Idén 25. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet a Transparency International Berlinben működő központja. Az előző évhez képest Magyarországa hat helyezést rontott a világrangsorban, míg az Európai Unión belül megtartotta utolsó előtti pozícióját.
Magyarország 2019-ben 44 pontot szerzett ott, ahol a 100 pont a korrupcióval legkevésbé fertőzött országokat jelöli, így a 180 országot vizsgáló felmérés 70. helyén végzett, holtversenyben Romániával a közszektor korrupciós fertőzöttségét üzletemberek és szakértők által vizsgált országrangsorban. 2018-hoz képest Magyarország korrupcióval szembeni ellenállóképessége két ponttal és hat helyezéssel esett vissza.
Magyarország a maga 44 pontjával az utolsó helyen végzett mind a V4 országok, mind az Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok között, egyedül Bulgáriát előzve meg Romániával holtversenyben, így az Európai Unió második legkorruptabb országának díja megosztva csak a miénk. Világviszonylatban egyébként közepesen számít korrupt országnak hazánk.
Számos ország, köztük az Egyesült Államok is rosszabbul teljesített a 2018-as évhez képest. A TI berlini központja kiemeli, hogy azok az országok kevésbé hatékonyak a korrupció elleni küzdelemben, amelyekben a választási rendszer és a politikai kampányfinanszírozás különösen kiszolgáltatott bizonyos részérdekeknek, így például a nagytőke befolyásának.
A jelentés rámutat, hogy az Európai Unióban továbbra is erős az összefüggés az egyes államok gazdasági fejlettsége és a közszektor korrupciós kitettsége között. Magyarország változatlanul az Európai Unió korrupcióval súlyosan fertőzött, ugyanakkor viszonylag alacsony egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállamai közé tartozik. „A magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési mutatói az elmúlt hét évben kedvezőek voltak, ám a hosszabb távú kilátások borúsak, a versenyképesség a régióban az egyik legalacsonyabb” – mutatott rá a TI Magyarország sajtótájékoztatóján Martin József Péter.
Az ügyvezető igazgató azt is hozzátette, hogy a korrupció átszövi az állami működés jelentős és a gazdaság egy részét, továbbá az intézményrendszer átláthatatlanul működik, és nem elszámoltatható. A közbeszerzések rendszere erősen torzított; a koncentrálódást mutatja, hogy a kormányhoz kötődő oligarchák egyre több megbízást nyernek, és az egyajánlatos beszerzések aránya az EU-ban az egyik legmagasabb.
A jelentés szerint Magyarországon a kormányt ellenőrizni hivatott állami intézmények többsége tetszhalott állapotban van, az intézmények többségét a hatalmi elit foglyul ejtette. Ez egyebek mellett az igazságszolgáltatás működésében érhető tetten. A TI Magyarország jelentése rámutat arra is, hogy bár a 2019-es helyhatósági választások eredményének fényében az önkormányzatok a jogállamiság helyreállításának lehetséges színtereiként jelennek meg, ebben jelentősen korlátozza őket az elmúlt tíz év központosító törekvéseinek következtében kialakult hatáskör- és forrásvesztés.
„Magyarországon az elmúlt évtizedben a korrupció végletesen központosítottá vált. A jelenlegi hazai állami korrupció lényege a gazdasági erőforrásoknak különféle eszközökkel történő el- és újraosztása, az új elit megteremtése, a kormányközeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása. Mindez sokszor intézményesülten történik. A közpénzszivattyúk révén a jogállami normák megsértésével az adófizetők pénze magánvagyonná lényegül át. A korrupció a rendszer része lett és nem mellékhatása” – írják.