Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem járványok modellezésével foglalkozó kutatócsoportjának vezetője február 22-én nyilatkozott a New Scientistnek. Akkor még csak 28 iráni esetről lehetett tudni, csakhogy két Iránból érkezett embert találtak fertőzöttnek Libanonban és Kanadában. Röst ezért azt valószínűsítette a modellek alapján, hogy igazából már akkor is 1600-2400 között volt a ténylegesen fertőzött irániak száma – írja az Index.
Mert Irán nincs annyira bekötve a globális légiforgalomba, hogy ilyen csekély valós megbetegedésszám esetén is felbukkanjon két fertőzött külföldön. Azóta kiderült, hogy Irán gyakorlatilag Kínával azonos globális kockázatot jelent a járvány szempontjából, ezek alapján sem meglepő, hogy a tegnapi bejelentés szerint éppen iráni diákoknál találtak koronavírust Magyarországon.
A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékén évek óta foglalkoznak a különféle járványok matematikai modellezésével. Az utóbbi években a számítási kapacitás rohamszerű növekedésével, illetve az epidemiológiai adatok sokasodásával, és sokkal gyorsabb közzétételével összehasonlíthatatlanul megbízhatóbbá váltak ezek a modellek. Ma már egészen pontosan meg lehet mondani a járvány kezdeti időszakában az egyenletek alapján, hogy mely országok a leginkább veszélyeztetettek, így növelve az ellenlépések hatékonyságát.
A Röst Gergely által vezetett szegedi kutatócsoport február közepén tette közzé a Kínán kívüli COVID-19 járványok kitörésének valószínűségéről szóló tanulmányát, mely szinte teljesen pontosan vázolta az elmúlt két hét történéseit.
A tanulmány még az európai gócok felbukkanása előtt leírta, hogy Olaszország, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság a legveszélyeztetettebb országok a kontinensen, ahol nagy járvány alakulhat ki, olyan, ahol a felbukkanó eseteket nem sikerül elég gyorsan izolálni ahhoz, hogy az országban kiterjedt közösségi terjedés ne indulhasson el.
„Azt már azonnal lehetett látni a globális mobilitási modellekből, hogy Európában Olaszország az egyik legkockázatosabb ország. Ez a Kínával való összekötöttségből fakad alapvetően. Részletesebb, repterekre lebontott adatokkal is rendelkezünk, és ezekből azt is meg lehetett mondani, hogy nagy valószínűséggel Milánóból fog kiindulni az olaszországi járvány. Milánó egyértelműen kockázatosabbnak tűnt, mint Róma, és bár az első eseteket Rómában detektálták, de az érintettek Milánóból érkeztek” – mondta Röst az Indexnek. A várakozásokat a többi nagy kockázatú ország is beigazolta.
Azzal viszont, hogy a vírus már számos európai országban feltűnt és gócosodni kezdett, a kontinensen belüli viselkedést egyre nehezebb előre jelezni. A közúti közlekedés is nagy részt vállal a járvány terjedésében, és itt már sokkal pontatlanabbak az adatok. Nem lehet megbecsülni a félelem okozta hatást sem, például hogy hányan mondják le utazásaikat, erre majd utólag a turisztikai statisztikák adnak választ. További részletek az Index cikkében.