Megsértette emberi méltóságát a kormánypárti publicista annak a nőnek, akit transznemű mivolta miatt „magát nőnek érző férfi”-nak nevezett, most 50 ezer Forint sérelemdíjat kellett fizetnie neki.
Sérelemdíjat fizetett Medgyesi Aliznak, a Szegedi LMBT Közösségért civil jogvédő csoport tagjának Apáti Bence publicista, amiért a kormányközeli Magyar Nemzetben megjelent „Érzékenyítés peres eljárásokban” című publicisztikájában megsértette a nő emberi méltósághoz való jogát és jó hírnevét, aki nem hagyta annyiban a dolgot, és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult, aki igazat adott neki – közölte Facebook-oldalán a helyi civil szervezet.
❗Sérelemdíjat fizetett szervezetünk tagjának a Magyar Nemzet Kiadó Kft.❗Négy év után, februárban ismét elindult a…
Közzétette: Szegedi LMBT Közösségért – 2019. április 23., kedd
Apáti a transznemű nőt „magát nőnek érző férfi”-nak, „Aliz úr”-nak, máshol egyszerűen csak „férfi”-nak nevezte, amivel megkérdőjelezte a nemi identitását. A megjelent cikk sértette Medgyesi emberi méltósághoz való jogát és jó hírnevét, ezért – a szegedi jogvédő szervezet jogi segítőjének segítségével – április 15-én levélben kérte a Magyar Idők Kiadó Kft.-t a jogsértő tartalom eltávolítására és 50 000 Ft sérelemdíj megfizetésére, aminek két nappal később, április 17-én eleget is tett a kiadó. (A cikk egyébként nyomtatásban is megjelent, onnan nyilván már nem lehet visszahívni.) A jogvédők szerint a történet tanulsága, hogy a személyiségi jogaink sérelme ellen mi magunk is tehetünk, és ehhez nem feltétlenül szükséges pereskedni.
Nem az első ügy
Medgyesinek egyébként nem ez az első kálváriája, amelyben pusztán azért kell harcolnia, ne kérdőjelezzék meg, hogy kinek vallja önmagát. A 24.hu beszámolója alapján a 41 éves transznemű nő 2016 óta dolgozik egy alföldi kisváros egyik gyárában. 2018 nyarán nemét és nevét hivatalosan is megváltoztatta, majd ősszel nemi megerősítő műtétekben volt része. Ezután nemének megfelelően a női mosdót és öltözőt szerette volna használni, ezt azonban munkáltatója nem engedte meg neki, a női mosdónak egy elkülönített részében kellett átöltöznie, műszakvezetője szerint erre „a nyugalom megőrzése érdekében” volt szükség. Ekkor fordult először az EBH-hoz, ennek az ügynek az apropóján született Apáti sértő véleménycikke is.
Azért indítottam eljárást, mert azt akartam, hogy a munkaadóm tudja: nem különböztethet meg hátrányosan a nemi identitásom alapján
– nyilatkozta akkor a lapnak Medgyesi Aliz. Akkor az ügy megegyezéssel zárult, a munkáltató bocsánatot kért, és megengedte, hogy a női öltözőt használhassa.
A Szegedi LMBT Közösségért csoport már korábban is kénytelen volt az EBH-hoz fordulni, amikor az Új Nemzedék Központ (ÚNK) szegedi közösségi teréből kitiltotta az ott régóta filmvetítéseket és egyéb közösségi rendezvényeket szervező civil közösséget a helyet is működtető, egykori Fidelitas-tagokat is magában tudó fővárosi menedzsment. Az indoklás az volt, hogy felszólaltak a szegedi közgyűlésben a helyi LMBT-emberek ügyeiben, és ezzel a menedzsment szerint politizáltak, ezért nem tarthatnak náluk rendezvényt.
Az EBH akkor is kedvező ítéletet hozott számukra: kimondta, hogy diszkriminálták a csoportot: az ÚNK a tagok szexuális irányultsága és politikai véleménye miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A hatóság megtiltotta a jogsértő magatartást és százezer forint bírság, valamint 17 ezer 275 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte az Új Nemzedék Központot.
Megkérdőjelezett létezés
A transznemű emberek, azaz akik identitásukban nem a biológiai nemükkel azonosulnak, még a szexuális kisebbségekénél is sokkal nehezebb helyzetekkel szembesülnek a mindennapokban. Míg optimális esetben (ha nem érné őket úton-útfélen jogsértés emiatt) a szexuális orientációt tekinthetnénk magánügynek (azt, hogy ki kit szeret), az identitás el nem fogadásának kálváriájának – amint a fenti eset is mutatta – folyamatosan ki vannak téve a transznemű emberek.
A Háttér Társaság 2016-ban folytatott kutatásában a transznemű dolgozók elmondták: 43%-át küldték el nemi identitása miatt munkahelyéről, illetve 63%-uk döntött már úgy, hogy a transzfób légkör miatt maga vált munkahelyet. A kutatásban megkérdeztek közel 50 HR-est, akik közül mindössze 3 nyilatkozott úgy, hogy cégüknél intézkedéseket tettek a transznemű emberek nemi identitását tiszteletben tartó öltözködési előírások, mosdóhasználat biztosítására.
Halászi Krisztina, aki szintén a Szegedi LMBT Közösségért csoport tagja, a Szegedi Civil Háló tavalyi szemléletformáló rendezvényén arról is beszélt, hogyan érinti ez a probléma a diákokat: sokan csak érettségikor, vagy egyéb iskolaváltáskor merik egyáltalán fölvállalni, kik valójában – mondjuk azáltal, hogy elkezdenek hormonokat szedni, vagy nemi megerősítő műtétre mennek. De gyakran az is előfordul, hogy megteszik, ám a kirekesztő legkör miatt az iskola befejezése előtt kénytelenek intézményt váltani.