Még a Szetávnak sem szóltak, hogy nem lesz többé filmezés a réten

2020 tán legklasszabb városi kezdeményezését fejezték le tragikus hirtelenséggel, amikor fákkal ültették be a Fűtőmű utca melletti füves területet. A faültetéssel nehéz vitatkozni, a helyszínválasztás azonban szándékos szabotázsra utal, a kérdés csak az, hogy kik vívnak csatát. A terület és a faültetési jog az önkormányzaté, ahogyan a Külvárosi Mozit megvalósító Szetáv is.

Szegediként még most is egészen elképesztőnek tartom, hogy évtizedes langyosvíz után az egyik önkormányzati cég előrelépett, és tett valamit valóban ütőset a közösségért. Azt mondták, itt egy ronda fal, fessünk rá tévét, arra kaptok filmet. A kenyér mellé a cirkusz is a Szetáv repertoárjába került; úgy tűnt, mindenki boldog.

 

Egy város házibulija

A rókusi II-es számú fűtőmű keleti homlokzatának üvegfelületét még júniusban mázolták képcsöves televízióvá. Ez önmagában viszonylag érdektelen maradt volna, de azzal, hogy belevittek egy erős kulturális szálat, rögtön kiderült, sokszor lesz még szó erről a szegedi nyilvánosságban. Csak mainstream filmeket vetítettek, így magas nézőszámmal “üzemelt” a város legnagyobb tévéje. A távfűtővállalat becslései szerint összesen akár 5 ezer ember is pokrócolhatott itt a nyáron felfelé fordított nyakkal.

A tévét aztán augusztus végén kapcsolták le, utolsóként a Csillag Születiket adták. És ahogyan szépen mindenki összehajtogatta a pokrócot és hazaballagott, úgy vonult ki a tévé is a közfigyelemből. Egészen addig, amíg vasárnap a Délmagyar meg nem írta, hogy fákkal ültették be a nézőteret.

Kóbor Balázs Szetáv-igazgató szerint már javában mentek a filmek, amikor néhány környéken élő méltatlankodni kezdett: a szemétre, a sok autóra, és a hangzavarra panaszkodtak, és azt mondták, élhetetlen lett a környék a heti egy filmvetítés miatt. A lakók Ménesi Imre összefogásos önkormányzati képviselőhöz fordultak, aki novemberre intézte el, hogy többé ne legyen vetítés.

Fotó: Mondolo Egyesület

Csakhogy azzal, amivel Ménesi kielégített néhány elégedetlenkedőt, egy város haragját zúdította magára. Az internet szegedi szeglete egyként háborodott fel, ezrek ülnek értetlenül az abszurd történetről szóló cikkeket és hozzászólásokat olvasva. Nyuggerezés és botkázás felváltva tarkítja a kommentszekciókat.

„Ennyit a szegedi egyetemi városról. Az elmúlt 10 évben folyamatosan az önkormányzat és az SZTE karöltve tett meg mindent hogy a közösséget, a fiatalok szórakozását a béka segge alá züllesszék le” – írta olvasónk. Volt azonban olyan is, aki ott lakóként osztotta meg véleményét:

„Mindent hallunk a vetítésből csukott ablakon keresztül, telefonon sem tudtunk beszélni ilyenkor, nemhogy pihenni! (…) Szánalmas volt olyan filmeket hallgatni, amit minden TV-állomás unásig ismétel. Mivel a nyári hőség és a becsukott ablak miatt az V. emeleten 45-47C° volt, vajmi keveset lehetett pihenni. Az itt lakókat senki nem kérdezte meg a mozi működéséről. Nincs sem redőnyöm, sem pedig légkondim, füldugót sem használhatok, mert bármelyik pillanatban behívhatnak dolgozni a vírushelyzet miatt.” (A hozzászólás helyesírását és stilisztikai hibáit javítottuk, eredeti változata Facebook-oldalunkon olvasható.)

Szemben áll tehát a közösség szórakozásának érdeke kevesek alváshoz való jogával. Hangos volt a házibuli, a szomszéd kihívta a rendőröket. A helyiek kérdik, miért nem volt szavazás arról, legyen-e itt szabadtéri mozi, a többiek pedig azt, hogy miért nem volt szavazás a fásításról.

Kóbor Balázs, a Szegedi Távfűtő Vállalat igazgatója úgy látja, hogy ebből a helyzetből sehogyan nem lehet frappánsan kijönni, de szerintük nem is nekik kellene, hanem annak, aki tönkretette más munkáját és szórakozását. „Ez egy új, modern, barátságos és biztonságos módja volt a szórakoztatásnak. Eleve nem a távhőnek kellett volna kitalálnia egy ilyet, hanem a város kulturális és szórakoztató cégeinek. Nem tették, mi megtettük” – mondta a Szegedernek, hozzátéve, hogy ők is csak utólag értesültek a fásításról, amikor az már megtörtént. Kóbor alapvetően üdvözli ezt, és örül neki, hogy fásításra bírták a várost, de a helyszínt ő is kifogásolja.

Érdemes azért eljátszani a gondolattal, hogy annak ellenére sem szólt senki a Szetáv vezetőjének a fásításról, hogy ők vitték végig a Külvárosi Mozi-projektet. Lehetett velük példálózni egy nyáron keresztül, hogy van ám ilyen önkormányzati cég is, aztán jött a kézelengedés.

 

Bálint Györgynek

„Most már fafejek ülnek a nézőtéren” – írta a fásításról szóló bejegyzésében a projektet a Szetávval közösen kitaláló Mondolo Egyesület. Mint fogalmaznak, minden faültetési kezdeményezést támogatnak, de úgy vélik, hogy a fák jobb helyre is kerülhettek volna.

A faültetés egyébként nemes gesztussal került megvalósításra néhány, a környező házakra kitett közlemény tanulsága szerint. A fákat ugyanis a nemrég elhunyt kertész, Bálint György emlékére ültették el. Ezt nem verte nagy dobra a város, sem a sajtója, sem Ménesi képviselő nem adott hírt róla.

„Biztosak vagyunk benne, hogy Bálint gazda is inkább a közeli Nyitra utcai játszótér vagy a közösségi edzőterem mellett talált volna helyet a facsemetéknek, ahol azok néhány év múlva hűs árnyékukkal örvendeztették volna meg a szegedieket, érkezzenek a város bármely részéről” – írták a mondolosok.

Eleinte úgy tűnt, hogy az önkormányzat is a kezdeményezés mellett van, illetve nyáron ez így is volt. Egyrészt engedélyezték azt, másrészt a megye legerősebb mérvadója, a Botka László-Facebook-oldal is áldását adta az első vetítést követően:

„Az egyik szegedi fűtőmű falára óriási »vetítővásznat« festettek kollégáim a helyi civilek bevonásával, hogy ingyenes vetítésekkel ünnepeljük a nyarat és a veszélyhelyzet végét városunkban. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek az eseményen! Három hét múlva folytatás!” – írta júniusban a polgármester. Most semmiféle állásfoglalás nem látható a városvezetés részéről, olyannyira, hogy a fásításról és a jövendő vetítések ellehetetlenüléséről – hiába a magas hírérték – még csak futólag sem számolt be az önkormányzati sajtó.

Levélben kerestük az önkormányzatot és Ménesi Imrét, választ nem kaptunk cikkünk megjelenéséig.

 

Nyitókép: a Szetáv óriástévéjének bemutatója 2020. június 24-én. Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder