár vagy az álszent elit, miközben a háttérben évtizedes viszonylatban tűr meg olyan dolgokat, hogy oktatók ezo-maszlag-szövegekkel fűznek be elsőéves egyetemista kiscsajokat, vagy hogy vannak olyan tanárok, akik az érem másik oldalaként hajlamosak az egész történelmet és kultúrát az elnyomó fehér hetero férfi narratívájára ráfeszíteni, csak nem annyira alpári stílusban, mint Gulyás. Mondjuk ők meg a vitát nem tűrik, így 1-1 az állás.
Gulyás kijelentéseinek stílusbeli helyessége képezheti vita tárgyát, de akármilyen trágár módon is voltak megfogalmazva gondolatai, míg törvénybe nem ütközik, gyűlöletet nem kelt, és hatalmával visszaélve nem nyomja el a vele egyet nem értőket, nem különböztet meg senkit hátrányosan és adott a vita lehetősége, addig a véleménye szabad. Felnőtt egyetemi polgárként pedig a hallgatónak a feladata az, hogy eldöntse, mit integrál magába, mit fogad el, mit szar le vagy mi ellen kel fel és mivel kezd el vitatkozni.
Az SZTE vezetőségének inkompetenciáját jelzi az, ahogy az esetre reagáltak. Kiállhattak volna Gulyás mellett, hiszen egy alom, kaphatott volna kicsi ejnye-bejnyét, mondván: rasszista is volt, meg nem is, szexista is volt, meg nem is. De előhúzták a régi taktikát, a sunnyogást, bedobtak pár semmitmondó közleményt, s közben izzadva várták, hogy végre kicsengessenek.
Nyitókép: Magyarságkutató Intézet