Kiírtak egy közbeszerzést a püspökség stadionjának fűtési rendszerére, amelyet az Átlátszó vett észre. A geotermikus fűtési mizériáról mi is írtunk korábban, ez a kiírás csak a saga folytatása. Most épp a „Termálvíz eldobó vízvezeték építése” című rész következik.
Ez utóbbi magyarul azt jelenti, hogy itt nem a drága, de megújulónak számító visszasajtolós technológiát alkalmazták, hanem az olcsóbb vízkivételes, elfolyós megoldást. Ehhez azonban kell ideiglenes tároló (pl. egy mesterséges tó), vagy el kell juttatni a megfelelő helyre a vizet közműveken keresztül. Ez utóbbi látszik most megvalósulni. Ahogy azt korábban írtuk, ezt a rendszert méretezték alul, valamint elszámolták emiatt a várható költségeket a fűtési rendszer kapcsán. A termálvizet a benne lévő szennyezőanyagok miatt nem lehet csak úgy kiengedni a természetbe, ezt semlegesíteni kell, tárolni kell, aminek ugye ára van.
Vagyis a befogadónak olyan “ára” lenne, ami az üzemeltetést jócskán megdobná, nem csak az egyszeri kiépítési költségeket. Az abszurditása az egésznek az, hogy ez az olcsóbb megoldás valószínűleg drágább lesz (nem csak pénzügyi értelemben) közvetve vagy közvetlenül hosszú távon, mint az egyszeri magas költségeket igénylő, de környezetbarátabb visszasajtolós megoldás, amit a Cédrus Ligetnél, vagy a városi távfűtés gáz alapról geotermikus alapra helyezésénél is láthatunk, tehát a technológia és a tudás helyben lett volna.
A mostani kiírásban az áll, hogy a nyertes vállalkozónak 2,6 kilométernyi, 200 mm átmérőjű KPE (kemény polietilén) csövet kell lefektetnie, gondoskodnia kell a szivattyútelep áramellátásáról, valamint a telephelyen történő vezetékfektetésről is. A nyomócső nyomvonala érinti a szegedi Dorozsmai utat és a Napos utat, valamint a Régi Posta utcát, majd párhuzamosan halad a Szeged-Békéscsaba vasútvonallal, illetve a Béketelepi csatornával, ide vezetik be ugyanis a termálvizet. A nyomócső keresztezi Szeged egyik legforgalmasabb útját, a Dorozsmai utat, itt 62 méter hosszan 300 mm átmérőjű, úgynevezett acél védőcsőbe helyezik majd.
Az átvezetés nem okozhat fennakadást, ugyanis a föld alatt, úgynevezett átsajtolással végzik az építést. A vízjogi létesítési engedélyek szerint az üzemeltetés során évente 187,5 ezer köbméter csurgalékvíz keletkezik, ez jut a belvízelvezető csatornába. A közbeszerzésnél elérhető engedély szerint ez 30 l/s vízáramot jelent. A lefűtött termálvízben négy komponens (nitrit, ammónium, nátrium, bór) haladja meg a „B” szennyezettségi határértéket. Ezek közül egyik sem okozhat károsodást a környezetben. Mivel egyelőre még nincsenek beérkezett ajánlatok, csupán ki lett hirdetve, ezért pontos árat majd csak az eredményhirdetés után tudhatunk meg (vagy inkább a beruházás lezárultával), amit hozzá kell adni a 13,4 milliárdos tételhez, amibe a Szent Gellért Fórum eddig került.