A magyar kormányban nincs döntés sem a szélerőművek jövőjéről, sem Mészáros Lőrinc szénerőművének leállításáról, legalábbis ez derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának Szél Bernadett független képviselő kérdéseire adott válaszaiból.
Szél Bernadett nemrég 10 írásbeli kérdést szegezett a kormány felé, annak klímaterveivel kapcsolatban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára nem vállalt sokat a válaszadásban, a folyamatban lévő, illetve tervezett beruházások árnyékában elvesznek a konkrétumok.
A magyar kormány még 2016-ban szabotálta el az újabb szélerőművek építését annak ellenére, hogy Európában egyre jobban erősödött a szélenergia részaránya. Cseresnyés Péter mostani válaszából az derült ki, hogy a kormány még azt sem döntötte el, hogy 2030 után tervez-e fenntartani működő szélerőművek Magyarországon, mindemellett a Nemzeti Energia- és Klímaterv a turbinákat tiltó jelenlegi szabályozási környezet fenntartásával számol.
Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának, a Mátrai Erőműnek a bezárásával kapcsolatban is homályosan fogalmaznak. Az erőmű egyébként a magyar kibocsátás 14 százalékáért felelős, és az engedélyei 2025 végén járnak le, ám az államtitkár válasza alapján jogos lehet a Greenpeace Magyarország azon feltevése, mely szerint a minisztérium a hosszabbításban gondolkodik:
„a Mátrai Erőmű esetében olyan Közép-Kelet-Európában is mintaértékű, innovatív fejlesztési koncepció kialakítása kezdődött el, amellyel együttesen garantálható a hazai energiaellátásban meghatározó erőmű megváltozott körülményekhez igazodó, korszerű működése, valamint az erőműben felhalmozott tudás hasznosítása”.
Ezt erősíti az is, hogy az erőmű üzemeltetési tervei 2029-ig szólnak.
A magyar kormány a megújuló energia arányának növelésével kapcsolatban 2030-ig 20 százalékot vállalna. A Szél Bernadett szerinti 35 százalék ellen az államtitkár a lakossági fogyasztók teherbíró képességét, illetve az ipari fogyasztók versenyképességét hozza fel érvként, valamint azt, hogy
a villamosenergia-rendszer is ennyire képes befogadni az időjárásfüggő energiatermelést.
Cseresnyés államtitkár szerint az átállás olyan nagy hálózati fejlesztéseket igényelne, hogy az a becslések alapján hosszabb távon 30-40 százalékos áremelkedést jelentene végfogyasztói szinten. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vállalt kötelezettségeket szerinte 20 százalékkal is teljesíteni lehet. Egy másik válaszában azt is kifejti, hogy a párizsi klímacélok teljesítéséhez mindenképpen szükséges az atomenergia, tehár az új paksi blokkok üzembe helyezése is.
Eközben a nagyvilágban: Szlovákia 2023-ra állítaná le széntüzelésű erőműveit, Franciaország 2022-re, Írország és Olaszország 2025-re tervezi kivezetni a szenet. Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország és Svédország 2030-ra akar leállni vele, Németország 2038-ra. Belgium, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta már nem használ szenet az energiatermelésben. (444)
Nyitókép: Manek Attila / MTI