Ma szavazta meg a parlament azt a köznevelési törvénymódosítást, melyet még Semjén Zsolt nyújtott be az országgyűlésnek június 11-én. Sokak félelme, hogy a törvény várhatóan ellehetetleníti a magántanulói státuszban, illetve alternatív oktatási rendszerben tanuló diákokat, most valóra is válhat.
A parlament 127 igennel, 57 nemmel és 1 tartózkodással szavazta meg a köznevelési törvény módosítását. Az eddig csak tervezet szintjén létező elképzelés már így is rendesen borzolta az elmúlt hónapok kedélyeit, most úgy tűnik a gyakorlatban is megméretteti magát a dolog. A Szülői Hang összefogásában komoly tábor is szerveződött a módosítás ellen, ezügyben 40 civil szervezet és az egész ellenzék is felsorakozott.
Bódis József oktatásért felelős államtitkár ez előzetes sejtések és aggodalmak ellenében ugyan elmondta, hogy a törvény módosítási javaslatai nem hoznak majd jelentős változásokat a közoktatásban, mégsem sikerült nyugtató hatást elérnie, talán nem is véletlen. A törvénymódosítás a következő változtatásokkal fog élni az eddig hatályban lévővel szemben, s várhatóan a következő módon fogja befolyásolni az óvodás vagy iskolás korú gyermekek és családjaik mindennapi életét:
- Négy éves kortól kötelező lesz óvodába járni.
- Az óvoda utolsó éve iskola-előkészítő lesz.
- Hatévesen kötelező lesz elkezdeni az iskolát, halasztásra csak szakember javaslatára lesz mód, amiben a végső döntést az Oktatási Hivatal hozza meg.
- Megszűnik a magántanulói státusz, “egyéni munkarendben tanuló” státusz lesz helyette, s hogy kik kaphatnak ilyen besorolást, azt az állam dönti el.
- Az intézményvezetők kinevezését nem véleményezhetik a pedagógusok, a szülők és a diákönkormányzatok, az igazgatóválasztás állami monopólium lesz.
Szegeden jelenleg hét alternatív iskola és tanulócsoport működik. Ez azért fontos, mert a legnagyobb változtatások az alternatív iskolákat érinti. A hatályba lépő módosítások alapján az alternatív iskolák alternatív kerettantervei csak akkor hagyhatóak majd jóvá, ha a Nemzeti Alaptantervvel legalább félévente összeilleszthetőek, illetve az elkövetkezendőkben adott alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrájának hetven százalékban fednie kell az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrát. Ezzel jelentősen csorbul az alternatív iskolák önállósága, akiknek a tantárgystruktúrájuk nem véletlen tér el az államitól. Eleinte a törvény részét képezte az is, hogy a jövőben az alternatív iskolákban is legyen kötelező az osztályozás, ám később mégis a szóbeli értékelés megtartása mellett döntöttek. (Index)
Fotó: Fortepan