Elfogadható bizonyos esetekben a testi fenyítés a hódmezővásárhelyi polgármester szerint. Mint mondta, nem kellene teljesen tiltani, csak szabályozni, hogy például a gyereket csak nyitott kézfejjel lehessen megütni.
A hódmezővásárhelyi Rádió Color családi műsorának vendége volt Hódmezővásárhely független polgármestere, amelyben egyébként szülésznő felesége is szokott szerepelni. Márki-Zay Péter itt arról beszélt, hogy egy barátjának nem fogadott szót a gyereke, az egyik gyerek nem kötötte be magát, és ezért nem indulhattak el, amiről azt mondta, ilyen nem fordulhat elő, főleg, hogy neki hét gyermeke van, és nem jutnának el sehova.
Majd ezt követően rátért arra, hogy szerinte ilyen esetekben a testi fenyítés is alkalmazható eszköz. A Mérce idézi a beszélgetést, ebben a következő hangzott el:
„Még egyszer mondom, 7 gyerekkel az ember soha nem jutna el sehova. Egy bevásárlást nem tudnánk elintézni, ha én ráhagynám a gyerekre, hogy ő nem akarja bekötni a biztonsági övet, vagy nem hajlandó otthagyni a játékot, fölvenni a cipőjét. Tehát az nekem mindig nagyon fontos volt, hogy a gyerekek szót fogadjanak, és ilyen szempontból én a testi fenyítésnek is szükségét érzem, ez persze, ahogy a gyermekek nőnek, teljesen kikopik.”
Ezután arról is beszélt, hogy szerinte a magyar szabályozás túl szigorú, és nem is tartják be, maximum arra jó, hogy valakit zaklassanak vele. Mint mondta:
„Kanadában egy ideig próbálkoztak azzal, hogy ezt a teljes, a fenyítésnek a teljes elutasítását iktatták törvénybe, és ezt megváltoztatták utána, és természetesen nagyon szigorúan szabályozva: a gyermeket semmilyen külsérelmi nyom nem érheti, nem lehet a fején ütni, nem maradhat nyoma, csak nyitott kézfejjel, satöbbi, hogy nagyon pontosan, korrekten le van szabályozva, hogyan lehet fenyíteni a gyereket. És én azt gondolom, ez a helyes út, és ezt be is tartatják.”
Ezt követően amikor a műsorvezető kissé meglepődve jelezte, hogy neki a testi fenyítés a verést jelenti, akkor Márki-Zay kissé elkezdett finomabban fogalmazni:
„Tehát nem ököllel, agyba-főbe, kékre-zöldre. Szó sincs róla, de arról szó van igen, hogy adott esetben az ember, ha egy kézszorítással az utcán is jelzi a gyermeknek, hogy ha valami nem oké, ha valami nem elfogadható.”
A beszélgetésrészlet a 444 kivágásában itt meghallgatható külön is: