Megjelent a Dél-Alföldi régió, azon belül is Csongrád-Csanád megye Területfejlesztési Programjának egyelőre csak a társadalmi egyeztetésre szánt változata. Mint közismert, Nemesi Pál lett a Dél-Alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa a közelmúltban, így hivatalosan ő tárgyal a programról és egyengeti ennek útját.
A most megjelent változat a korábbi időszak programjának aktualizált, frissített változata. Ez a 2021-2027-es időszakra szól, hiszen új Európai Uniós pénzügyi ciklus kezdődik. A mintegy 500 oldalas eredeti dokumentum egyelőre tárcaközi egyeztetési fázisban van, tehát a most elérhető dokumentum nem sok konkrétumot tartalmaz, inkább általános célokat fogalmaz meg: leírja a módszertant, tisztázza a fogalmakat, területi egységeket, főbb stratégiai célokat. Az egyik kedvenc részemet hadd idézzem példaként: „A 2021-2027 közötti időszak megyei stratégiájának fő hívószavai: FÖLD, VÍZ, NAP, INNOVÁCIÓ, SZINERGIA.”
Akit részleteiben érdekel a program, az letöltheti a honlapról a dokumentumot, aki pedig úgy érzi, hogy véleménye, javaslata is van ezek kapcsán, az elküldheti ezeket legkésőbb 2021. február 28-ig a jegyzo@csongradcsanad.hu e-mail-címre.
Két dokumentum is van, az egyik az operatív, a másik pedig a stratégiai munkarész. Előbbi inkább tartalmaz számokat, azaz előre meghatározott forrásokat a négy (öt) fő térségre, ezek:
- Szeged várostérség (40 milliárd ft)
- Határtérség (82,1 milliárd ft)
- Tiszántúl (9,1 milliárd ft)
- Homokhátság és Tisza-mente. (21,85 milliárd ft)
Négy fő tematikus csoportba foglalhatók a fejlesztési források:
- turizmus,
- agrárium,
- közlekedés és logisztika,
- energetika.
Szeged várostérségnek összesen 40 milliárd forintot szán a tervezet 2027-ig, ebből
- a Szegedi Tudományegyetem oktatási és kutatás-fejlesztési tevékenységeinek támogatása 20 milliárd ft,
- innovációs, kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása a megyében 10 milliárd ft,
- digitalizáció, okosváros-fejlesztések 5 milliárd ft,
- térségi vonatkozású infrastrukturális fejlesztések Szeged várostérségében 5 milliárd ft.
Szeged várostérséghez Szeged és agglomerációja, azaz a KSH által meghatározott Szegedi nagyvárosi településegyüttes 15 települése tartozik, ami határon átnyúló nemzetközi és nemzetstratégiai jelentőségű, vonzó logisztikai és tudástérséggé válik a dokumentum szerint. Egyrészt a határmenti pozíció és a terület sokrétű infrastrukturális adottságai, másrészt a K+F+I (kutatás-fejlesztés és innováció) potenciálja indokolják ezeket. Kifejtik, hogy ezen belül Szeged egyetemi központjával és a hozzá kapcsolódó számos kutatóhellyel már most tekinthető a térség – egyben az ország – kiemelkedő innovatív tudásközpontjának. Városunk esetében tehát továbbra is a kutatás-fejlesztés és az ezekre építő innovatív vállalatok vannak a célkeresztben, illetve a kutatók által kezdeményezett spin-off és start-up cégek alapításának és növekedésének elősegítése a fő stratégiai irány. Ehhez vonzó infrastruktúrát (a városi szolgáltatásokat is értve ezalatt), és képzett embereket kell biztosítani az egyetem-központú innovációs ökoszisztémára építve, ergo az egyetemnek kiemelt szerepe lesz továbbra is.
A fentiek már most is hangsúlyosak, mivel a dokumentum szerint az utóbbi években a megye GDP százalékában mért K+F (kutatás-fejlesztés) ráfordítása a harmadik volt az országban, alig elmaradva Veszprém megye és Budapest mögött. Kiemelkedő a kutató-fejlesztő helyek száma is, a tudományos fokozattal rendelkezők aránya is messze meghaladja az országos átlagot, de a K+F beruházások mértékében és a hazai szabadalmi bejelentések számában is országos éllovas. Innováció területén is kiemelkedő helyet foglal el Csongrád-Csanád megye, s azon belül is Szeged városa. Itt kiemelik az ELI-ALPS lézerközpontot, illetve a körülötte kiépítendő Szegedi Tudományegyetem innovációs, technológiai és ipari parkját, a Science Parkot, amely nagy, még kiaknázatlan tudományos és gazdasági potenciállal rendelkezik, és erre kell építkezni a jövőben is.
Ahogy írják, „Csongrád-Csanád megye egésze közúti és vasúti közlekedési és logisztikai szempontból rendkívül kedvező adottságokkal bír. Ezen belül Szeged kulcspozíciójú a hármashatár-régióban mind a településrendszert, mind az egymást itt keresztező Bécs–Budapest–Kecskemét–Szeged–Újvidék–Belgrád, valamint az újraerősödő – Trianon előtt jelentős szerepű – Pécs–Baja, Mohács–Szabadka–Szeged–Temesvár–Arad folyosókat tekintve”. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy Szeged tulajdonképpen vasúti zsákutca észak-déli irányban, a belgrádi csodavasút is elkerüli, ezen felül a többi vonal is erősen felújításra szorul. A tervezet vasúti fejlesztéseket is tartalmaz, cél lesz továbbra is a határon átnyúló vasúti kapcsolatok javítása az évtizedek alatt leromlott fő- és szárnyvonalak korszerűsítésével, valamint a vasúti Tisza híd megépítésével is; ez utóbbiról Nemesi Pál azt nyilatkozta, hogy folyamatban van az előkészítése.
Nyitókép: Bartók Csaba / Facebook