A Magyar Narancs információi szerint a kormány március 30-án nyújtja be a törvényjavaslatokat 11 további – köztük a szegedi – felsőoktatási intézmény alapítványi fenntartásba adásáról. Erről Stumpf István, az egyetemi átalakítások koordinálásával megbízott kormánybiztos beszélt az MTA köztestületi tagjaiból álló Stádium 28 Kör pénteki online fórumán.
Ezzel 21-re nőhet azon egyetemek száma, amelyek alapítványiként működnek, s így ezentúl kevesebb állami egyetemünk lesz, mint kiszervezett. A most átalakítandók a következők:
- Semmelweis Egyetem,
- Debreceni Egyetem,
- Pécsi Tudományegyetem,
- Szegedi Tudományegyetem,
- Dunaújvárosi Egyetem,
- Budapesti Gazdasági Egyetem,
- Óbudai Egyetem,
- Magyar Táncművészeti Egyetem,
- Nyíregyházi Egyetem,
- Testnevelési Egyetem,
- Eszterházy Károly Egyetem.
Stumpf azt mondta, az eddigiektől eltérő jogszabálytervezetet is előterjesztenek a vagyonkezelői alapítványokról: ebben az szerepelne, hogy amennyiben az egyetemi alapítványok felügyelőbizottságában megüresedik egy hely, az egyetem szenátusa delegálhat oda tagot, ha pedig új kuratóriumi tagot kell kinevezni, akkor a szenátusnak véleményezési joga lehet.
Az őszi nagy váltásnál azonban Palkovics László fogja kinevezni az indulócsapatot, így Szegeden akár Nemesi Pál és Novák Katalin is beülhet a kuratóriumba, ha év eleji információink helytállóak. Ezen személyekre az egyetem rektora és az MTA elnöke is javasolhatott.
A kuratóriumokkal a kormány kötne többéves finanszírozási szerződéseket, és Stumpf ígérete szerint az állam nem vonul ki a finanszírozásból, hanem egyes intézmények költségvetésének akár 50-60 százaléka jöhet állami forrásból. Emellett a Pénzügyminisztériumban dolgoznak az egyetemi kötvények és az egyetemi tao bevezetésén is, illetve az is felmerült, hogy a Corvinushoz hasonlóan – bár kisebb volumenben – MOL- és Richter-részvényeket kaphatnak az alapítványok.
Felszólalt Szajbély Mihály szegedi irodalomtörténész professzor is. Szerinte a modellváltás bizalmi válságot idézett elő az egyetemen, karok fordultak szembe egymással vagy éppen saját szenátusi képviselőikkel. Szajbély szerint érdemes lett volna kipróbálni, mi történik, ha nemet mondanak a kormány – egyébként teljesen tisztázatlan feltételrendszerű – ajánlatára. Attól tart, a piaci működési logika önmagában csorbíthatja az autonómiát, és az üzletileg nem megtérülő képzések leépítésére ösztönözheti az egyetemet.